2013. november 29., péntek

Eutanázia



2013. szeptember 27-én a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete interdiszciplináris fórumot tartott az eutanázia témakörében. A megváltozott körülmények, úgymint az orvostudomány fejlődése és a kulturális változás időszerűvé tették a téma megvitatását. Mára gyakorlatilag eltűnt a halálba kísérés családi és társadalmi hagyománya, új pedig nem alakult ki, miközben az orvosok a "végtelenségig" életben tudják tartani testünket. Két előadást emelnék ki a nap programjából.

Krompecher Tamás a Lausanne-i Egyetem igazságügyi orvostani intézetének professzora az eutanázia svájci gyakorlatát ismertette, ahol nonprofit szervezetek önkéntes szakértői adnak engedélyt az öngyilkossághoz, amihez szigorú feltételek megléte esetén minden állampolgárnak joga van. Az orvosi leletek alapos áttanulmányozása és a kérelmezővel történő akár többszöri mélyinterjú után születhet döntés. 2012-ben a kérelmek mindössze 22%-át hagyták jóvá, 78%-át elutasították. A dolog azonban ezzel nem fejeződik be, ugyanis a halál beállta után minden esetben ügyészi és igazságügyi orvosi vizsgálat indul, és ha az öngyilkosság engedélyezése jogtalannak bizonyul, bírósági feljelentéssel végződik, ami eddig egy esetben fordult elő. Ez tehát a közvetlen eutanázia jogi garanciákkal jól körülhatárolt svájci gyakorlata.

Ferencz Árpád református teológus az eutanázia ókori jelentéstartalmát tárta fel, ami véleménye szerint a középkorban tabu témává vált, és csak a reformációnak köszönhetően kerülhetett ismét a felszínre. Meglátása szerint a katolikus egyház az életet mindenek felett állónak tekinti, ezért utasítja el az eutanáziát. Kijelentésével nemcsak azt állította, hogy ő nem tekinti az életet mindenek felett állónak, hanem az eutanáziával kapcsolatos katolikus tanítás félreértéséről is tanúbizonyságot tett. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint ugyanis indokolt lehet "a költséges, veszélyes, rendkívüli vagy a várt eredményhez képest aránytalan beavatkozás abbahagyása (...), így az ember nem a halált idézi elő, hanem elfogadja, hogy nem tudja megakadályozni. A döntést a betegnek kell meghoznia" vagy ha erre nem képes, akkor a jogilag illetékeseknek. (KEK, 2278.) Ez végeredményben a közvetett eutanázia egyházi jóváhagyását jelenti. A katekizmus azt is hangsúlyozza, hogy a szenvedést abban az esetben is csökkenteni kell, ha az megrövidíti az életet. A fájdalomcsillapító szerek által előrehozott halál ebben az esetben nem cél, és nem is eszköz.

Ferencz Árpád másik meglátása az volt, hogy a katolikus egyház nem vagy csak a legfelső fórumon foglalkozik az eutanáziával. Ferencznek a katolikus egyház kritikáján keresztül kibontott nézete a valós helyzet nemismerésén alapul. Amerikai kórházak kérdést intéztek a Hittani Kongregációhoz mint legfelső fórumhoz azzal kapcsolatban, hogy a visszafordíthatatlan kómában lévő betegeket szükséges-e mindvégig életben tartani, mire azt a választ kapták, hogy "a kérdést a helyszínen kell megválaszolni, mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy teljes bizonyossággal felelhetnénk." (Joseph Ratzinger: A Föld Sója, 79. oldal. Szent István Társulat, 1997.)

A közvetlen eutanáziát, mint öngyilkosságot a katolikus egyház nem tekinti súlyos véteknek, mivel erkölcsi megítélését a szenvedéstől való félelem határozza meg. (KEK, 1735. illetve 2282.) A problémát a társadalmi elvárás megjelenésében látom, az öngyilkossági kérelmek benyújtásának társadalmi igényében az öregek és fogyatékosokkal szemben, akik még minőségi életet élhetnének, ám a közgondolkodás hatására az eutanáziát választják. Kérdés, hogy az engedélyt megadók képesek-e ellent állni egy esetleges társadalmi és/vagy állami nyomásnak. Nem mellékes a politika beleszólása sem az egyén legbensőbb személyes ügyébe; bármilyen irányba.

