2017. január 30., hétfő

Trump Amerikája


"Amerika bármikor belecsúszhat a fasizmusba." (Rorty)


1. Richard Rorty már az 1990-es években arról beszélt, hogy a munkaerőpiac következő évszázadi globalizálódása visszájára fogja fordítani az európai és észak-amerikai proletariátus előrehaladó polgárosodását, amiből fakadóan a gazdag 20% képtelen lesz arra, hogy továbbra is a társadalom uralkodó osztálya legyen egyszerűen azért, mert képtelen lesz arra, hogy a többi 80% anyagi körülményeit akárcsak egy ókori rabszolga szintjén biztosítsa. Talán a kapitalizmus összeomlása fog ekkor bekövetkezni, s a politikai hatalmat a felvilágosult proletariátus veszi majd át. Ma Amerikában Donald Trump, és szerte Európában a szélsőjobboldal Orbán Viktorral az élen éppen ezt akarja elkerülni, és a kapitalizmus fenntartására illetve megvédésére tesz kísérletet. Trump és Orbán rezsimje egyaránt a felvilágosodás előtti barbarizmusba való visszaesésnek bizonyul. Megállításukhoz először is tűrhetetlennek kell éreznünk azt, hogy van aki tízszer és van aki százszor annyit keres, mint az átlag. Úgy kell tekintenünk a saját és más emberek jólétében mutatkozó egyenlőtlenségekre, mint ami sem nem Isten akarata, sem nem a gazdasági teljesítőképesség kérdése, hanem elkerülendő tragédia. Még ma el kell kezdenünk gondolkodni azon, hogy miként változtatható meg a világ s biztosítható az, hogy senki se éhezzen addig, amíg másoknak fölöslegeik vannak.

2. A keresztények irgalmat nem ismerő pénzsóvárgásainak történelmi emlékei arra kell, hogy indítsanak minket, hogy ne adjuk a hatalmat olyan embereknek a kezébe, akik tudni vélik mi az Isten akarata. Morális képmutatók ők, mint például az Amerikai Keresztény Koalíció, amely markában tartja a Republikánus Pártot és ezáltal a Kongresszust is. E mozgalom vezetői választók millióit győzték meg arról, hogy keresztényietlen dolog volna megadóztatni a jómódúakat azért, hogy legyen mit enniük az éhezőknek. Ugyanők a keresztény családi értékek nevében azt hirdetik, hogy ha az állam segítséget nyújt az alkalmazhatatlan és hajadon tinédzser anyáknak, akkor az aláássa az egyéni felelősséget, de a szegények társadalombiztosítása ellen is felléptek. A Keresztény Koalíció ugyanúgy, mint itthon a Fidesz-KDNP ténykedése ártalmasabb, mint a perui maoistáké. A Keresztény Koalíció Amerikában és a miniszterelnök Magyarországon valószínűleg sokkal több szenvedést fog okozni az embereknek, mint amennyit a maoistáknak sikerült Peruban.

3. Kétségtelen tény, hogy aki gazdag az a szegények további elszegényítésével próbál még gazdagabb lenni. Amint Ferenc pápa mondta: a jómódúaknál hagyott pénz soha nem csorog le, mert amint megtelik a pohár és éppen lecsorogna, hirtelen egy nagyobb pohár kerül elő. Ahol fejletlen a jóléti állam, mint az USA-ban, vagy ahol leépítették azt, mint Magyarországon, ott a pénzsóvárgás válik uralkodóvá. Minden kultúrában és bármilyen államformában azok, akik a pénzen és a hatalmon tartják a kezük, hazudni, csalni, lopni fognak, hogy ők és leszármazottaik mindkettőt mindörökre biztosan kisajátítsák. A kereszténység legsötétebb arca az, amikor e mellé állnak, mint a Keresztény Koalíció Amerikában, és például Kis-Rigó László szegedi püspök Magyarországon. A legfényesebb arca pedig a pápák társadalmi témájú enciklikái, és Ferenc pápa megnyilvánulásai. Ezek a pápai megnyilatkozások teljesen megegyeznek a felvilágosodás társadalmi liberalizmusával, a szociáldemokrata társadalompolitikával. XVI. Benedek pápa hangsúlyozta a katolikus és szociáldemokrata azonosságot akár a szakszervezetek jelentőségének megítélésében is.

