Mindez a Rubicon tematikus John Lukacs emlékszámáról jutott az eszembe, amelyben a hírneves történészt mélyen konzervatív emberként mutatják be, egy lapon említve Molnár Tamás filozófussal, akinek a 90-es években a MIÉP Havi Fórum című folyóiratában volt állandó (egyébként figyelemre érdemes) rovata. Molnár valóban mély-konzervatív volt, John Lukacs ellenben utálta a konzervatívokat, és önmagát reakciósként definiálta. A reakciós értelmezése szerint esküdt ellenfele, sőt az egyetlen igazi ellenfele a szélsőjobboldalnak. A lap egy szót sem említ John Lukacsnak a Fidesz politikáját bíráló megnyilatkozásairól, ellenben féloldalas fotót közöl, ahol Orbánnal közösen látható. Mindezzel nyilvánvalóan azt sugallja, hogy John Lukacs szerint is minden úgy van jól, ahogy azt a miniszterelnök gondolja. Pedig az utóbbi években lépten-nyomon bírálta külpolitikai lépéseit elsősorban Putyin tiszteletét és Brüsszel ellenességét. John Lukacs példaképe Churchill, aki az Európai Egyesült államok első meghirdetője volt. Lukacs ezt nem az USA, hanem Svájc mintájára képzelte el.
Mindkét felvázolt eset a hatalmat kiszolgáló manipuláció tényei. De kik azok akik a hatalmon vannak, és védik keresztény kultúránkat? Hogy-hogy ellentétben van a kereszténységet védelmező pártszövetség a római pápával? És mért vannak ellentétben Ferenc pápával azok a klerikálisok, akik a Fideszt támogatják? John Lukacs ír azokról a papokról, akik gyerekkorában a nácik mellett álltak. Hangsúlyozza, hogy ők voltak azok a papok, akik fociztak. Az emlékezetet újra lehet írni, de a történelmet nem, mert az sokkal komplexebb minthogy egy íróasztal mellett kigondoljuk. A történettudomány felhasználja a régészek, genetikusok, nyelvészek, filológusok eredményeit is. A történész szigorú tudományos mérce szerint dolgozik, ha nem akkor hamisít.