Tudatformáló háború

Kövér László szerint "Napjainkban egy tudatformáló háború kezdetét éljük, ezért Magyarországnak politikai cselekvőképessége és katonai önvédelme mellett, a szellemi ellenálló-képességét is biztosítania kell, ez pedig csak akkor fenntartható, ha a magyar fiatalság hazafias nevelése biztosított." Erről az jut eszembe, hogy fideszes ismerősöm gyerekeit ideológiai tudatformáló módon nevelte már a 90-es években, a családi légkör ennek a tudatformálásnak volt természetes közege. Igen ám, de G. K. Chesterton világított rá arra, hogy az emberek mindig összekeverik azt, hogy a nevelés hat a gyerekre azzal, hogy egy bizonyos módon hat rá. Mert a nevelés különféle módon hat a gyerekekre, például az emberek azt hiszik, hogy ha fenyőerdőben nő fel egy gyerek, akkor az szeretni fogja a fenyőket. Pedig sokféle hatást válthat ki az, ha valaki fenyők között nő fel. Lehet hogy szeretni fogja a fenyőket, de könnyen meglehet, hogy utálni. Lehet, hogy csak fenyők között tud majd élni, de az is lehet hogy menekülni fog, mert elege lesz a fenyőkből. És a legkomolyabban, az is lehet, hogy fenyőerdőben felnőni azt jelenti, hogy soha nem is látunk fenyőt. Mármost  ezek értelmében a fiam nevelésében kerülök minden tudatformálást, megteszi azt helyettem a közoktatás. De milyen eredménnyel? Hatéves korában az óvodában játék helyett arra kényszerítették, hogy nemzetiszínű zászlót készítsen, meg kokárdát. Amikor érte mentem láttam, hogy történt valami, hallgatva megtörten jött mellettem az első utcai kukáig. Ott kinyitotta kis szatyrát és kérte, hogy ezeket dobjam bele a kukába, és elővett egy kis hurkapálcás magyar zászlót, meg kokárdát, és rajzokat, és kidobáltuk a kukába a nemzeti zászlót, meg a kokárdát és a megadott témában készült rajzokat. Ezen csak az horkan föl, akinek a nemzeti érzés vallási igény, lelki pótcselekvés. A gyerek ma már ötödik osztályos iskolás, röhög a nemzeti szón, hányingere van a magyar szótól, minden magyar gyártmányú terméket szarnak tart és ha teheti kerüli őket. A táncóra hatására megutálta a moldvai csángók táncait és en bloc a csángókat, és mindezt a Fidesz tudatformálásának köszönhetően. Mert a gyerek megérzi a dolgok erőszakos erőltetését, és természetes önvédelme működésbe lép. Az iskolában nem szabad kinyilvánítani a gyerekeknek, hogy nem szeretik a Fideszt, eljárás is volt ez ügyben (10-11 éves gyerekekről van szó 2019-ben). Facebook profillal kell rendelkezniük a tanárokkal való kapcsolattartás végett, de nem nézhetik meg a tanáraik nyilvános profilját (hogy ezt miként gondolják, nem is értem), és tilos a Facebookon politikai véleményt nyilvánítaniuk, ami egyenlő a demokratikus irányba történő természetes tudatformálás megakadályozásával. A gyerekek 2/3-a meglepő intenzitással érdeklődik a politika iránt és egyúttal utálja azt a politikai-társadalmi rendszert, amibe beleszületett (fideszes városról beszélünk). Mi lesz itt, ha ezek a fiatalok néhány év múlva felnőnek? Az Országgyűlés elnökét idézve "csak remélni tudjuk, hogy ez a küzdelem vértelen marad."