4. A liberális remény egy tisztességes világ reménye, olyan világé, amelyben a kereszténység ígéretei teljesülnek. Egy osztályok nélküli globális társadalom, ahol minden gyermeknek azonosak az esélyei. Egy skandináv típusú jóléti állam világméretű kiterjesztése, amelynek nem az a lényege hogy mindenki angolul beszél és Coca-Colát iszik, sem az hogy kínaiul beszél és teát iszik. Nem kulturális, hanem jóléti globalizációról van szó, az egyenlőség szabályáról. A politikusok 1945 után a technológia fejlődését és a piacgazdaságot képzelték a jóléti világ alapjának. Az ebben való hit dőlt meg, és ma a nemzeti önzés uralkodik, amely a korrupció forrása. A szegény országok vezetői minden fejlesztési forrást elnyelnek.

5. A globalizáció központi fejleménye, hogy a nemzetállamok polgárainak jóléte kikerült ugyanazon állam törvényeinek ellenőrzése alól. Kialakult egy globális gazdasági réteg, amely meghatározza az emberek életét, miközben nincs felettük semmilyen ellenőrzés, nem lehet leváltani őket. Ennek a helyzetnek a kezelése nem az, amit a fasiszták ajánlanak Trumppal és Orbánnal az élen, hogy vissza a történelemben a régi világrendbe, mert az nyomorúságot és háborút jelent. A megoldás egy globális politikai hatalom felállítása a globális gazdasági hatalom fölé. Erről beszél XVI. Benedek pápa is enciklikájában (lásd itt a 41. pontot).

6. Amerikának csupán azért van világtörténeti jelentősége, mert ennek a globális világnak volt az élharcosa. Immár nem vállalja e szerepkört, ezért lelke elvesztésének veszélye fenyegeti, máris hanyatlásnak indult. Richard Rorty 1996-ban írt Visszatekintve, 2096-ból című cikkében felvázolta egy Trumphoz hasonló hatalomátvételt, amit ő 2014-re datált. Az új elnök leszámol a liberalizmussal és az emberi jogokkal. A rendszer bukása végül 2044-ben következi be, ami után Amerikának 50 évre van szüksége, hogy elfogadhatóvá váljon a gazdaság teljesítőképessége, ám még ekkor sem éri el az Európai Közösség színvonalát, amely a jóléti államnak köszönhetően sikeresen oldotta meg a globalizáció kihívásait. Ez az Európai Közösség a 90-es évek közössége, sőt a történet szerint kivált belőle Nagy-Britannia és Ausztria. A többiek ellenálltak annak a kísértésnek, hogy széles rétegek nyomorba döntésével őrizzék meg a jómódúak gazdagságát.

7. Rorty szerint a globalizáció problémái három okra vezethetők vissza:

- Megfelelő életnívó nélkül nincs demokrácia, mert enélkül nincsenek művelt választók, akik eligazodnának a világ dolgaiban, és megfelelő szabadidővel is rendelkeznének a társadalmi részvételhez.
- A kapzsi és önző gazdagok kifinomultak lettek. Tanulva a 20. század totalitárius rendszerek hibáiból, immár nem ideologikusak, hanem pragmatikusak. Nyájas és dörzsölt módon hazudnak, csalnak és lopnak.
- Nincs egy globális politikai erő, amely a világ irányítását kézbe veszi. Enélkül pedig valamelyik egyenruhás idióta előbb vagy utóbb elkezdi a nukleáris gombok nyomogatását. Amíg nem lesz a világ egy pólusú, addig szembenállás és ellentétek lesznek a háború veszélyével.

8. Egyenlőre a vallási őrület van felfutóban, mint az iszlám fundamentalisták és az amerikai protestáns keresztény fundamentalizmus, amely a részvénytársaságokkal szövetkezve hatalomba ültette Donald Trumpot. Lényegében arról van szó, hogy a gazdagok, tehát a régi elit azt látja hatalma megtartása legbiztosabb módjának, ha összefog a fundamentalista prédikátorokkal, akik azt sugallják a szegényeknek, hogy a liberálisok erkölcstelenek és nem látják a jövő új rendjét.

