Umberto Eco briliáns írásában Kant és a kacsacsőrű emlős első fejezetében Martin Heidegger létről vallott nézetét kívánja cáfolni. Élvezettel olvashatjuk az egyébként téves megállapításait. Az egész kérdést nyelvi problémának tekinti, és végkövetkeztetésében megállapítja: "Miért van lét, nem pedig semmi? Csak. Szó sincs viccről, a válasz a legkomolyabban veendő." (25. oldal, Európa Könyvkiadó, 1999.) A nézet Pareysonra megy vissza, aki szerint a tiszta létről nem mondható semmi, csak "egyedül az, hogy van, mert van. Nincs semmiféle oka vagy alapja." (Pareyson 1989: 12.)
Heidegger erre mondja, méghozzá teljes joggal, hogy ez nihilizmus, a gondolkodás feladása. Ugyanis a létezőt önmagában megragadnunk nem ugyanaz, mint a létezőkben konstatálni. A létező puszta objektummá szubjektivizálása eltérít a lét kérdésétől. A lét igazságára kérdező gondolkodás kezdetibb ennél.