A magyar népmesék egy döntő hányada az emberiség közös mesekincséből merít, vagy más európai népek meséiből. Ami lényeges sajátossága az a kisebbrendűségi érzésből fakadó, kivagyiság, a fennálló társadalmi rendbe való betagozódás, a gondolkodás ártalmasságát hangoztató álláspont, és a földhöz ragadtság. A legszembetűnőbb a pszichés kompenzáció, a kitörési kísérlet a kisebbrendűségi komplexusból, amit oly karakteresen testesít meg miniszterelnökünk. Az ezeken a meséken szocializálódó nép ösztönösen vonzódik hozzá.
Irodalom
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra, 2010.