A semmiből nem támad semmi.
Igaz regény az irodalmi Nobel-díjas Jelinek könyve, ha elolvassák nem lesz sok örömük benne. A pofánkba vágja az igazságot, az íróját ezért utálják. Minden férfinek szüntelen nő kell, használják is a nőt, de az úgymond használt nőre nem tartanak igényt, tovább-használatra nem. Serdülőkoruktól használni kezdik őket, hát hamar elhasználódnak, nincs használatlan nő, mindet állandóan használják. A nők gyakran férjhez mennek, vagy másképpen mennek tönkre. Rettenetes ez a haldoklás, férfiak és nők közösen haldokolnak.
Egy nőnek munka közben is dolgoznia kell. Ha valakinek sorsa van, az férfi, ha valaki sorsot kap, az nő. Így van ez mifelénk ténylegesen. A falvakban semmi csak halál, bejönnek hát a városba. Ha tud, ha sikerül. Ma egyre kevésbé. Poros kisváros, mégis micsoda mennyország a faluhoz képest, ahol nincs semmi. A városban sincs semmi, de legalább csillog. Aki nem jut be legalább a megyeszékhelyre az elveszett. Akinek szerencséje van (ritka jelenség manapság), az a fővárosban köt ki, ott fog haldokolni.
Mit akar a nő? Megfogni egy férfit. Mit akar a férfi? Lefektetni minden nőt. Ezt nevezik életnek. Mi nekik a szerelem? Dugás. És a nőnek? Pénz. Azt mondják szeretlek, ám a férfi sok nőt akar élvezni. Egy férfi más - mondja a férfi. De én éppen azért szeretlek mert férfi vagy - mondja a nő. Mert te többet keresel, mint aki kevesebbet keres. Ez a könyv olyannyira igaz, hogy nem is tudom ki nem így.
A férfinek nincs agya, csak farka. A nő a férfit igen izzón gyűlöli. A férfi belé-ereszkedik a nőbe, mint egy természeti katasztrófa. Milyen jó veled - mondja a nő és engedi; valamit valamiért - gondolja. Férfi és női szerepek, örök-aktualitás, nyomasztó világ. Férfi és nő, az ember kettéhasadása megoldatlan probléma. A romlás virágai. A szerelem belülről.
Ha semmid sincs, abból nem is lesz akkor semmid.
Elfriede Jelinek: Die Liebhaberinnen, 1975. Magyarul: Kis csukák. AB OVO, 1998.
Honlap