Nem világnézeti harcra, hanem értő meg-, illetve kibeszélésekre van szükség, mint amilyen ez a debreceni fórum is volt, és ami alább a belgiumi helyzetről szóló videón is látható.




2013. november 28., csütörtök

Nyomtatvány



A minap a kezembe került egy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és a végrehajtására kiadott 303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelethez kapcsolódó üres formanyomtatvány. Hatalmas vastag betűkkel rajta: Biztonsági kérdőív. Alcím: nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek biztonsági ellenőrzéséhez. Szerencsém, hogy nem nekem kell kitöltenem, ugyanis a szokványos és érdektelen rubrikák között a XII./14. így szól: "Áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alkotmányos alapelveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő (fasiszta, nyilas, kommunista, anarchista vagy egyéb szélsőséges) szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb. (ha igen, akkor fejtse ki részletesen)." Ha nekem kellene válaszolnom erre a kérdésre, akkor őszintén megmondanám, hogy igen álltam, egyszerűen azért mert egy olyan államban születtem, nőttem fel, és éltem 24 éves koromig, amit a felsorolt szervezetek egyike irányított, és ez a tény kihatott gyermek, ifjú, sőt felnőtt éveimre is. Őszintén bevallanám azt is, hogy igen ma is kapcsolatban állok, mert immár harmadik éve egy olyan államban élek, amit a felsorolt szervezetek egyike kisajátított magának, amely tagadja a demokratikus jogállam alkotmányos alapelveit, és ezt szigorúan tudományos módon bizonyítani is lehet, sőt bizonyították is alkotmányjogászok, történészek, szociológusok, filozófusok, politológusok, sőt azt is, hogy már szét is rombolta, a kérdés csak az lehet, hogy részben vagy egészben. Ennek a szervezetnek, mely államunkat megszállta és kézben tartja, kinyilvánítottan ugyanazok az ellenségei és nagyrészt céljai is, mint annak a réginek, működése pedig visszavonhatatlan hatással lesz egész hátralévő életemre. Ennyit röviden. A részletes kifejtés itt olvasható.

2013. november 23., szombat

A legnagyobb perverzitás



Thomas Bernhard: Wittgenstein unokaöccse. Magvető, 1990.


A Művész urat mindenki ismerte Debrecenben, és mindenki bolondnak tartotta extrém megjelenése és furcsaságai miatt, pedig egyáltalán nem volt hülye. Azt hogy valóságos festőművész, kevesen tudták. Leginkább a villamoson lehetett összefutni vele; századfordulós öltözetben, kesztyűvel és sétapálcával, a hölgyek előtt meghajolva sokszor láttam a kádári Magyarországon. Bosszantani nem volt tanácsos; a belváros és a Nagyerdő megszokott tartozéka volt.

Paul a híres Wittgenstein (Ludwigról Esterházy Péter adhat felvilágosítást), újgazdag fegyvergyárosok leszármazottjának unokaöccse ugyanaz volt Bécs számára, mint a Művész úr Debrecennek. Paul Wittgenstein (nem a zongorista) otthonos volt a művészetekben, különösen a zenében. Ifjú korában bejárta a világot, időnként elmeosztályok kezeltjeként töltötte idejét, filozófus volt mint nagybátyja, és a művészek jó ismerője. Halála után Thomas Bernhard megírta barátságuk történetét, méghozzá kíméletlen őszinteséggel, megrázóan, egy különös emberről és önmagáról. A műben központi szerepe van a zenének, amint életükben is fontos szerepet kapott. Bernhard könyve valódi zenei alkotás, egy matematikai csodát, Mozart Haffner szimfóniáját követi az írói komponálás; igazi mestermű, igazi remekmű! A német nyelvű irodalom goethei vonalába simuló, ugyanakkor modern alkotás.

"Díjat átvenni már önmagában perverzitás, Állami Díjat átvenni a legnagyobb perverzitás." (Paul Wittgenstein) Az átfedések miatt ajánlott párosítani Thomas Bernhard: Díjaim című kötetének olvasásával. Kalligram, 2009.

