Hungler Sára jogász az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa a koronavírus elleni kötelező oltásról szóló vitáról tett közzé észrevételt a Qubit oldalán. Az írás figyelemre méltó, ugyanis mentes a kollektív pszichózis okozta hisztériától. Hungler Sára felhívja a figyelmet arra, hogy a szakirodalomban vita tárgya, hogy mi számít kötelező oltásnak:
1. Adminisztratív úton elrendelik.
2. A be nem adatásához hátrány kapcsolódik.
A kérdés számomra filozófiai oldalról jelenik meg. Az első eset egyértelműen kötelező jellegű, vita ebből a szempontból csupán a másodiknál jelenhet meg. Nyilvánvaló, hogy a második esetben a kötelező szó értelme alapján nem beszélhetünk kötelező jellegről, hiszen ha lehetőség van a hátrányok vállalásával nem beadatni az oltást, akkor az nem kötelező. Ezek a hátrányok az az ár, amit az egyén kifizet a be nem adatásért cserébe. A beadást a védettségi igazolvány tanusítja. A probléma itt kezdődik, ugyanis egy nem kötelező dolog meg nem tétele miatt bűntetni, hátrányosan megkülönböztetni, az alapvető emberi jogaitól megfosztani bárkit, a náci időket idézi. Zsarolás, ami megengedhetetlen. (A jogosítvány analógia abszolút téves. Ott vizsgához kötött speciális jog megszerzéséről van szó, itt egy nem kötelező dolog meg nem tétele miatti alapvető jogok elvételéről.)
Kötelező védőoltásról tehát csak az első esetben beszélhetünk. Arról, hogy miért nem lett kötelező a védőoltás Hungler helyesen állapítja meg, hogy azért, mert az engedélyezése a vészhelyzet miatt nem az előírt módon történt. A kormányok ezért nem vállalták a felelősséget, kezdetben azt rátolták az állampolgárokra, majd látva sok ember az oltást jogszerűen elutasító döntését, hozzá kapcsolták a zsarolás jogszerűtlen eszközeit.
Véleményem szerint, ha a járvány olyan súlyosságú, mint ahogy azt látjuk, és a vakcina olyan biztonságos, mint ahogy azt a hozzáértők állítják, akkor semmi akadálya sincs a kötelező oltás adminisztratív módon való elrendelésének, sőt az kifejezetten kívánatos.
Hungler azon állítása, hogy a legjobb az lenne, ha mindenki önként venné fel az oltást, csupán vágyálom nemcsak az oltásellenesek, hanem az oltási terv következtében az oltásból kizártak miatt sem. Habár sokak számára elképzelhetetlen, hogy valaki ma ki van zárva az oltásból, attól még ez valóság, amit az épp most zajló oltási hét is bizonyít, habár sokak számára ez sem megoldás, mivel nem a regisztrációt függesztették fel, hanem az előzetes regisztrációt; a különbség alapvető. Újabban megjelenő érv, miszerint egy digitális korban nem digitálisan élni lehetetlen. Ezzel kapcsolatban egyet kell értenünk Edward Snowden megállapításával, miszerint vannak dolgok, amik ellen az ember nem tud védekezni, mint például az atomfegyverek, csak úgy, ha korlátozzuk az elterjedésüket, és szerinte a mobiltelefon is ilyen. (Lásd a még a linkeket.)
Véleményem szerint a járvány visszaszorításának legitim eszköze az adminisztratív úton elrendelt általános kötelező oltás, és nem egy igazolás, amelyet világszerte milliós tételben hamisítanak.