9. Úgy tűnik, hogy századunk végére nem lesz ember, aki tudná mi a demokrácia, a szabad vállalkozás, a szabadság. Az irracionális őrület van máris uralmon, az archaikus etnikai, vallási, faji, nyelvi vagy területi önazonosságtudat. Azonban az ember önmagát önmagának kell tekintenie és nem valamely nemzet részének. Az embernek félre kell tennie a vallási és etnikai önazonosságot, hogy csakis önmaga lehessen, az ami, egyedi megismételhetetlen lény.


Irodalom

Richard Rorty: Filozófia és társadalomi remény. L'Harmattan Kiadó - Magyar Filozófiai Társaság, 2007.


2017. január 28., szombat

A nagy nulla


Orbán Viktor alábbi beszédében az önzés kultúráját üdvözli, amit Trump hirdetett meg mint új világrendet. Az önzés és az alternatív tények kultúráját, hiszen a nevetséges valótlanságokon és viszolyogtató hízelgésen kívül (hízelgés minden irányba, ahol hatalmat sejt, lefelé pedig kíméletlenség, amit igazságosságnak mer szemérmetlenül nevezni), más nem hangzik el. Hacsak nem egy kis filozofálgatás, amelyből kiviláglik, hogy filozófusnak nulla, és úgy általában az egész beszédből, hogy embernek is egy nagy nulla.




Elviselhetőbb lenne ez az ember, ha a demokráciát és a kereszténységet nem venné soha szájára, de veszi, méghozzá úton-útfélen. A következő videón éppen ennek kapcsán azt fejti ki, hogy programját a többség akarata ellenére kell megvalósítania. Itt jól látható az elvont gondolkodásra teljesen képtelen személyiségének deficitje.



Trump és a kínzás

Az új amerikai elnök Putyin mellett a fundamentalista keresztények támogatásával kerülhetett hatalomra. Azonnal megtámadta az emberi jogokat és bevezetni kívánja a kínzást. Nem hallottam, hogy egyetlen keresztény politikus felemelte volna ez ellen a szavát. Nézzük hát meg, mit mond az autentikus keresztény tanítás ezekről a dolgokról.

Kínzás

A bűnözők kínvallatását "sem az isteni törvény, sem az emberi egyáltalán nem engedi meg, minthogy a vallomásnak nem kikényszerítettnek, hanem önkéntesnek kell lennie, és nem szabad erőszakkal kicsikarni, hanem a maga jószántából kell kinyilvánítania (...) [mert] ha a bevádolt ember ilyen dolgokat szenved el, és nem bírja elviselni, s inkább azt mondja, hogy ő elkövette azt, amit nem követett el: kérdem, ekkora nagy gonoszság kire háramlik, hacsak nem arra, aki ezt kikényszeríti, hogy hazug módon ilyen dolgokat valljon be."
I. Miklós pápa, 866. november 13. DS, 648.

"A kínzás, mely testi és erkölcsi erőszakot használ, hogy kicsikarjon vallomást, megbüntesse a vétkeseket, megfélemlítse a más véleményen lévőket és kielégítse a gyűlöletet, ellenkezik a személy és az emberi méltóság tiszteletével." KEK, 2297.

"A közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kegyetlen gyakorlat sem a közrend érdekében nem volt szükséges, sem az emberi személy törvényes jogainak nem felelt meg. Ellenkezőleg, az ilyen gyakorlat a legsúlyosabb megalázáshoz vezet. Eltörlésükön dolgozni kell." KEK, 2298.

"Azok, akik lemondanak az erőszakos és véres tettekről és az emberi jogok biztosítására a védekezésnek a leggyengébb számukra hozzáférhető eszközeihez folyamodnak, tanúságot tesznek az evangéliumi szeretetről." KEK, 2306.

Emberi jogok

"Az emberi személy tiszteletben tartása magában foglalja azoknak a jogoknak a tiszteletben tartását is, amelyek a teremtmény méltóságából következnek. Ezek a jogok megelőzik a társadalmat és számára kötelezőek. Valamely hatalom erkölcsi törvényességét ezek a jogok alapozzák meg, ha egy társadalom ezeket megcsúfolja, vagy pozitív törvényhozásában megtagadja elismerésüket, aláássa erkölcsi alapjait. Ezen jogok tiszteletben tartása nélkül a hatalom csak az erőszakra tud támaszkodni, hogy alattvalói engedelmességét megszerezze." KEK, 1930.