2013. november 22., péntek

Hazuglelkűség



A legfőbb ellenvetésem a magyar oktatási rendszerrel szemben az, hogy semmibe veszi az igazmondás parancsolatát. Azt ugyan néha mellékesen megemlítik, hogy nem szabad hazudni, ez azonban teljesen más dolog. A legnagyobb csalásokat elkövetheti valaki anélkül, hogy egyszer is hazudnia kellene. Egyetlen magyar fiatalnak sem tanítják meg, hogy mondja ki az igazságot, mégpedig abból az egyszerű okból, amiért arra sem tanítják, hogy óhajtsa az igazságot. Első elemitől a diplomáig arra tanítják, hogy ne törődjék azzal, egy tény valóban tény-e, hanem csakis azzal, hogy ha úgy adódik felhasználható-e a maga érdekében. Ebből származik a Békemenet közkatonáinak mások számláját gyarapító harcos optimizmusa, képzeletszegény hazafiságuk, amit országunk szempontjából a legrosszabb érdekek mentén vetnek latba. Az átlag magyar ugyanolyan szűklátókörűen foglal állást valamely párt mellett vagy ellen, amint a fociban ennek vagy annak a csapatnak drukkol. A magyarok előtt eltitkolják azt az absztrakt igazságot, hogy egy meccs kimenetele attól függ, hogy mi fog történni, a pártok megítélésében viszont az számít, ami megtörtént vagy éppenséggel ami nem történt meg. Oktatási rendszerünk szerint tehát az igazság szeretete kifejezetten ellenjavalt, amit mi sem bizonyít jobban, mint politikusaink. Van-e ember a bolondokházán kívül, aki komolyan gondolná, hogy politikai elitünket különösebben érdekelné az igazság? A szó legszörnyűbb értelmében nincs bennük igazság! A hazuglelkűség a magyar karakterben olyan hiba, amelyből az igénytelen szellemi élvhajhászás során szükségképpen hajtottak ki a legkülönösebb babonák, hazug legendák és szemfényvesztések.


G. K. Chesterton után szabadon.


2013. november 21., csütörtök

Kádárizmus



2011-ben történt. Az akkor 3 éves fiamnál a laboreredmények szalmonella fertőzést diagnosztizáltak. A hatóság kivonult lakásunkra, hogy szemrevételezze körülményeink, és felvilágosítson a higiénia alapvető szabályairól. A nyomozás a fertőzés forrásaként ama híres nemzetközi gyorsétteremhálózat egyik debreceni egységét jelölte meg. A hatóság képviselője feszélyezetten közölte, hogy ezt most hagyjuk, örüljünk hogy a gyerek jól van. Tudjuk, az üzemeltető jóban van a városvezetéssel. A tulajdonosnővel egykor futólag ismertük egymást, legalábbis köszönő viszonyban voltunk. Akkor még mindannyian ellene voltunk a kádárizmusnak.

Népuralom



Az Orbán-rendszer köznevelési törvényével az a probléma, hogy az állam rendszerét egyenesen a tantermekbe juttatta anélkül, hogy azt jóváhagyták volna a szülők. Ez annak a következménye hogy minket egy kis létszámú oligarcha kormányoz. Demokráciánk tehát csak formális, a népuralmat felváltotta a nép feletti uralom. Majd ha a szülők ismét maguk kormányozzák saját magukat, akkor gyermekeiket is nevelhetik végre. A demokrácia célja ugyanis a minél közvetlenebb, nem pedig a minél közvetettebb uralkodás.


G. K. Chesterton után szabadon.


Le Monde diplomatique

2013. november 20., szerda

Képmutatás



Bosszantó képmutatás rejlik abban, ahogyan az oligarchák a hajléktalanokkal szemben viselkednek. Tarlós István például kijelentette, hogy ő mint emberbarát azon töri a fejét, miféle börtön, javítóintézet, dologház, vagy bolondokháza lenne a számukra a legmegfelelőbb. Mindez szemenszedett hazugság. A kérdésben egyetlen racionális ok vezeti őt és társait, az hogy a hajléktalanok a terhükre vannak. A képmutatás szobrai ők.


