Wahorn a Magyar Gárdáról

Most egy vidéki Wahorn Andrást hallasz, aki ismeri azt a problémát  ami miatt a Magyar Gárda megalakult. Nyilván, hogy meg kellett alakulnia, tudniillik egy mindmáig megoldatlan problémáról beszélünk, ez pedig a bűnözés vidéken, amely nyilvánvalóan összefonódik a cigányokkal. A probléma nekem a Magyar Gárdával ott volt, hogy nem kék egyenruhájuk volt. Tudod? Nem úgy néztek ki, mint az ENSZ-békefenntartók, hanem úgy néztek ki, úgy beszéltek, mint a nácik. Ez volt a problémám velük. Úgy kommunikáltak, mint a nácik, úgy néztek ki! Miért!? Önmagában az, hogy valaki rendet, békét akar és törvényt, ezt én is aláírom. Sőt még akár egy szervezetet is alapítanék. Amikor nekem problémám volt a Polgárőrség megerősítésén kezdtem el dolgozni, mert az tűnt egyfajta hivatalos módnak. De eszem ágában nem volt a Magyar Gárdához fordulni, mert ahogy mondtam, nem úgy néztek ki. Bajom volt az egyenruhával, azzal, hogy fajokról beszéltek, hogy számukra nem az a lényeg, hogy ki dolgozik jól és ki nem, hanem hogy ki magyar és ki nem. Ez egy nagyon lényeges dolog! Tudod? Én nem vagyok se liberális, se kommunista, se fasiszta, nekem egy a fontos, hogy te hogyan dolgozol, hogy neveled a családodat és hogy viselkedsz a társadalomban. Hogy te magyar vagy, vagy nem vagy magyar, az ugyanolyan, mint hogy szőke vagy, vagy nem vagy szőke. Arról te nem tehetsz, érted?

Lásd 27:28-tól