Vitatott, hogy a szabadakarat hogyan egyeztethető össze a hatékony kegyelemmel.
Tomizmus: a hatékony kegyelem esetében maga a kegyelem a magyarázata a hatékonyságnak. A kegyelem meghatározza az emberi cselekvés irányát, az akarat mégis szabad marad. Praedeterminatio physica: a kegyelem közvetlenül segíti a lelki képességeinket: fizikai okság.
Molinisták: a kegyelem hatékonysága a szabadakarat állásfoglalásától függ. Szerintük nincs különbség az elégséges és a hatékony kegyelem között.
Augusztinizmus: a hatékony kegyelem fokozatilag különbözik az elégséges kegyelemtől, mennyei gyönyörködést okoz és ez erkölcsi bizonyossággal vonja maga után az akarati beleegyezést.
Egy szinkretista nézet: megkülönböztet könnyebb üdvös cselekedeteket pl. ima, ehhez mindenki kap kegyelmet. Ha együttműködik vele, akkor kap hatékony kegyelmet a nehezebb üdvös cselekedetekhez.
Egy másik szinkretista nézet: a fizikai és erkölcsi hatékonyság egyszerre hat.
Egy újabb nézet: az akaratunkba sugárzott isteni erőről beszél.
A tomista és molinista nézetnek van jelentősége, ők élesen vitáztak is egymással. Mindkét nézet tartható.
De nézzük meg, mit mond maga Tamás e kérdésről: "a szabadakarat oka a maga cselekvésének, mert az ember a szabadakarat útján önmagát indítja cselekvésre. De nem tartozik szükségszerűen a szabadsághoz, hogy első oka legyen a maga számára a szabad cselekvésnek: valamint ahhoz, hogy valami másnak az oka legyen nem szükséges, hogy annak első oka legyen. Isten tehát első indító oka mind a természeti, mind az akarattal bíró okoknak. S amint a természeti okokat indítva nem veszi el tőlük azt, hogy cselekedeteik természetiek legyenek, úgy, amikor indítja az akarattal bíró okokat, nem szünteti meg cselekvéseik akarattól függő jellegét, hanem inkább létrehozza azt bennük, ugyanis Isten mindenben a teremtmények jellegének megfelelően cselekszik."
Tamás tehát a szabadakaratot nem vonja ki Isten első okságának hatása alól, és nem beszél arról sem, hogy Isten előre meghatározná a szabadakaratot. Tamásnál van "motio", de nincs "determinatio", nála az emberi szabadság nyitott Isten indításaira. Istennek van lehetősége a szabadakarat indítására determináció, tehát a szabadság veszélyeztetése nélkül is.
Ez az indítás azonban nem vonatkozik az erkölcsileg rossz cselekedetekre. Az erkölcsi rosszat, a bűnt Isten nem okozza csak megengedi. Isten a bűn oka nem lehet: 1. Sem fizikailag, minthogy Isten csak annak oka, ami van: a bűn pedig hiány. 2. Sem erkölcsileg, szentsége miatt.