G. K. Chesterton után szabadon.


Tarlós és a hajléktalanság


2013. november 19., kedd

Magyarország jobban teljesít



Egész életében keményen dolgozott, ám építőipari cége 2010 után valahogy kimaradt a megrendelésekből. Ott találta magát két diplomával munka nélkül. 56 évesen havi 23 ezer álláskeresési támogatás címen. Azután közmunkában segédmunkásként épületfelújítás, vakolás, ablakcsere, állványozás napi 6 órában havi 36 ezerért. Autóját eladta, tartalékait felélte. Ma örömmel újságolta: jóakaróinak köszönhetően biztonsági őr egy menekülttáborban. Folyamatos munkavégzés, havi 100 ezerért. Két diploma, lassan 60 éves. Biciklivel jár dolgozni, buszra már nem telik.


Közmunka diplomásoknak.

Az Orbán-rendszer állatias tudatlansága



London 1910.

"Angliában a gyakorlatban csak gazdag ember szabhat ki büntetést, és csak szegény ember szenvedheti el (...), így aztán alig néhány nappal ezelőtt, hogy e sorokat leírom, egy kisfiút (természetesen szegény sorút) korbácsolásra és öt év börtönre ítéltek, mert ellopott egy darabka szenet, aminek az értékét szakértők 5 pennyre becsültek. Teljes mértékben azoknak a liberálisoknak és humanitáriusoknak az oldalán állok, akik tiltakoznak az ellen, hogy ilyen állatias tudatlansággal járjanak el egy gyerekkel szemben."

G. K. Chesterton: Mi a baj a világgal? 172. oldal. Kairosz Kiadó, 2004.


Szigorúbb büntetési tételek, új büntetési nemek, leszállított büntethetőségi korhatár. Július 1-én lépett hatályba az új büntető kódex.

2013. november 18., hétfő

Marihuána



Szeretem a hipermarketeket. Bevásárlásra ugyan alkalmatlanok, de szociológiai megfigyelések szempontjából kiválóak. Most éppen azt figyelem, hogy mi a különbség a különböző bevásárlóközpontok látogatóinak vásárlás közbeni viselkedése, és társadalmi összetétele között az eltérő marketing politika szempontjából. Az egyik ilyen utunk során egy fiatal lány elejtett mellettünk egy pezsgős palackot, ami szétrobban, és ötéves fiamat elöntötte a vér. Rövidesen mentő vitt minket a traumatológiára. Az ügyeletes orvost meglátva azonnal tudtam, jó kezekben vagyunk. Orvostanhallgatóként esténként ő nem Dévényi Tibi bácsi előadásaira járt, hanem édesapja egyetemi szobájában tanult az Agráron. Nem is volt semmi gond, több volt a vér, mint a baj. Mindezt csupán azért hozom fel, hogy belássuk: ha nem pezsgőt, hanem egy doboz marihuánát ejt el az a lány, akkor nem lett volna szükség mentőkre.


Drogenciklopédia

2013. november 16., szombat

Esti



Esterházy Péter: Esti. Magvető, 2010.


"Én nem én vagyok, te sem vagy ő, ők sem ezek."
 Evelyn Waugh


Akkor is itt ültem, kinéztem az ablakon, mely benéz az épületbe, szemben a túloldalon, az ajtón túl Esti felolvasott. Nem vagyok találkozós típus, csak virtuális kielégülő. Itt találkoztam egykor a király fiával, később a király fiának fiával is, ott jött szemben a lépcsőn. Az oszlopok mögül váratlanul Habsburgok és Esterházy bukkanhat elő; most már tudom, bármi megtörténhet.

Csak most jutottam hozzá (hozzám jutott?) Esterházy könyve. Esti a Pétereknél. Estiházy vagy amit akartok. Belekóstoltam, lehunytam szemem, fölnyitottam, a könyvbe néztem, bólintottam, geniale. Ki ír mit kiről? Idézetek idézik az idézőket. Átirat. A világirodalmat ismerni, Esterházyt olvasni csak úgy érdemes. Váratlanul ismerősökkel fut össze az ember; bármi megtörténhet. Akár kettő után négy is jöhet, mint a Kölcsey Központ liftjében. Ez a lift lett Esti élete.

