Végső megoldás

A közelmúltban a Budapestet sújtó földrengéskor mintegy ötszáz ember lelte halálát a romok között. Mindez elkerülhető lett volna, ha az egyik kerületi polgármester a teljesen összedőlt hajléktalanszálló romjait nem elsimíttatja, hanem elszállíttatja. A földrengés után még egy héttel is hallani lehetett a romok alatt lévők kiáltásait. A kerületi polgármester azonban lezáratta a hajléktalanszálló környékét, mégpedig oly hosszú időre, amíg nem értesítették, hogy a romok alatt már semmi nem mozog s a romok alól semmiféle hang nem hallható. Csak két és fél héttel a földrengés után engedélyezték a budapestieknek, hogy megszemléljék a törmelékhalmot, amelyet három hét múlva tökéletesen elsimítottak. A kerületi polgármesternek költségvetési okokból le kellett mondania az összedőlt hajléktalanszálló mintegy ötszáz eltemetett vendégének mentéséről. A mentés körülbelül ezerszer került volna többe, mint az elsimítás, és akkor még nem is vettük figyelembe azt a tényt, hogy a romok alól valószínűleg súlyos sebesültek százait hozták volna elő, akiket azután az államnak kellet volna eltartania életük végéig. Azt mondják, a kerületi polgármester előre biztosította magának a kormány jóváhagyását. Magasabb kormányzati posztra történő előléptetése a közeljövőben várható.


Thomas Bernhard után szabadon.