Turanizmus és nyelvészet

Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben. Szerkesztette: Bakó-Nagy Marianne. A humán tudományok alapkérdései. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának könyvsorozata. Az MTA 2017 májusi tudományos ülése előadásainak átdolgozott változata. Gondolat, 2018.
A kötet témája a magyar nyelv finnugor eredetét kétségbe vonó nézetek okainak vizsgálata. Sem cáfolni vagy igazolni nem igyekszik ezeket a nézeteket, hanem arra keresi a választ, hogy egyáltalán miért jöhettek létre és terjedhettek el ezek az elképzelések.


Johanna Laakso: A (magyar) finnugorisztikának még mindig legitimálnia kell önmagát?
Laakso nemzetközi kitekintéssel vizsgálja az áltudományos nyelvtörténetek okait.


Békés Vera: A "nyelvrokonság" terminus fogalomtörténeti okai.
Az írás feltárja a nyelvtörténet alakulásának filozófiai hátterét.


Ablonczy Balázs: Néprokonság és néprokonítás a két világháború között.
A szerző azt vizsgálja, hogy a Horthy-rendszer kormányai miként válogatták ki a turanizmusból a számokra politikailag hasznos elemeket. A turanizmusban ekkor még a finnugor elem is benne volt, és Horthy maga is a finnugor faj hegemóniájának létrehozására törekedett a Kelet-Közép-Európai térségben. Ebbe a törekvésbe jól illeszkedtek az antikommunista, antiorosz, antiszláv, nézetei. A Horthy-rendszer óriási összegekkel támogatta a finnugor néprokonság eszméjének terjesztését.


Sárközy Miklós: A szittya Zarathustrától a gudzsárokon keresztül az ind Jézusig. Zajti Ferenc mint orientalista.
A szerző népszerű-ismeretterjesztés jellegű munkájában rámutat arra, hogy 1945 után a Turáni Mozgalomban kizárólag a radikálisok maradtak, így a finnugor elem kikerült látókörükből. A mai turanizmus vezetőjük Zajtó Ferenc dilettáns munkásságára épül. Ez a hiperaktív, misztikus elképzelésekkel megszállott ember behízelgő modorának köszönhetően a kor politikusival igen jó viszonyt ápolt nemzetközi szinten is.


Szilárd Réka: Feltalált hagyomány. A nyelvtörténet és eredetmítosz polémikus reprezentációja.
A szerző a kérdést társadalomtudományi oldalról vizsgálja, amelybe bevonja a narratív pszichológiát is. Feltárja a kelet-európai államok nacionalizmusának a Nyugattól teljesen eltérő kialakulását és az ebből fakadó lényegi különbségeit. Említi annak a széleskörű kutatásnak az eredményét, amely szerint a magyarság nemzeti identitásának sajátossága az identitásfenyegetettség érzése, a nagyon erőteljes áldozati szerep megélése, valamint a történelmi veszteségek pszichológiai feldolgozásának teljes hiánya.


Krekó Péter: Nagynak lenni múltunk által - mások ellenében. A turanista összeesküvés-elméleti eredetmítoszok szociálpszichológiai háttere.
Krekó azzal a felütéssel kezd, hogy egy 2016-os felmérés szerint a magyarok több mint egynegyede úgy gondolja, hogy a finnugor elmélet téves. Munkájában a finnugor nyelvtudományt megkérdőjelező áltudományos politikai mitológiák szociálpszichológiai hátterét tárja fel. A turanizmus ma a politikai fősodor részévé vált. Elsőként a MIÉP, majd a Jobbik (ma már egyre halkuló jelentőséggel) programjában jelentkeztek. A turanizmus politikai vetülete a török-iráni illetve az orosz-kínai orientáció. Célja a kultúra, a tudomány, és az iskolai tananyag átalakítása. 2010-ben az Orbán-kormány is erre az útra lépett, látszólag csak pragmatikus okokból, ám Orbán 2012-es nyilatkozatában (a magyar fél-ázsiai faj) arra utalt, hogy az ázsiai származású népeknél a kormányzásnak tekintélyelvűnek kell lennie. Kormányzati oldalról eközben az is elhangzott, hogy kívánatos lenne a turanizmus beemelése az iskolai tananyagba, illetve genetikai vizsgálattal megállapítani a magyar faj eredetét (Szőcs Géza). Kulturális oldalról Lezsák Sándor a turanizmus terjesztőjeként lép fel, amelynek legfőbb pontja a Kurultáj, amit "magyar törzsi gyűlésként" határozott meg. Krekó a turanizmust összeesküvés-elméletként határozza meg, bemutatva az összeesküvés-elméletek metódusát, pszichológiáját, majd nemzetközi kitekintést is ad. Felhívja a figyelmet ezeknek az elméleteknek a vonzerejére. Példaként említi a Da Vinci-kód sikerét, ami nem más, mint egy összeesküvés-elmélet-regény.


A kötetet két vitaindító cikk zárja. Hanti László: Anyanyelvünk és népünk előéletéről fabrikált tévtanok háttere (lekezelő modorú írás), valamint Róna-Tas András: Őstörténet és társadalmi tudat.


Végül a kötetről megállapíthatjuk, hogy a kérdés ilyen jellegű, interdiszciplináris megközelítése első kísérlet a témában.