Debrecen -- Klinika -- Elméleti Tömb -- földszint+4szint=1.emelet. Ez volt Esti számos élete.

Miről is írt Esti? Rólunk (rólad és rólam), önmagáról, mindenről (másik fordításban semmiről), az értelem életéről és haláláról, a létről, Platon Kuzmics Kovaljovról, és a rizsáról. Ez a könyv lett Esti élete. Csak ezt akartam közölni veled.

2013. november 15., péntek

Október 6.



A Nagy-Magyarország matricás autók tovasuhantak az Auchan felé. Mi ötéves fiammal a szántóföldön keresztül a Nagy-Sándor József emlékműhöz mentünk. Senki sehol. Délelőtt a hivatalos pofavizit maradványai, óriási és apró koszorúk, a hivalkodás és mértéktartás emlékművei. Nemzeti érzelmű hazafiak az Auchanban shoppingoltak, errefelé ez a kedvenc hipermarketjük. Mi csipkebogyót szedtünk, megnéztük az első világháborús orosz hadifogolytábor teljesen elhanyagolt temetőjét, amit provinciális észjárás telepített éppen ide, az elfuserált csata helyszínére. Egész délután senki, a Nap melegen sütött. Tovább sétálva egyszerre egy cigány telepen találtuk magunkat. A nyomor elképesztő jelei. Libák, tyúkok, egy kutyafalka jelzi érkezésünk. Éppen vízhordás van. Cigány ember lép hozzánk, mondta átkísér minket a telepen, mert a kutyák hamisak. A túloldalon még váltunk néhány szót, majd köszönünk és tovább megyünk. Rövidesen odaértünk az autókhoz. A fogyasztói társadalom megszokott képe: valaki bevásárló kocsijából a csomagtartóba pakol, hátán Nagy-Magyarország térkép és rovásírás.

- Gyere fiam, az Auchan busszal hazamegyünk.

2013. november 14., csütörtök

Végső megoldás



A közelmúltban a Budapestet sújtó földrengéskor mintegy ötszáz ember lelte halálát a romok között. Mindez elkerülhető lett volna, ha az egyik kerületi polgármester a teljesen összedőlt hajléktalanszálló romjait nem elsimíttatja, hanem elszállíttatja. A földrengés után még egy héttel is hallani lehetett a romok alatt lévők kiáltásait. A kerületi polgármester azonban lezáratta a hajléktalanszálló környékét, mégpedig oly hosszú időre, amíg nem értesítették, hogy a romok alatt már semmi nem mozog s a romok alól semmiféle hang nem hallható. Csak két és fél héttel a földrengés után engedélyezték a budapestieknek, hogy megszemléljék a törmelékhalmot, amelyet három hét múlva tökéletesen elsimítottak. A kerületi polgármesternek költségvetési okokból le kellett mondania az összedőlt hajléktalanszálló mintegy ötszáz eltemetett vendégének mentéséről. A mentés körülbelül ezerszer került volna többe, mint az elsimítás, és akkor még nem is vettük figyelembe azt a tényt, hogy a romok alól valószínűleg súlyos sebesültek százait hozták volna elő, akiket azután az államnak kellet volna eltartania életük végéig. Azt mondják, a kerületi polgármester előre biztosította magának a kormány jóváhagyását. Magasabb kormányzati posztra történő előléptetése a közeljövőben várható.


Thomas Bernhard után szabadon.