Konklúzió

Az előbbiekben láthattuk, hogy két szorosan összetartozó témáról van szó. Nem véletlen tehát, hogy az új amerikai elnök az emberi jogokat támadja, következéskép a kínzást be akarja vezetni.

2017. január 19., csütörtök

Nárcizmus

A nárcizmus akkor válik veszélyessé, amikor az egészséges önértékelést az egoizmus, az empátiát a kíméletlenség, az érzékenységet a sértettség váltja fel, míg végül az egyén önmaga értékét csak mások lenézése által képes megragadni (Reinhard Haller). Egoizmus, kíméletlenség, sértettség, mások leértékelése, mindez a miniszterelnöknek is a jellemzői. Patológiás nárcisztikus személyiség, aki csak abban az emberben lát értéket, aki hasznos a számára. Önértékelése függ nemzete értékelésétől, így azután rendkívül sebezhető, instabil, bizonytalan Én-jét állandóan stabilizálnia kell, amit azzal old meg, hogy önmagát egy szakralizált világ meghosszabbításának tekinti. Patológiás nárcisztikus alkatként soha nem felejt, és soha nem bocsát meg. Megsebzése saját bevallása szerint sorkatonai szolgálata idején történt, azóta kizárólagos célja a bosszú, amit a végletekig növelt népe által okozott megsebzése 2002-ben. Bosszúja most már határtalan, intenzitása évről évre nő. Háborúba fogja vinni népét, erre készíti fel lépésről lépésre, pszichésen a háborúra hangol. Nem kizárólag az erőszak nyelvét beszéli, hanem bizonyos folyamatokat úgy világít meg, hogy a nép maga akarja a háborút. Ezt a háborút az őt megalázó nemzedék gyerekei vívják majd; ez az ő határtalan bosszúja. Mindez nem tudatos, a tudattalan befolyásolja tudatos Én-jét. Séretettsége szégyent hozott számára. A szégyen a személyiséget veszi célba. Amíg a bűn a cselekvésre korlátozódik, addig a szégyen a teljes személyiséget mutatja értéktelennek. Ebből fakad megszégyenülésének traumája. A problémát nem pusztán az esemény jelenti számára, hanem az, ahogyan ezt értelmezi. Orbán Viktor nem kudarcként, hanem egész lényét érő megsemmisítő támadásként élte meg szégyenét. Áldozatnak tekinti önmagát, akinek tiszta és jogos céljait, a nemzet felemelését durván bemocskolták, vagyis a közösségért hozott áldozatát vették semmibe azok, akikért meghozta képzelt áldozatát. Most azonban feltámadott, hogy megítéljen mindeneket. Megalázását egyenlőnek tartja övéi (hívei, barátai) megalázásával. A nárcisztikus személy ugyanis képtelen megkülönböztetni önmagát a világtól. "Ő maga a világ" (Erich Fromm). Saját perspektívája azonos a világ értékével, ami infantilis világszemléletre utal. A gyermekkor jellemzője ez, hiszen a gyermek még nem tudja elkülöníteni a külső realitást a saját Én-jétől, ezért a saját perspektíva egyben a világ értékelésének abszolút mértéke (Jean Piaget). A miniszterelnök jól láthatóan azonosítja magát a nemzettel és az állammal, ezért aki ezt a kettőt kritizálja, az meggyőződése szerint őt támadja személyében. Ugyanakkor ez a sajátos Én-kép felfelé is nyitott, amire az isteni gondviselésre és történelmi küldetésre vonatkozó kijelentései utalnak. A világ így egyetlen ponttá zsugorodik, amelyben az Én-je, a népe, és az Isten összeolvadnak egy unio mystica-vá. A nárcisztikus személyiségzavar a mai világban fel sem tűnik, mivel uralkodó tendencia. Leginkább tetten érhető a nacionalizmusban, az utópisztikus mozgalmakban, a vallásokban, a teljesítményalapú szemléletben, a tudomány világában, és a sportban. Általános jellemzője, hogy az Én/Mi sokkal értékesebb, mint az Ő/Ők. Egy ilyen gondolat társadalmi normává emeléséből levezethető a demokrácia kártékonysága, a társadalmi hierarchiák eleve elrendelt szükségszerűsége, a szakralizált közösség felsőbbrendűsége, és az elitek érinthetetlensége, ugyanakkor ezzel együtt a nemzet elsőbbsége az egyénnel szemben, illetve a vezető elsőbbsége a néppel szemben. A kollektív nárcizmus kollektív sértettséget, azaz kollektív áldozati szerepet jelent. Ezeknek a nemzeteknek, így a magyarnak is jellemzője, hogy más csoportokkal szemben nem mutat empátiát, ugyanúgy ahogy a nárcisztikus személyiség sem ismeri az együttérzést, mert csak magával foglalkozik. Empátiát csak erős személyiség, csak erős nemzet képes érezni. A nárcizmus sajátja, hogy nem tűr áldozati-konkurenciát, vagyis ő a legnagyobb áldozat. Legfőbb jellemzője az identitásnélküliség, vagyis nincs saját identitása, hanem mindig valamely autoritás meghosszabbított Én-jeként létezik és gondolkodik. Ez lehet Isten, vezér, szülő, házastárs, ideológia, nemzet. Az élet korai szakaszát vizsgálva látjuk, hogy ha a gyermek azt tanulja, hogy ő ahogy van nincs rendjén, akkor arra szocializálódik, hogy saját Én-jét feláldozza a külső előírások értelmében (Arno Gruen). A gyerek azonosulva elnyomójával felnőve kompenzációként ő fog elnyomni másokat (Anna Freud, Ferenczi Sándor). Felnőttként a tudattalanba száműzi elnyomatását, ezzel elfolytja a szégyent és a szeretett autoritás bűnösségének tudatát (Gruen). Tudjuk, hogy a miniszterelnök számára gyermekkora az apai megaláztatások ideje volt. (De nemcsak az elnyomás, hanem a szülői kényeztetés, vagyis a szülői akarat hiánya is a saját Én leválást eredményezi.) Az Én áldozattá válása mindig nyomot hagy, különösen ha megtiltották a fájdalom kimutatását. Egy csoport nárcizmusa mindig azzal válik nyilvánvalóvá, hogy a más véleményen lévőket árulóknak tekintik. A nárcizmustól mentes fájdalom, a valódi áldozat soha nem tesz ilyet. Orbán hívei nem látják, hogy szeretett vezérük kihasználja és felhasználja őket.


