1. Magyarország első természetvédelmi területe a debreceni Nagyerdő 1939. október 10. óta védett terület, ezért október 10. a Nagyerdő Napja. Az utolsó jégkorszak végétől, mintegy 9 ezer éve folyamatosan erdővel borított területről van szó. Debrecen település azért van ott ahol, mert a hajdúsági löszhát (egy hosszan elnyúló hátság a nyírségi homok és a Hortobágy között) megvédte a Tisza áradásától, amely a mai Keleti-főcsatornáig időszakosan elárasztotta a vidéket. A Nagyerdő nem kiterjedése, hanem nagy öreg tölgyfáinak köszönheti nevét. A területre a város soha nem engedett betelepülőket, az így megmaradt zárt erdőségnek a város északi részén.
2. A várossal határolt részén először a Régi Vigadó épült meg (1826), majd fürdő is létesült. A gyógyvíz forrása nem itt van, hanem a Sámsoni útról vezetik ide, hogy megnyugtató környezetben lehessen gyógykúrát venni. Ezt követte a Klinika, majd az Egyetem Nagyerdőbe építése. A stadion és az állatkert-vidámpark, valamint szállodák és a temető az ami jelentős helyet foglal el az erdőből. A természetvédelmi oltalom alá helyezése után két építkezés is volt, amely engedély nélkül történt. Az egyik a gyógyszergyár, amely a természetvédelmi hivatal tiltása ellenére a kommunista pártvezetés határozata alapján épült meg, és amely vízigénye folytán jelentősen hozzájárult a Nagyerdő kiszáradásához. A másik a Debreceni Lovasakadémia az ezredfordulón a városvezetés döntése alapján lett engedélyezve, és amely mára az Egyetem tulajdonába került. A lovasok megjelenésével jelentősen romlott az erdei utak állapota, amiket a lovak patáikkal felszántanak. A Debrecenhez tartozó alsó-józsai lovastelepről is rendszeresen a Nagyerdőbe járnak a lovasok, nemegyszer a vadállományt megzavarva. Nem a lovaglással van baj, egyszerűen a terület túlterhelt.
3. Mintegy 40 éve figyelem közelről a Nagyerdő életét. A 80-as évek, 90-es évek közepéhez képest az öreg tölgyesek mintegy 70%-a mára eltűnt. Ugyanakkor a 80-es évek eleje óta következetesen az őshonos tölgyekkel folyik az újratelepítés. Az 1366 hektáron elterülő Nagyerdőt három részre osztjuk:
- A Nagyerdei körút által határolt 88 hektáros belterületi Nagyerdei Park, amely az 1860-as évektől kezdve van parkosítva.
- A Nagyerdei körút és a Benczúr Gyula út között szintén belterületi, de nem parkosított belső erdő 164 hektáron.
- A külterületen lévő külső erdő 1114 hektáron.
4. Az 1939. évi védelem csupán 36 hektárra terjedt ki a külterületen, amit 1959-ben megtoldottak 81 hektárral, majd ezt 1972-ben újabb bővítés követett, így lett a védett terület 127 hektár. 1976-ben került védettség alá a 15 hektáros Botanikus Kert. 1992-ben a Nagyerdő egész külterületi része, 1993-ban pedig a belterületi részei is, vagyis a teljes 1366 hektáros terület védetté lett nyilvánítva.
5. A Nagyerdőt középen észak-déli irányban kettészeli a Debrecenhez tartozó Pallagra vezető műút. Ennek keleti oldalán lévő belső erdőrészén van a szociális otthon és a Vízmű-telep, a külső erdőrészében pedig a TEVA Gyógyszergyár, a Köztemető, a tévé torony és a Debreceni Nemzetközi Iskola. A terület tele van a Vízmű kútjaival. A nyugati oldal háborítatlan erdőterület, amelynek belterületi részén van az Egyetem és a Botanikus Kert, a Klinika, valamint a Debreceni Lovasakadémia, amely 2021-ben felvette a hazai lovassport meghatározó alakjának a debreceni születésű Ákos Ajtony nevét. A Nagyerdei Park nagyrészt beépített sport és kulturális létesítményekkel, illetve itt található a fürdő valamint több szálloda és vendéglátó hely.
6. A debreceni Nagyerdő a nyírségi tölgyesek maradványa, talaja homok. A talajvíz elszívása, és a klímaváltozás hatására jellemző az öreg kocsányos tölgyek úgynevezett csúcsszáradása, illetve a telepített fenyvesek haldoklása. A területet keletről a 35-ös út menti Tócó völgy, illetve a Kartács utca határolja, nyugaton a 4-es főút, délen a város beépített része, míg északon a Pallag-pusztai terület és a Monostori erdő zárja le. A szarmata-sánc maradványai végig haladnak a Nagyerdő nyugati és északi határvonalán. A Nagyerdő és a Monostori erdő közé épített kerítéssel védett elkerülő országút elvágta az állatok évezredes vonulási útjait, az egyetlen vadátjáró híd ezt kevésbé tudja kompenzálni. A két főút, két vasút, a város, a Pallagi út és az új elkerülő út által közrefogott erdő külterületén is jelentős a zajterhelés, amihez a gyógyszergyár is jelentősen hozzájárul.
7. Számtalan védett növény és állatfaj él a Nagyerdőben. A sok gyöngyvirág mellett említsük meg a különlegességnek számító védett csillagvirágot, amelynek telepét az erdő északi határának közelében a fakitermelés elpusztította. Sok rovar és tizennyolcféle denevérfaj található, ám az öreg tölgyekhez kötött élővilág az öreg tölgyek említett csökkenése miatt megritkult. Ugyanez érvényes a madárvilágra, ám újabban hollók is fészkelnek a területen. A nagytestű állatok között az őz rendkívül gyakori, sok róka van, borznak csak a nyomát láthatjuk. A mókusra vadászó nyuszt is élt itt a 90-es években. A területre a 90-es évek végén települt be a vaddisznó, amely rendkívüli módon elszaporodott, és a lakot területen is megjelent. A Kartács utcai részen a kutyasétáltatók összeütközésbe is kerültek velük. Az erdő belsejében töltik a nappali időt, fekvőhelyeiket jól ismerem. Több dagonyázó helyet is kialakítottak maguknak.
8. A rendszerváltás után évekig folyt a társadalmi vita arról, hogy mi legyen a Nagyerdő belterületi részével. Az egyik álláspont szerint mivel itt található a Klinika és az Egyetem, valamint a Gyógyfürdő, váljon gyógyító, csöndes tanuló-pihenő, rekreációs területté, kitelepítve onnan a szórakozó- és sportlétesítményeket az Erdőspuszta Vekeri tavi részére. Az ezredfordulón a városvezetés a pénz mellett döntött, és hangos szórakoztatóközponttá vált a Nagyerdei Park, egyre újabb szállodai, szórakoztató- és vendéglátóhely építésével csökkentve az erdős területet.
9. A jelenlegi városvezetés az 1970-es évek terveit felmelegítve a Keleti-főcsatornából a Tisza vizét EU-s pénzből a közeljövőben Debrecenig vezetve rendezi a város környékének, így a Nagyerdőnek is a vízellátását. Reméljük, hogy ez nem fog a Nagyerdő további szabadidős-szórakoztatóipari terhelésével járni.