Schmitt Pál



Egy vidéki férfi, aki megtévesztésig hasonlít Schmitt Pálra felajánlotta, hogy az akkor még államfő rendelkezésére bocsátja magát különlegesen nehéz feladatokhoz, melyek Schmitt Pál képességeit meghaladják. Abban a megtiszteltetésben volt része, hogy az úgynevezett Magyarország köztársasági elnöke szerepében átvállalhatta azon feladatokat, melyeket az államfő nem feltétlenül akart személyesen elintézni, ő pedig a felkínált szolgáltatásért semmit nem kívánt. Mivel a férfi, aki három éve a Sándor-palotának az ajánlatot tette attól a naptól fogva eltűnt, nemcsak lakóhelyén és környékén hanem egész Magyarországon sokan hiszik, hogy ő már régóta a magyar fővárosban él, és ma is mint volt államfő lép fel. Azokat az embereket, akik feltevésüket kinyilvánítják, rágalmazóknak nevezik. Azokat, akik tudni akarják, hogy a férfit börtönbe vetették, vagy elmegyógyintézetbe szállították, vagy netán rég likvidálták-e, épp így rágalmazóknak nevezik. Ennélfogva minden magyar rágalmazó.


Thomas Bernhard után szabadon.


Schmitt Pál újra köztünk!

Álom



Arról álmodom, hogy hajléktalan vagyok. A kormány éppen ingyenlevest oszt. Állok a sorban, korog a gyomrom, ebből tudom (csak ebből), hogy élek, gyűlölöm a világot, azon belül is Magyarországot, konkrétan az országom vezetőit, azt a fasz kormányzót meg a szopós szájú macáját, aki itt elégedetten lögyböli ezt a löttyöt, mellette az a nagy seggű picsa, frakciótag vagy kormánymegbízott vagy mi a fasz, a hidegtől úgy remegnek a bordáim, hogy majdnem széjjelesem, nem tudom, mi vagyok én és mi a remegés, remeg a kezemben a fémtányér, a zöld pamutkesztyűből kilóg az ujjam, a fekete keretes elsárgult körmöm; ahogy közeledek a kondérhoz, szívom magamba a gőzölgő, párás bablevegőt, és akkor elkezdenek rázni. Felébredek, rendőrök kiabálnak, álljak fel, ne aludjak, itt nem lehet élnem. Takarodjak az elkülönítő táborba.


Esterházy Péter után szabadon. Esti, 198. oldal. Magvető, 2010.

2013. november 13., szerda

Sebesvonat



Állomás. Fiatalok iskolából hazafelé, dolgozók, öregek, egyszerű emberek, szegények, cigányok. Befut a vonat Budapestről. Ütött-kopott régi vagonok, még a hatvanas évekből. Mindenki siet, a vonat mindjárt indul tovább. A hangosbemondó már meg is szólalt: "Sebesvonat indul Záhonyba 15 óra 40 perckor a 8. vágányról. A vonat Záhonyig Apafa kivételével minden állomáson és megállóhelyen megáll. A vonatra gyorsvonati pótjegy váltása kötelező."


Magyarország 2013. május.

2013. november 12., kedd

Rezsicsökkentés



Debrecen város közgyűlése 2012. április 26-án megszavazta, hogy 2012. június 1-től a legalacsonyabb lakbérű lakások lakbérét 20%-al felemeli.


A Fidesznek köszönhető pluszköltsége ezen a számlán:        4 500 Ft.
Lakhatási pluszköltség 2012. június 1. óta összesen:           81 000 Ft.

2013. november 11., hétfő

Exodus



Egy népszerű miniszterelnök egy világszerte népszerűtlen közgazdásszal új gazdasági rendszert épített. A mű három év alatt ténylegesen is elkészült. A megnyitás előtti napon a becsvágyó miniszterelnök népe elhagyta az országot. A szerencsétlen ember még azon a napon úgy döntött, hogy be sem teszi a lábát az éppen elkészült államba, és e naptól fogva hagyta, hogy az lepusztuljon. Minden emberét kifizette és elbocsátotta, lezáratta az országba vezető utakat és megtiltotta az oda való belépést. A hegyekben barangolva, vándorlásunk során bukkantunk rá hirtelen az országra, amely ez idő tájt rettenetes benyomást kelt. A rossz időjárás kitördelte az ablakokat és leszedte a tető java részét, az oktatási intézményeket szúrós áthatolhatatlan rózsa lepte el, s a még mindig teljesen berendezett parlamentből azóta magas fák nőttek ki, valószínűleg erdei fenyők.


Thomas Bernhard után szabadon.

