Thomas Bernhard a sportról

Az egész Jungvolkból hamarosan elegem lett. A futótudományom volt az esélyem. Mindig első voltam, akár ötvenméteres, akár a százméteres vagy az ötszáz méteres futásról volt szó. A Jungvolk és zsarnoksága elleni utálatomat azonban a mellemre tűzött győzelmi jelvények a legcsekélyebb mértékben sem enyhítették. Mint úgynevezett futócsoda, többet engedhettem meg magamnak, mint a többiek. De az egész játék lehangolt. Én voltam a hős az iskolában. Nem figyeltem jobban, nem voltam jobb, mint korábban, de a jegyeim iskolai felemelkedést jeleztek. A testedzés a hatalom szava volt. Rekord idő alatt futottam a száz métert, rögtön utána pedig az ötszáz métert is. A tömeg tombolt. Az ötven- és száz- és az ötszáz és az ezerméteres futásban verhetetlen voltam, és mindig minden futószámot megnyertem. Soha nem leltem kedvem a sportolásban, sőt, a sportot mindig is gyűlöltem, és még ma is gyűlölöm. A sportnak minden időkben és főleg minden kormány részéről jó okból mindig a legnagyobb jelentőséget tulajdonítják, szórakoztatja és kábítja és butítja a tömegeket, és főleg a diktatúrák tudják, miért támogatják mindig és minden esetben a sportot. Aki a sportot támogatja, az a maga oldalára állítja a tömegeket, aki a kultúrát támogatja, az maga ellen fordítja őket, ezért áll ki mindig minden kormány a sport érdekében és a kultúra ellen. Mint minden diktatúra, a nemzetiszocialista is a tömegsporton keresztül tett szert hatalomra és majdnem világuralomra. Minden államban és minden időben a sporttal tartották féken a tömegeket, olyan kicsi és olyan jelentéktelen nem lehet egy állam sem, hogy ne áldozzon mindent a sportra.

Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások. (76, 91, 145-146. oldal.) Ab Ovo, 2007.

Magyar történelem

A tényeket elhallgatják, a történelmet meghamisítják, és ezt a meghamisított történelmet tanítják, mert magyar szokás a történelmet meghamisítani és így továbbadni, pedig tudjuk, hogy az egész magyar történelem csak meghamisított történelem, és mindig is csak meghamisított történelemként adták tovább.

Thomas Bernhard után szabadon.

Nevelési terv

A fideszes totalitarizmust ez az ország, ha nem is dicsőíti és nem isteníti mindenben, de mégis határozottan pártolja, és ezért az emberek lassanként hagyják magukat a fideszes embernevelő és jellemmegsemmisítő pedagógia szabályai szerint működő, az államot eluraló nevelési szisztéma állami-fasiszta-szadista nevelési terve által tönkretenni és megsemmisíteni.

Thomas Bernhard után szabadon.

Tusványos 2018

A kultúra átalakításáról beszélt. A régi 68-as eszméket leváltják az újak. Ezt jelenti ma a konzervativizmus? Bele gondolnak hívei, hogy mi az a 68? Minden, amit szeretnek! Mert 68-as a Rolling Stones meg a Beatles, a Pink Floyd meg az egész rock ebben a szellemben él, hat és működik. Természetesen nem a lakodalmas rockot játszó Kárpátia giccsére gondolok, amit Orbán annyira szeret dúdolgatni. Az ő szemében 68 fő bűne, hogy az a szabadság, egyenlőség, és a korlátok lebontásának eszméje. Ehelyett a kereszténységet hirdeti, mint új eszmét. Mennyiben új egy kétezer éves vallás, és mennyiben helyes azt a politikával összekeverni, ez az amiről hallgatott. XVI. Benedek pápa még Ratzinger bíborosként már a 90-es években arról beszélt, hogy "elsősorban az a veszedelem növekszik, hogy a kereszténység elvtelenül alkalmazkodik." Örömhír, hogy a müncheni érsek a napokban igen határozottan támadta a CSU-t, amiért az a kereszténységet a szájára meri venni. Szerinte aki a kereszténységet a politikával hozza összefüggésbe (Orbán a kereszténydemokráciát teszi meg új európai elvvé), az a szegények, az elesettek, a gyengék, a menekültek pátjaként kötelezte el magát, ellenkező esetben maga az ördög. Orbán a kereszténység összeurópai védelmezőjeként lépett fel Tusványoson. Ratzinger bíboros több mint húsz éve már előre látta azt, ami ma az Orbán-rendszerben megvalósult: "Növekszik egyfajta vélemény-diktatúra veszélye, és aki nem vallja a diktált véleményt, kirekesztik. Egy esetleges jövendő antikeresztény diktatúra (...) látszólag vallásbarát lesz, de azzal a föltétellel, hogy saját magatartási és gondolkodási mintája érinthetetlen. (A föld sója. Szent István Társulat, 1997.)