2015. november 25., szerda

Kioltás



Thomas Bernhard utolsó regényében összefoglalta mindazt, ami Thomas Bernhard. A szerző lelki életrajza, benső viharainak kioltása. Az ausztrofasizmus lélekrajza. Számukra magyaroknak ismerős megegyezések. A monarchia öröksége, fasizmusunkban is plagizálunk, az eredetiség hiányának iskolapéldája. Bernhard regénye a nemtörténés zsenialitása. Ebben a semmittevésben folynak a szellemi történések, mert éppen a szellemi ember az, aki képtelen a semmittevésre. Egy fénykép elemzése, egy világ feltárulása, létmozzanat, a létezés értelme vagy értelmetlensége. Idősíkok a jelenben. Élet és halál, értelem és értelmetlenség. A lét borzalma és terhe az elviselhetőség és őrület határán. Thomas Bernhard full. Nem felejtés - kioltás.

Thomad Bernhard: Kioltás. Kalligram, 2005.


Korrektúra

Wittgenstein unokaöccse

A menthetetlen

Egy innsbrucki kereskedőfiú bűne

Litera a Kioltás-ról

Fenyves Miklós a Kioltás-ról (pdf)

2015. november 21., szombat

Védjük meg az országot



A Fidesz új aláírásgyűjtési ámokfutása pártállami módszerekkel történik. Debreceni önkormányzati intézmény fideszes vezetője a dolgozókkal gyűjteti munkaidő után az aláírásokat. Kötelezően önkéntes formában. Motiváció a félelem. Tényleg, mikor védjük már meg országunkat...?

2015. november 20., péntek

Következmények nélkül



A pannonhalmi zaklatási ügyek nyilvánosságra kerülése után megkereste az Üvegplafont egy értelmiségi körökben ismert férfi, aki rajtuk keresztül kívánta nyilvánosságra hozni azt, amit két tanítványával évekkel korábban tett. Példaképként gondolta önmagát bemutatni, szexuális zaklatóként hogyan kell szembenézni a múlttal. Önmagával olyannyira eltelve nem fogta fel szerepét, sőt egy egészen más történetet adott elő, mint ahogyan azt a lányok megélték, mert az Üvegplafon megkereste az áldozatokat is. Az érzelmi visszaélés viszolyogtató eseményei tárulnak föl elbeszéléseikben. Mindez itt olvasható, én most egy másik történetet mondok el.

Egy értelmiségi körökben ismert gimnáziumi tanár diákjait rendszeresen molesztálta, akárcsak tanártársai. Ha nem ért célt, akkor kitartó ostromba kezdett, ami inkább üldözésnek volt mondható. Számtalan áldozatainak barátait egyszerűen kibuktatta az osztályból. A fizikai erőszakoskodástól sem riadt vissza, vagy a kocsival hazaviszlek után az erdőbe való hajtástól. A zaklatottak többször feljelentették, de soha nem történt semmi. Az illető már a nyolcvanas évek közepe óta a tanári pályán van, jelenleg a Debreceni Egyetem egyik vezetői pozícióját tölti be.

Evolúció



Földrészünket egykor új, barbár népek árasztották el, minden tönkrement és darabjaira hullott. Ekkor támadt délről egy hatalom, amely akadálytalanul tört előre Párizs irányába, ám Poitiers-nél megállították őket. Az új veszély hatására az új népek és Róma maradéka kibékült, létre jött egy új Birodalom, megszületett Európa. Ma, amikor a régi-új hatalom ismét támad, a párizsi merénylet akár az európai integráció elősegítője is lehet, meghozhatja a felismerést az egységes Európa szükségességére. Akkor ezerkétszáz éve a barbárok felismerték ezt, a maiak is, ám nekik fasizmus van a vérükben, Orbán is úgy hisz amint a nácik. Meggyőződése, hogy eljött az idő az illiberális világ ideje. Az emberiség pszichológiai fejlődését kívánja nem csupán megállítani, hanem visszafordítani. Az evolúciót azonban nem lehet meggátolni, legfeljebb néhány nemzedék életét tönkre tenni.


