Résztvevők:
Fodor Éva szociológus, CEU
Gregor Anikó szociológus, ELTE
Moderátor: Pogátsa Zoltán
1. Hazánk a nemi egyenlőségek terén az EU 28 tagállama között az utolsó előtti helyen áll. Mindenhol csökkennek az egyenlőtlenségek, míg Magyarországon eközben sok tekintetben romlott a nők helyzete. Igaz ugyan hogy ugyanazért a munkáért a nők valamival kisebb fizetést kapnak, de az igazi probléma az, hogy léteznek férfiasnak illetve nőiesnek tekintett munkakörök, és a férfias munkákat sokkal jobban megfizetik, mint a nőieket. Ebből származik a nők átlag jóval alacsonyabb bérezése, amihez az is hozzáadódik, hogy Magyarországon európai viszonylatban egyedülálló módon a nők nehezebben jutnak vezető pozícióba, mint a férfiak. Érdekes adat: az orvosok esetében átlag havi 80 ezer forinttal keresnek többet a férfiak, mint a nők.
2. A felsőoktatásból kikerült diplomás pályakezdők bármely szakon is végeztek, első munkahelyükön kezdő dolgozóként a férfiak azonnal többet keresnek, mint a nők. Az is lényeges, hogy eközben a Magyar Állam berendezkedése azon alapul, hogy a nők is dolgoznak, méghozzá teljes munkaidőben. Ez nem minden európai országban van így. A részmunkaidőt nem támogatják, hiszen maga Novák Katalin jelentette ki, hogy a részmunkaidő részbért jelent. Az is sokatmondó, hogy a dolgozó de egyedülálló, gyereket nevelőket, akiknek 90%-a nő, a szegénység fenyegeti. Az egyedülálló szülők boldogulási lehetősége szempontjából Magyarország elég siralmas bizonyítványt tudna kiállítani, ha merne. Mindez jellemzi, miként gondolkodik az állam állampolgárairól.
3. A felmérések szerint a nők átlagosan naponta 2,5 órával többet töltenek háztartási munkával. Egyre nő az apáknak a gyerekkel töltött ideje, de csak ami pozitív tevékenységeket illeti (játék, mesélés). A munka világa kihat az otthoni szerepfelfogásokra. Kialakult a fizetett és fizetetlen munka világa, ahol az egyik munkáért bér jár, a másikért pedig bár értéket termel természetesnek tűnően nem. Külföldön vannak mozgalmak, amelyek azért küzdenek, hogy a házimunkáért az újraelosztáson keresztül járjon bér, ahogy Magyarországon például a gyereknevelésért jár bér, GYES-nek, illetve GYED-nek hívják.
4. Olyan hogy feminizmus nincs, feminizmusok vannak. A látásmódok különbözőek. A neoliberális feminizmus nem kívánja megváltoztatni a problémákat okozó struktúrákat, hanem individuálisan, egyéni életutakon akarja a fennálló rendszerben nyerő helyzetbe hozni a nőket. A neoliberális feminizmus heorizál, hősnőként mutatja be az üvegplafont áttörni képes nőket. Erre kapcsolódott a Fidesz nőpolitikája, amikor Novák Katalin a Covid kapcsán kijelentette, hogy díjazzák azokat a hősnőket, akik állták a sarat a nehéz helyzetben. Ez rendben van, de miért nem lehet a béreket rendezni? Ebben jelenik meg a neoliberális feminista felfogás: egyénileg kiemelve egy példakép, hogy ő megtudta csinálni, akkor te is megtudod, leszel szíves te magad egyedül kiásni magadnak a lehetőségeket. Ezzel terelik el a keretek megváltoztatásának szükségességéről a figyelmet, ám így megkérdőjeleződik nézőpontjuk feminista jellege.
5. A NER nőpolitikájának a lényege: arra kell késztetni a nőket, hogy minél többet dolgozzanak, a fejüket hajtsák igába, ám úgy, hogy ez ne tűnjön fel nekik. Szüljenek minél több gyereket, majd rögtön utána szaladjanak vissza dolgozni. A nőpolitika ilyetén kezelése versenyelőnyt jelent azokkal az országokkal szemben, ahol a nők egyenjogúsítása zajlik, mert a cégeknek nagyobb profitot jelent a rendszerszinten kihasználható munkaerő. A dolog másik oldala a puncs.hu MOL álltali támogatása, amely weboldal lényege, hogy fiatal lányokat kiközvetítenek idősebb férfiak számára; gyakorlatilag burkolt prostitúciós oldal, amelybe EU-s fejlesztési pénzeket öntöttek. Ez jól mutatja, hogy a NER miként gondolkodik a férfi-nő viszonyokról. Kérdés, hogy ez miként egyeztethető össze a keresztény Magyarország ideológiájával? Ugyanez a helyzet a kormányközeli origo.hu estében: az oldalt megnyitva ömlik az emberre a szexuális tartalom. Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenzéki portálokon is a nő szexuális tárgyként van bemutatva, illetve a pornográfiát legitimáló diskurzusokban jellemzően megjelennek a nők.
6. Ez a struktúra a férfiaknak sem jó, amit a halandóságuk is mutat. A hagyományos nemi szerepek elvárásai olyan pszichés terhelést okoznak a számukra, ami a lezüllés és a társadalom peremére szorulás felé mutat. Statisztikák mutatják, hogy azokban az országokban, ahol a nemi egyenlőség leginkább megvalósult, ott a legkisebb a különbség a nők és férfiak várható élettartama között, például Izlandon gyakorlatilag nincs különbség.
7. Nemcsak szingli hordákról szól a jobboldali közbeszéd, hanem például a Fideszhez közeli FICSAK (Fiatal Családosok Klubja) nőnapi köszöntőjében a női lélek volt bemutatva férfi szemmel, ahol férfiak beszéltek a nőkről, természetesen csakis mint anyaként. Nagyon nehéz ebben a társadalomban gyerek nélkül létezni ez egészen biztos, sokkal nehezebb mint más országban. A gyermekteleneknek állandóan magyarázkodniuk kell. Nemcsak az 50-es években volt gyermektelenségi adó, hanem ma is van, csak most nem úgy hívják: családi adókedvezményektől esnek el családok, akiknek nincs gyerekük és dolgoznak. A szegénységnek kitett családok vizsgálatánál látható volt, hogy ahol két szülő él három vagy több gyerekkel, vagyis a politika által elvárt családmodellben, ott az elmúlt tíz évben drasztikusan lecsökkent a szegénységi kockázat, ami nagyon jó, de éppen ehhez képest látszik, hogy például az egyszülős családok szegénységi kockázata jelentősen megnőtt. Tehát nemcsak a gyerektelenek hátrányairól van szó, hanem gyerek és gyerek között tesznek különbséget. Az is jól látható, hogy a gyerekvállalás kérdését a kormányzat és az ellenzék egy része is kultúrvita tárgyává teszi. A nők szembenállása nőkkel ebben a kérdésben azon múlik, hogy egy adott társadalomban a gyerek megléte miként normalizálja a részvételét a tagoknak az adott társadalomban. Azáltal válik normálissá, elfogadottá, rendes emberré, rendes nővé valaki, hogy végre gyereke lesz, vagy megenged más lehetőséget is a társadalom ezeknek az embereknek, hogy adott esetben más módon is teljes értékű tagok lehessenek. Ebben nagy szerepe van az adott kormányzatnak, hogy mit legitimál, és mit nem.
A teljes beszélgetés alább meghallgatható: