2021. december 10., péntek

Az oltakozásról

Örkény Antal szociológus (ELTE, CEU) cikket jelentetett meg Az állam erkölcsi kötelessége, hogy bevezesse a kötelező oltást címmel. Az ott leírtakkal (lásd a linket) maradéktalanul egyetérthetünk. Amivel kiegészíteném, mivel csupán érintőlegesen van szó róla a következők: miért nem merült fel kezdettől a kötelező oltás szükségessége? Nyilvánvalóan és bevallottan annak vészhelyzeti engedélyezése, vagyis a bizalom hiánya a hivatalos oldalról. Ez végül is érthető, ám az oltási kampányt már az első hullámban, tehát a vakcina előállítása előtti időkben fel lehetett volna vezetni azzal, hogy rendelkezésre állása után veszélyeztetettségi sorrendben mindenkit beoltanak. Így jóval kisebb lett volna az elutasítottsága, amit épp nemkötelező volta tett gyanússá egy soha nem látott világjárványban. A regisztráció rendszere pedig eleve kizárta az oltásból az oltakozni akaró, de alternatív életmódot választókat, vagy a privát szférájukhoz jogosan ragaszkodókat (Magyarországon kutatások szerint 250 ezer embert). A legfőbb probléma az, hogy egy deklaráltan nemkötelező dolog önkéntes megtételét akarják kikényszeríteni súlyos büntetésekkel. Örkény professzor megállapítja, hogy bizonyos szakmákban az oltás kötelezővé tételét diszkriminatívként értékelték. Épp ezt tették szóvá a Brüsszelben tüntető egészségügyi dolgozók: támogatják az oltás felvételét, de miért csak nekik? - vagy mindenkinek kötelező vagy senkinek - mondták. Habár lehet ez ellen érveket felhozni, mégis igazságosabb és ésszerűbb a teljes lakosság oltása. A társadalmak szétszakítása oltatlanokra és oltottakra az oszd meg és uralkodj elvét vázolja föl az inkompetens kormányok számára, ahol minden társadalmi feszültség az oltatlanokon vezetődik le, ami ugyanúgy fasizmus, mint 80 évvel ezelőtt. Ezt megelőzendő kellett volna kezdettől az általános vakcináció, ami most ennyi idő alatt kialakult nézetek és sérelmek után érthető módon már sokkal nehézkesebb lesz.

Radó Nóra ugyancsak a kötelező oltakozásról írt cikket a Qubit oldalán. Arról tudósít, hogy a különféle anyagi juttatások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, aminek abban látom okát, hogy az átlag populáció talán mégsem annyira korrupt, mint az átlag politikus. Radó helyesen látja, hogy az önkéntes oltakozásból kimaradóknak csak elenyésző hányada oltásellenes, ám az egyéb okok felsorolásában korántsem teljes a paletta. Az MTA már a nyáron szorgalmazta a regisztráció eltörlését. "A regisztráció nélküli oltakozás lehetőségét azonban csak november végén tette lehetővé a kormány." Ez a narratíva szokványos és hamis állítás. A regisztráció nem lett eltörölve, csupán az előzetes regisztráció lett felfüggesztve. Ez azt jelenti, amint azt hivatalosan számtalanszor hangsúlyozták is, hogy a regisztrációt az oltás beadásának a helyszínén ejtik meg. Ez segíthet azokon, akiknek az előzetes regisztráció nehézséget okozott, de semmit nem változtat azok helyzetén, akiknek a regisztrációval magával van problémájuk. És ne feledjük: sokan azért nem oltakoznak, mert beleegyező nyilatkozatot kell aláírniuk, ami teljesen érthető és jogos kifogás, hiszen olyan orvosi kérdésben kell vállalniuk a felelősséget amiben inkompetensek. A kötelező oltakozásnak a feltétele tehát a súlyos járvány, a hatásos vakcina, regisztrációmentes illetve az állami felelősségvállalással járó vakcináció.