Korrektúra



Thomas Bernhard: Korrektúra. Ferenczy Könyvkiadó, 1996.


Kinek való ez a könyv? Aki szereti az olyan regényt, amelyben nincs cselekmény, nincs párbeszéd, a történések egy ember belsejében zajlanak. Aki szereti, ha az olvasás szellemi munkát jelent, aki tudja, hogy a művészet nem szórakozás, nem kikapcsolódás, hanem személyiségfejlesztés. Bernhard e művében a hozzáértők érzékelhetik Rudolf Steiner hatását is. Az antropozófia nem direktbe jelenik meg, rejtetten alakítja a gondolatot. A másik vonulat a szülő-gyermek kapcsolat későbbi művében a "Kioltás"-ban lett teljesen kidolgozva. A Korrektúra Altensam-ja a Kioltásban Wolfsegg-ként jelenik meg. Ebből a szempontból a tárgyalt mű annak előtanulmánya.

Bernhardra rá kell hangolódni, fel kell venni a ritmust, az első oldalak ezzel telnek el, de az író lehetőséget ad erre. Megéri küszködni, a termés bőséges lesz.


2013. november 9., szombat

Tisztelet Pilinszky Jánosnak



Magyarország 2011.


Alvó ember a jéghideg mocsokban
Halálmagányban ázó életek
Elkészült már a folyosón a kínpad
Átírják életed

2013. november 7., csütörtök

Mobiltelefon



Maurizio Ferraris: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája. Európa Könyvkiadó, 2008.


Ne ijedjünk meg az ontológia szótól, bátran vegyük kézbe ezt a szellemes és lebilincselő könyvet. Magunkat is jobban megérthetjük általa. Történt-e egyáltalán változás a világban a mobiltelefon megjelenésével? Ferraris szerint valójában semmi! Mert mire is való ez a készülék? Nyilvánvalóan legkevésbé belebeszélni, sokkal inkább írni. Például SMS-t vagy posztolni közösségi oldalakon. Felváltotta nemcsak a vezetékes telefont, hanem a fényképezőgépet, filmkamerát, rádiót, számítógépet, rövidesen a bankkártyát és a személyi iratokat is. Elsősorban mégis írunk vele, márpedig írni nem más mint regisztrálni; évezredek óta minden időben. Lényegében tehát semmi nem változott, csupán a vésőt felváltotta a toll, azt pedig a nyomógomb és az érintés.

Ferrarisnak nem sikerült megnyugtatóan tisztáznia, mi tulajdonképpen a regisztrálás, és nem tért ki a mobiltelefonnak az emberi szabadságot korlátozó hatására sem. Egy pontra részletesen is ki kell térnünk: Ferraris az Egyházi Törvénykönyv 1142. kánonjára hivatkozva kijelenti, hogy a pápa a lelkek javára felbonthatja a házasságot, megsemmisítheti azt. A Maria Teresa Busca filozófia szakos hallgató elemzésére támaszkodó levezetés helyesen állapítja meg, hogy nem válásról van szó. Ferraris értelmezésében egy inskripció bevésődését természetfölötti beavatkozással eltüntetik, méghozzá úgy, mintha az nem lett volna soha és sehol. Nem erről van szó! Egy fontos tényező
kimaradt az elemzésből, ugyanis a hivatkozásként említett kánon az el nem hált házasságról beszél, vagyis a bevésődés még nem történt meg. Ezzel szemben az elhált házasságot, amint ezt az 1141. kánon ki is mondja, "semmiféle emberi hatalom és semmiféle ok nem bonthatja fel, kivéve a halált." Ez a felbonthatatlanság azonban kizárólag két keresztény között létrejött házasságra vonatkozik, ám ha az egyik fél nem keresztény, vagy ha egyikük sem az, akkor a megadott egyházjogi keretek között a házasság felbontható. Mindez azt jelzi, hogy az Egyház keresztényekre vonatkozó elveit nem kívánja a nemkeresztényekre ráerőltetni, arra csupán a kereszténységet ideológiaként kezelő politikusok törekednek.