Irodalom

Agora Zsuzsanna: Áldozatból agresszor. Náci propaganda beszédek történeti-pszichológiai kontextusban. Az áldozat reprezentációi, 291-314. oldal. Kultúratudományi sorozat 2. Szerkesztők: Balogh László Levente - Valastyán Tamás. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016.

2017. január 7., szombat

Még nem félnek

A Fidesznek nincs szüksége szakemberekre, csak egészen kivételes helyzetekben, akkor, amikor nekik van szükségük jó orvosra. A munkahelyeket saját embereikkel töltik be. Ezért ma egy fiatal hiába képezi magát, hiába válik akár külföldön jó szakemberré, nem érdemes hazajönnie, ha nem az ő emberük, nem fog állást kapni - hacsak valamelyik külföldi cég nem alkalmazza. Vállalkozásba kezdene? Ha nem helyezkedik jól politikailag, akkor nem kap állami és önkormányzati megrendeléseket, nem nyer pályázatot, adókat vetnek ki rá, és naponta ellenőrzik. Sok fiatal ezért inkább elmegy innen. Ez sorsdöntő változás, az egész országot érinti. Vannak, akik még itt vannak és harcolnak, akik remélik, hogy ez így nem mehet tovább. Ezeknek a fiataloknak egyetlen ami megmaradt: a szabad gondolat. Még nem félnek attól, hogy ezért lecsukják őket. Ha ők is elmennek, akkor itt minden meg fog halni.

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket. Életút-beszélgetések. Készítette Weiler Katalin. Noran Libro, 2016.