Európa története

Jürgen Habermas - Európa

2015. november 13., péntek

Vasárnap zárva



Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?

Mi ezzel a kérdéssel a probléma? Több is van.

1. Nem az a probléma, hogy ne tarthatnának zárva vasárnap, hanem az, hogy kötelezően zárva kell tartaniuk.

2. Amennyiben nemmel szavazunk, akkor az azt jelenti, hogy vasárnap ne zárhassanak be, ám miért ne zárhatna be egy üzlet, ha neki úgy tetszik?

3. A kérdés tehát nem egyértelmű!

A szabadságról szólna ez a dolog, de éppen ezt nem szabad megtudniuk az embereknek; a szabadság tiltott fogalom. Lásd: a szabadság diktatúrája

Most persze várhatunk egy félévet amíg kiderül, hogy nem gyűlt össze a szükséges aláírás. Addig is vasárnap zárva.

2015. november 2., hétfő

Erich Fromm: A tekintély két formája



A gyermek még nem találkozik közvetlenül a társadalommal, csupán a szülein keresztül, akik a maguk karakterstruktúrájával és nevelési módszereivel a társadalom szerkezetét képviselik, a társadalom lélektani képviseletét látják el. A gyermek a szülőkön keresztül találkozik azzal a tekintélyformával, amely az adott társadalomban a jellegzetes tekintélyforma. Mármost kétféle tekintély van, racionális (objektív) és irracionális. Az előbbi rátermettségével kiérdemli a tekintélyt, az utóbbi tekintélye viszont a hatalmon és a félelmen alapul. Mi történik tehát a gyermek és szülei között? Lassan megtörik a gyermek akarata, spontaneitása, függetlensége. Ám az ember nem arra született, hogy megtörjön, ezért a gyermek harcol a tekintély ellen, küzd a szabadságáért, nemcsak az elnyomás ellen, hanem magáért a szabadságért, azért hogy teljes értékű emberi lény legyen, és ne automata. Vannak sikeresebb gyerekek ebben a harcban, de a legtöbbet végül legyőzik. Minden neurózis mögött az irracionális tekintély elleni elbukott szabadságharc áll. A legyőzetés egy olyan szindrómában nyilvánul meg, aminek a tünetei: meggyengül a személyiség egyedisége, az én-érzés elhomályosul, ami pót-énnel helyettesítődik, egy olyan élménnyel, amelyben az én nem több, mint a mások felém irányuló elvárásainak összessége. Az irracionális tekintély győzelmének fontos eszköze a bűntudat, amely leigázza a gyermeket. Semmi sem hatékonyabb egy ember megtörésére, mint ha elültetjük benne a meggyőződést arról, hogy ő rossz. Minél bűnösebbnek érzi magát, annál engedelmesebb lesz. Félni fog, nehogy az irracionális tekintélynek nem tetsző dolgot tegyen. Ez válik egyetlen morális problémájává, miközben elvész az egyetlen valódi morális probléma: az embernek önmagává kell válnia.


A freudizmus. Szerkesztő: Halász László. 133-137. oldal. Gondolat, 1988.

Tamás Gáspár Miklós: Gyurcsány Ferenc



Emlékszem, miként tajtékzott fideszes ismerősöm, amikor több mint tíz éve azt bizonygattam neki, hogy Gyurcsány színtiszta jobboldali. Ennek függvényében beszélhetünk a bukott jobboldalról, és a hatalomra került jobboldalról. Az egyik mégiscsak demokratikus, a másik enyhén szólva nem. Mindkettő hatalom-technikus. Tamás Gáspár Miklós írása azt is megmutatja, hogy miért nem szeretik a politikusok a filozófusokat; mert átlátnak rajtuk. Megmutatják az igazságot, legyen is szó akármelyikükről.