A jövő

A jövő Magyarországon mindig a zsarnokság szövetségese volt. A múltban ott van a magyar demokrácia minden rosszasága, a változatosság, az erőszak és a kétely, a jövő ellenben: színtiszta szeszély. Az átlagos magyart folyamatosan kiforgatták tulajdonából, és ez mindig a haladás nevében történt. A gazdagok a szószoros értelmében az utcára vetették a szegényeket, majd megtiltották nekik, hogy az utcán éljenek. A rabszolgaság modern formájára: közmunkára kényszerítik (kényszermunka) az embereket. Az értelmiség jelentős része pedig kiszolgálja az új kollektivizmust, ahogyan azt mindig is tette; úgy látszik a központosított politikai hatalom iránt kényszeresen vonzódik. Az új kollektivizmust a korábbiakhoz hasonlóan ismét a kiművelt politikai osztály kényszeríti rá a részben apatikus, részben hipnotizált népre. A múlt a jövőnk, a jövőnk a múlt.


G. K. Chesterton után szabadon.