Svéd Szent Brigitta

Brigitta (1302-1373) apja a tartományi ting elnöke volt. Tizenhárom éves, amikor férjhez adták Ulf Gudmarsson, szintén ting elnökhöz. Férjét két évig nem engedte magához közel, majd nyolc gyermeket szült. Maga igazgatta a hatalmas birtokokat. Úgy tartotta, hogy a gazdagoknak azért van sok pénzük, hogy eltartsák a szegényeket. "Minden, ami több, mint amire az embernek szüksége van, feleslegnek számít, amit meg kell osztani." Az intézője kioktatta, közölve vele, hogy ez így nem mehet tovább, mert csődbe viszi az uradalmat, mire ő azt válaszolta: "Addig kell adnunk, ameddig van miből." Harminckét éves, amikor Stockholmba hívták, mint a királyi család rokonát főudvarmesternőnek. Feladatának tekintette, hogy rendbe szedje II. Magnus életét. A királyt "nyúlszívűnek" és "megkoronázott szamár"-nak hívta. Kopott vezeklőruhában érkezett a királyi várba és leleplezte a hatalmon lévők korrupcióit, majd apokaliptikus jövendölésekkel riogatta a királyt, a nemességet és a klérust. Elítélte az emberi jogok bármiféle megsértését. Szemére vetette a királynak, hogy megadóztatja a szegényeket, vagyis mint valami útonálló, kifosztja őket. Az egyházról sem volt jobb véleménye: "Egyetlen pap sem teszi életében azt, amit hirdet. (...) A tízparancsot egyetlen paranccsá zsugorították össze: Adj pénzt!" Boszorkánynak, mágusnőnek tartották. Férje halála után azon ügyködött, hogy a pápát visszakényszerítse Avignonból Rómába. A klérus életmódján is igyekezett változtatni. Rómába költözött, ahol a fejedelmeket gyilkosoknak, a papokat állatoknak nevezte. Egy bíborost majomhoz hasonlított, míg egy apátról csak ennyit mondott: "A szajhák feje." Ezek után döntés született meggyilkolásáról. Elterjesztették, hogy boszorkány, akit el kell égetni. A felizgatott tömeg megrakta a máglyát, majd lakhelyéhez tódult, betörték a kaput és átkutatták az épületet, de ő megszökött előlük. Mindeközben rávette a pápát a Rómába való visszatérésre, de az megijedve a nehézségektől, félúton visszafordult Avignonba. Brigitta 1372-ben Jeruzsálembe zarándokolt, ahonnan visszatérve rövidesen meghalt. 1391-ben avatták szentté.

Brigitta a női hatalom hordozójaként, egy a benne működő erő kultuszát ápoló rend létrehozásán fáradozott. A svédországi Vadstena-ban egy olyan kolostort kívánt létrehozni, amelyben nők és férfiak vegyesen élnek a nők irányítása alatt. Ez a középkorban nem volt példa nélküli. Halála után lánya Karin folytatta a rendalapítást. V. Orbán bullában utasította Liszköping püspökét a kolostor felépítésére. Az építkezés 1371-ben kezdődött. A rend szabályzatát Brigitta leírása alapján az Alvastra-i cisztercita kolostorban dolgozták ki. A leírást Rómában egy teljesen átírt változatban V. Orbán hagyta jóvá. Ez az átdolgozás teljesen eltért Brigitta szándékától. Megmaradt ugyan a nők hatalma a férfiak felett, ám a szegénységi szabályt megváltoztatták. Brigitta elképzelése szerint mindabból, ami a kolostor birtokain terem, a fölösleget minden év november 1-én adják a szegényeknek. A kolostor gyakorlatilag egy hatalmas termelő egységként működött volna, egy olyan cégként, amely a működéséhez szükségesen túl minden bevételt ajándékként szétosztja a szegények között. Elképzeléseit azonban feladták, és a szabályzat szerint a profit egy részét megtarthatta a kolostor. Sok más dologban is meghamisították Brigitta gondolatait. Hogy miben, és mi volt az eredeti elképzelés, arról hallgat az ellentmondásos hivatalos egyházi ismertető. Sokat mondó az, hogy a szabályzatot Istentől valónak mondja: "Visszavonult egy Alvastra melletti remetelakba. Ott kapta nagy látomásaiban a megbízatást és a regulát rendalapítása számára." (Szentek Élete II., 170. oldal. Szent István Társulat, 1988.) Máshol viszont így ír: "Az a kolostori eszmény, ami benne kibontakozott, már akkor sem felelt meg az idők szavának." (Szentek Élete I. 367. oldal. Szent István Társulat, 1990.) Az idők szavának természetesen soha nem fog megfelelni. Nem ez az egyetlen esett, amikor az egyházi hatóság bírálja Istent. Brigitta szabályzata, bárhonnan is eredt, totális szembefordulás a világgal, az állatias papsággal és a mindenkori hatalommal. Korának egész társadalmi berendezkedését támadta, ezért írták át a szabályzatát. Ezáltal a kolostor ugyanolyan pénzharácsoló műhellyé változott mint az egész egyház, vagy akár egy mai tőkés vállalkozás. Brigitta halála után azonnal megindították a szenttéavatást, és búcsújogokat szereztek a még több pénzgyűjtés érdekében. A kolostor ma romokban áll, temploma azonban eredeti fényében világít, benne Brigitta hamvaival, növelve a vallásos turizmusból származó bevételeket. Vajon Ferenc pápa sorsa is ez lesz?

Link

Karin Ulfsdotter