Bánk bán

A színházi szövegekkel nincs baj, ha évszázadok alatt változik a nyelv, modernizálják. Baj akkor van, ha a darab nemzeti címkét kap, és a hatalom a szent változatlanságot követeli meg. A nemzeti drámairodalom viszonylag új dolog, és a nagy nyelvek nem is ismerik ezt a fogalmat. Nincs angol, francia, német, spanyol nemzeti drámairodalom, szerzők vannak, korok, stílusok.

A modern polgári szerzői jog totálisan művészetellenes, mert megnehezíti az elődök nagy műveinek újrateremtését, azt lopásnak minősíti.

Sok tragédia valójában szomorújáték. A szomorújátékban valaki valamit el akar érni, de nem sikerül neki. A tragédiában a hős valamit nem akar elkövetni, és mégis megteszi.

A Bánk bán lassan vált nemzeti drámává, és nem is könnyű megérteni, hogy miért, valószínűleg mert nem volt jobb. A cselekmény túl bonyolult, a szereplők mindenfélét összezagyválnak, a magánéleti szál krimije harmatgyenge, a búgatóporra gondolok, ami Melinda ártatlanságát kellene, hogy igazolja.

Én Czillei és a hunyadiakat tenném meg kötelező olvasmánnyá. Van benne egy zseniális jelenet, amelyben Hunyadi Jánost egyetlen ember siratja el az országgyűlésben, egy német, a magyarok viszont mind egy szálig örülnek a halálának.

A Bánk bán pontosan olyan darab, mint amilyeneket abban az időben egész Közép-Európában, így a magyar városokban is német nyelven játszottak. A Bánk bán drámaiságát illetően kitűnő német típusú dráma magyarul.

A Bánk bánnak van egy feljavított változata: Jelisaveta, knjeginja crnagorska című remekmű Dura Jaksic 19. századi kitűnő költő munkája. Velence és Montenegró szövetséget köt a török ellen. A montenegrói fejedelemhez velencei nőt adnak feleségül, aki szépségével visszaélve unalmában bajt okoz. Fellázadnak ellene, az idegen nő ellen a montenegrói férfiak, polgárháború tör ki. Az igaz hazafiak bosszúból hazaárulókká válnak, és a járhatatlan hegyeken át bevezetik a törököket. A végén mindenki meghal, csak a megtébolyult velencei nő marad életben. Jaksic 1848-ig Pesten tanult a festőakadémián, erről a magyar történészek nem tudnak, a szerb történészek pedig hallgatnak, holott elismerik Petőfi hatását költészetére.

150 éven át a legnagyobb művektől is elidegenítette a tanulókat kötelező olvasmánnyá emelése. Ma már nincs így, mert a magyar tanulókat nem sok helyen tanítják magyarra.

Amikor feltűnt, hogy a Bánk bán már nem hozza lázba a közönséget, felkérték Illyés Gyulát az átigazításra, akinek dramaturgiai képzelete korlátolt volt, akárcsak Németh Lászlóé. Ők Herczeg Ferencen szocializálódtak.

A Bánk bán Nádasdy Ádám által modern magyarítása rendkívül hasznos, van miről tűnődni. Mert miről szól a Bánk bán? Arról, hogy ha egy nő hatalomra jut, akkor elnyomja a férfiakat. Nemzeti köntösbe bujtatott nemzetkarakterológia.

Spiró György írásának kivonata - Mikor szabad ölni? Esszék. Magvető, 2021.