A mobiltelefonhoz visszatérve, az létezett már a vonalas telefon előtt is: levélnek hívták. "Csupán leírtam valamit, ami mindig is volt, csak éppen mostanában hatékonyabb lett." Ferraris öniróniától sem mentes kötete mindenkinek élvezetet nyújt, akit érdekel a filozófia, és annak is, akit nem.

2013. november 5., kedd

Állatfarm



Orwell művében az állatok forradalom által átveszik a hatalmat. A disznók alakíthatnak kormányt, akik a nép nevében gyökeresen átalakítják a rendszert. Munkaalapú társadalomról beszélnek, biztonságosnak mondott nyugdíjrendszert vezetnek be, ami évekkel később átverésnek bizonyul. Új alaptörvényüket a disznók saját érdekeik szerint rendszeresen megváltoztatják. A dolgozók egyre rosszabbul élnek, míg a disznók, akik nem dolgoznak egyre jobban. A disznók uralmát kutyafalkák vigyázzák és birkák menetei támogatják. A hazaárulókkal leszámolnak. A disznók stratégiai megállapodást kötnek az ellenségnek kikiáltottakkal. A vallás feladatává teszik a túlvilági boldogság ígéretének terjesztését. Áttérnek a rendeleti kormányzásra, és mindezek betetőzéseként a fődisznó bejelenti, hogy nem volt forradalom. Három éve, kezemben Orwell könyvével figyelem az eseményeket. Minden stimmel. Az ő kezükben is ez a könyv van. A disznók forgatókönyve.

2013. november 4., hétfő

Hoffmann Rózsa



Hoffmann Rózsa a reális és irreális világ összebonyolításának mestere. Felmerül előtte egy színes jelenet, végig képzeli annak minden apró, naturalisztikus részletét és azután egyszerre csak eltorzul az egész, feje tetejére áll, beárad az irracionális világ vihara, amint ez a "Köznevelés" című művében is jól látható. Az olvasó egy elátkozott ország hátborzongtató és áttekinthetetlen történetével szembesül. Vezetőik túlságosan otrombák ahhoz, hogy akárcsak higgyenek a szabad szellem létezésében. A kereszténység és az együttműködés köntösébe bújva valójában csak a bírvágy hajtja őket, és ha kell emberi életeken gázolnak át. Hoffmann művészetében a közép-európai ember korlátoltsága mutatkozik meg, aki azért él, hogy dolgozhasson, ahelyett, hogy azért dolgozna, hogy éljen, s ez esetben tökéletesen mindegy, mit értünk munkán. Mindent egybevetve itt ugyanazzal a felső osztályra jellemző feltételezéssel van dolgunk, miszerint a feladatokat hatalmas intézmények tudják a legjobban elvégezni, amelyek hatalmas összegeket kezelnek, és mindenkit irányítanak. A főhős azon erőkkel került asszociációs kapcsolatba, melyek veszélyeztetik a kulturális közösség stabilitását, és szennyező anyaggá vált. Minden jel arra mutat, hogy ez a világ a lehető legrövidebb időn belül olyan mértékben megváltozik, hogy rá sem ismerünk, alapvetően megváltozott, és ténylegesen tönkrement világ lesz az.


Thomas Bernhard, G. K. Chesterton, Szerb Antal, Sidonie Smith, és Hoffmann Rózsa gondolatainak felhasználásával.

Szoboravatás




Divat lett Horthy Miklós. Száz éve magyarok divatja. Rendjén van ez így, szükség van rá. John Lukacs így ír: "A korabeli magyar politika szélsőségesen nacionalista volt. Első elemiben azt tanultuk, hogy a magyar gyerek hazaszeretete még a szülei iránti szereteténél is előbbre való." (Egy eredendő bűnös vallomásai. 21. oldal. Európa Könyvkiadó, 2001.) Pontosan ilyen államban élünk ma is, helye van tehát benne a kormányzó szobrának. Szükség van jelképekre, a rendszer lényegét kifejezőkre, bálványokra, amelyek majd ledönthetők, mert a bálványok végül mindig ledőlnek. Az emberi lélek felszabadulása mindig a jelképek ledöntésének pillanatában valósul meg. Ezért van szükség rájuk.