Magányos vagyok. A magány létfeltételem. Örülsz és nevetsz, mosolyod csillapítja lelkem éhségét. Azt mondod, belül azért nem vagy ilyen vidám. Próbáljuk enyhíteni a létezés fájdalmát. Lassan belekezdek az elmúlásba. Csendben állok és figyelem a kivezető utat. Fény árad belőled.