"Szeretlek, a szépséged ingerel:
eljössz, vagy erővel viszlek el."
Goethe - Der Erlkönig
Dán népballada felhasználásával írta: Johann Wolfgang von Goethe
Fordította: Vas István
A villikirály
Ki nyargal a szélben az éjen át?
Az apa az, ő viszi kisfiát.
Karjába szorítja gyermekét,
átadja teste melegét.
- Fiam, miért bújsz az ölembe, ki bánt?
- Apám, nem látod a villikirályt?
Koronája fehérlik, uszálya suhan.
- A köd gomolyog, csak a köd, fiam.
"Jöjj hát velem, édes gyermekem!
Játszhatsz gyönyörűen énvelem,
mutatok majd tarka virágokat,
anyám arany ruhákat ad."
- Apám, jaj, apám, mond, hallod-e már,
mit ígér suttogva a villikirály?
- Fiam, csak csitt, ne mozogj, ne beszélj:
a száraz avart zizzenti a szél.
"Most szép fiú, jó fiú, jössz-e velem?
A lányaim ápolnak majd szelíden.
Már járják az éjben táncaikat,
s álomba táncolnak, dúdolnak."
- Apám, jaj, apám, nézd, ők azok,
a villi-királykisasszonyok!
- Látom, fiam, ott fehérlenek
a sűrű sötétben a vén füzek.
"Szeretlek, a szépséged ingerel:
eljössz, vagy erővel viszlek el."
- Apám, most bántott, jaj de fáj!
Megfog, nem ereszt el a villikirály!
Borzongva az apa üget tovább,
karolja nyöszörgő kisfiát,
a ház kapuján bajjal bedobog:
karjában a gyermek már halott.
Rammstein - Dalai Lama
Goethe: Der Erlkönig című verse nyomán írta Till Lindemann
Saját fordítás.
Dalai Lama
Szállnak a géppel az esti szélben
egy apa kisgyermekével
ülnek biztonságban, melegben
álomba merülten.
Alig három óra és otthon lesznek
anya szülinapjára,
a kilátás jó, az ég tiszta.
Tovább, tovább az elmúlás felé
élnünk kell, azután meghalunk.
Az embernek az ég nem otthona,
a mennyek Ura szólítja
fiait a szélben
hozzák el a kisembert.
Az időben bolyongva
visszhang üti meg a gyerek fülét,
morajlás teríti be az éjszakát
és a felhők ura fölnevet
felébresztve az emberi rakományt.
Tovább, tovább az elmúlás felé,
élnünk kell, azután meghalunk.
A gyermek így szól apjához:
Hallod az égdörgést?
A szelek királya szól hozzám,
azt akarja, hogy a fia legyek.
A felhőkből kórus éneke hallik
és belekúszik a fiú fülébe:
"Gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a tiéd leszünk,
gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a testvéreid leszünk."
A vihar körbefogja a gépet,
a kabinban csökken a légnyomás,
a morajlás betölti az éjszakát,
a fedélzeten kitör a pánik, az üvöltés.
Tovább, tovább az elmúlás felé,
élnünk kell, azután meghalunk.
A gyerek az Úristenhez könyörög:
kérlek szüntesd meg a szelet,
érjünk biztonságban földet.
A felhőkből kórus éneke hallik
és belekúszik a fiú fülébe:
"Gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a tiéd leszünk,
gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a testvéreid leszünk."
Az apa védelmezőn átöleli gyermekét,
túl erősen szorítva,
nem érezi, hogy fuldoklik.
Rettegve fia életéért,
az apa átkarolva védve
kiszorítja gyermekéből lelkét,
aki immár a szélben énekel:
"Gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a tiéd leszünk,
gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a testvéreid leszünk."
Rammstein - Dalai Lama (videó)
Egy másik fordítás:
Link
Farkas Nóra: Az Erlkönig fordításai (pdf)
Villi
Rammstein