Link

Szociálpolitika

Kiruházás a gyermekből

A munka állama

Nincs jövőkép

A sport nem tudomány

Csak a Fidesz

A lázadás éve

A miniszterelnök az idei évre meghirdette a lázadás évét. Mire gondol, és miért most? Mielőtt erre választ adnánk, nézzük meg az egyetlen komoly erőt képviselő 21. századi pártot, a Jobbikot. (21. századi pártnak tartom azokat a pártokat, amelyek ténylegesen is 2000 után alakultak, tehát nem vettek részt az ez előtti politikai életben.) A Jobbik kétségtelenül ilyen párt, amely radikális jobboldali pártként indult, azonnal nagy sikereket aratott, és mára a magyar politikai élet jól beágyazott, megkerülhetetlen tényezője. A párt vezetője vérbeli politikusként felismerte azt a veszélyes helyzetet, pontosabban azt a lehetőséget, ami a Fidesz szélsőjobbosodása jelent a számára. A jobboldalon nincs már számára játéktér, ugyanakkor a baloldal üresen maradt. Vona Gábor semmi mást nem tesz, mint amit Orbán Viktor tett a 90-es években, csupán ellenkező előjellel. Profilt váltva betölti az MSZP hagyta űrt, ezzel felszívva a párt nélkül maradt baloldali szavazók azon tömegeit, amelyek egyébként szociológiai szempontból mindig is közel álltak a Jobbikhoz. A Jobbik ma ott tart, mint a Fidesz 1996-ban. A Fidesz akkor az MDF hagyta űrt töltötte be, radikális balliberális pártból 1998-ra egy jobboldali konzervatív polgári párttá vált, amely 2002 után ismét elindult a radikalizálódás útján, de immár a másik irányba, és ma kétség kívül egy európai antidemokratikus szélsőjobboldali párt. Vajon eljut-e a Jobbik a mai jobbközépből a baloldali radikalizmusig? Ez ma még nem tudható, ám éppen a Fidesz példája mutatja, hogy egy ilyen út egyáltalán nem elképzelhetetlen. Mindenesetre a Jobbikban potenciálisan benne van az Orbán-rendszer megdöntése, egy új rendszerváltó párt esélye. Ami Orbán vízióját illeti a lázadás évéről az nem más, mint a liberális-demokráciának adott halálos döfés, és egy új fasiszta világrend születése, amelynek ő lenne az egyik főszereplője. Itthoni egyetlen ellenfelétől a Jobbiktól nem tart, hiszen kezében egy fasiszta államgépezet minden ereje. Figyelmét tehát a világpolitika felé fordíthatja, ahol a mai világrend 1945 óta áll fenn. Ennek a világnak a gyökerei közvetlenül 1789-re mennek vissza, közvetve pedig az angol polgári forradalomig. A hazárdjátékosoknak mindig van valami szerencseszámuk vagy napjuk, egy kabalájuk, amivel a szerencsét befolyásolják, biztosítják a jövőt. Orbán ilyen hazárdjátékos a politikában, gondolkodásában egyre hangsúlyosabb a mágikus elem. Mi az angol polgári forradalom lehetőségének megteremtője? A reformáció, amelynek szimbolikus kezdete 1517. Idén van ennek 500 éves évfordulója. Orbán számára láthatóan jelentősége van ezeknek a számoknak, mágikus erejükben bízva, önmagába vetett hittel indul harcba immár a világpolitika küzdőterén. Valóban felismerhető az emberiség történetében egy hellyel-közzel 500 évenként beköszöntő világrendváltás, ám a mai illiberális vezetők nem egy új világrendet képviselnek, hanem visszamennek a Szent Szövetség idejébe. Mindezzel szemben az új baloldal jelent alternatívát egyszerűen azért, mert az valóban egy új világrendet akar. El fog jönni a lázadás éve, nem 2017-ben, de rövidesen. Hogy azután ezt az új baloldalt hazai szinten Jobbiknak fogják-e nevezni vagy sem, azt ma még nem lehet tudni.

