Képesnek kell lennünk figyelmesen zenét hallgatnunk, ne csupán háttérzajként használjuk, függetlenül attól, hogy milyen zene szól. Vegyük komolyan a könnyűzenét is. Nagyon izgalmas lehet úgy elemezni egy pop vagy rock számot, mint valamelyik komolyzenei darabot. Megvizsgáljuk a szöveget, a harmóniát, a dallamépítkezést, ritmikát, metrumot, formát, hangzást, a szöveg és zene viszonyát, magát az előadást (Fazekas Gergely). Még ha zeneileg értéktelen is, akkor is találunk valami érdekes, izgalmas momentumot, ami az emberek érdeklődését odavonzza. Szubjektíve fontossá válhat akkor is, ha objektíve kevésbé értékes. Számtalan tényező merülhet föl, amitől egyesek vagy többek számára fontossá válik egy zenedarab, és ezekben a tényezőkben rejlik az értéke. Itt a dolog lélektani oldala jelentkezik, ami akár döntő jelentőségű is lehet, a zenének ugyanis erős a pszichológiai hatása.
Ha megvizsgáljuk Dua Lipa Love Again című számát akkor azt látjuk, hogy zene és szöveg egymásnak feszülve egy 1997-es sláger hangmintáit dolgozza fel, ami ráadásul egy 1932-es zenéből származik, miközben a vonósok szerepeltetése bővíti a dal jelentésrétegét (Fazekas Gergely). A könnyűzenében is jól látható, hogy az előadók személyiségének fontos szerepe van az előadástechnikán túlmenően is. Ez Dua Lipa esetében is igaz, még ha számomra csupán egy másokat (itt Rihannát) utánzó előadó.
A mai popzenét úgy kell értelmezni, mint például egy Lully operát a Napkirály udvarában, amely a színpadi megjelenéssel együtt alkot egységes egészet. A könnyűzenei számok is, ha készült hozzájuk videó, azzal együtt alkotnak egyetlen összművészeti alkotást, értelmezésüknek is ennek figyelembevételével kell megtörténnie. Már rögtön a nyitó zörej a Pink Floyd The Final Cut albumát idézi, utalva arra, hogy a szerelem mindenképpen harc is. Betörni a lovat is szerelemre utaló kép, míg a hangsúlyos forgómozgás ősi szexualitás-jelkép, akárcsak a tánc. Az, hogy a bikát, amely az ellenállhatatlan férfierő megtestesítője betöri a nő, méghozzá férfikalapban, az relativizálja a nő társadalmi szerepét, feminista jelképről van tehát szó. Ezt erősíti a ló, amely az ősanya, a szexualitás, a mágia (a szerelem mágia) jelképe, az anyajogú társadalom tudati tükröződése (Jankovics Marcell). A felszerszámozott ló szerelemjelkép. Látható, hogy nemcsak a ló kapcsán, hanem minden tekintetben a lekötözöttség jelenik meg, mint szerelemillusztráció. A tojás élet- és termékenységszimbólum, a női princípium megjelenítője, amelyet itt a férfiak megakarnak kötözni (macsó társadalom), de ez nem sikerül, ami újabb utalás a feminizmusra, ugyanakkor a megkötözött tojás a termékenységgel magához láncolás jelképe is. A kalap itt egyszerre a bekötött fej, illetve harci jelkép, ugyanakkor a kezdéskor szarvasagancsot imitáló fogason látjuk, a szarvas az újjászületés ősi szimbóluma. A kalap elsősorban a társadalmi szerep meghatározása, itt tehát, a nőn a férfi kalap ismételten feminista üzenetet hordoz. A legfigyelemreméltóbb a bohócábrázolás, mint többjelentésű szimbólum. A bohóc arcfestése maszkot jelent, amely az ősi mágikus gondolkodás szerint birtokba veheti viselőjének lényét. A szerelem birtokba veszi az embert, elveszi az eszét, megrendítő, szép és fájdalmas lelki jelenség. A vörös rúzs szétkenése a vérrel való megpecsételésre (vérszerződés) utal, a véglegességre, a szerelem általi újjáteremtésre. Semmi bárgyúság vagy szentimentalizmus, hanem erőfeszítés, szenvedés látható, tehát a képi narratíva szembe feszül úgy a szöveggel, mint a zenével. A láthatatlanná váló dolgok mutatják, hogy a lényeg a szemnek láthatatlan, a harc a bensőben, a lélekben zajlik.
Végül a darab mint zenemű kapcsán, hiszen mégiscsak ez lenne a lényeg, megállapíthatjuk, hogy a zene esztétikája teljesen szubjektív kérdés, hiszen abba belejátszik a pszichológiai diszpozíció, az egyéni élettörténet hatása.
Fazekas Gergely gondolatainak felhasználásával készült.
Írásom a témában: A zenéről