2017. január 6., péntek

Csak a Fidesz

A Fidesz az egész társadalmat átfogja. 1990 után több lett az egyenlőtlenség, nagyobb a kizsákmányolás, és ez a Fidesznek tetszik. Ami 2010 után egyedül új az a központosítás. Ma már azt is a miniszterelnök akarja megmondani, hogy személy szerint ki legyen tőkés és földbirtokos. Lehetőleg legyen rokon, barát, politikai lekötelezett. Hasonlóak a középosztály összetételére irányuló társadalmi átalakítási törekvések, ha nem is tud ennyire közvetlenül személyes lenni. Az újonnan kialakított társadalmi osztályok közötti egyenlőtlenségeket tovább növeli a hagyományos jóléti állammal ellentétes politikájával. A jóléti államban az az elv uralkodott, hogy az állam lehetőleg csökkentse a piac okozta egyenlőtlenségeket. Ezt célozta a progresszív adó, a viszonylag magas munkanélküli segély, az állami újraelosztás, a munkajogok, kulturális jogok, és szociális jogok erősítése. Mindezek automatikus stabilizátorok, amelyek beépülnek a piacgazdaságba, és így a válság hatásait automatikusan tompítják. Hellyel-közzel ezek nálunk is működtek. A miniszterelnök ezt most mind a visszájára fordította. Az automatikus gazdasági stabilizátorok egy részét teljesen megszüntette, a többit meggyengítette. Ezért a válság hatásai súlyosbodtak, így a szegények nyomora ma nagyobb, mint amit önmagában a piac okozna. Ma nem elég, hogy valaki szegény, még igazodnia is kell a Fideszhez, ha bármilyen segélyhez akar hozzájutni. Ennél még az is jobb, ha nincs segély. Amikor azt mondják, hogy feltételekhez kötik a segítséget, akkor azt mondják, igazodj a hatalomhoz, vagyis társadalmi-magatartási jellemzők alapján a Fidesz mondja meg, hogy kit rekesszenek ki. Ma a szegénység növekedése vagy az egészségügy alulfinanszírozása nyíltan vállalható céllá vált. Eközben a miniszterelnök a végelgyengülésig meggyengítette a demokrácia intézményrendszerét és a társadalom önvédelmi eszközeit. Ma Magyarországon ismét uralkodó érzés lett a félelem, általános a meghunyászkodás és a szolgalelkűség, és szabad a náci beszéd.

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket. Életút-beszélgetések. Készítette Weiler Katalin. Noran Libro, 2016.

2017. január 5., csütörtök

A sport nem tudomány

Az egyetemi autonómia megszűnt. Karok, szakok szűnnek meg és rendeződnek át központi utasításra. Vita nincs, a kormánytagok nem válaszolnak semmilyen kérdésre. Az egyetemi tanárság és a díszdoktori cím fénye is kopik. Amikor egy élsportoló kap kormányutasításra a híres, nagy múltú Debreceni Egyetemtől díszdoktori címet, az a tudományos teljesítmények leértékelését jelenti. Épelméjű embernek eszébe nem jutna összekeverni a sportteljesítményt a tudományos munkával.

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket. Életút-beszélgetések. Készítette Weiler Katalin. Noran Libro, 2016.

2017. január 4., szerda

Nincs jövőkép

A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy az utolsók vagyunk a női egyenjogúságban, gyerekjólétben, az átlagos élettartamban, az iskolai egyenlőségben, a PISA-tesztben, a korrupciós indexben, a társadalmi bizalomban, az aktivitási arányban, stb. A kormány ezt az általános képet nem fogadja el, miközben rokonai jólétére és a miniszterelnök hobbijaira iszonyatos összegeket dobál szét a közpénzből, ám ezen túlmenően semmilyen jövőképe sincs.

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket. Életút-beszélgetések. Készítette Weiler Katalin. Noran Libro, 2016.

2017. január 3., kedd

A munka állama

A miniszterelnök kimondta, hogy a jóléti államnak vége, a munka államában fogunk élni. Pontosan ez állt az auschwitzi kapun is: Arbeit macht frei - A munka szabaddá tesz. Megindult a kőkemény harc a szegények és a hajléktalanok ellen. A szegények segítését felváltotta a szegények kriminalizálása. Menetelünk előre egy barbár, jognélküli világba.

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket. Életút-beszélgetések. Készítette Weiler Katalin. Noran Libro, 2016.

2017. január 2., hétfő

Kiruházás a gyermekből

Ami az oktatást illeti az ma kiruházás a gyermekből (Mátrai Zsuzsa). Az iskola már csak azon igyekszik, hogy teljesíthetné be minél jobban a gyerekek eleve elrendelt sorsát. Aki rossz helyre született, még rosszabbra kerülhet, de jobbra csak csoda folytán. Az "elitnek" meg nem kell aggódnia. Oktatási kiváltságaikat egyre erősebben védi a Fidesz.

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket. Életút-beszélgetések. Készítette Weiler Katalin. Noran Libro, 2016.