Az utóbbi időben sokat lehetett olvasni arról, hogy a karantén az introvertáltak időszaka, a bevezetett korlátozások az ő normális létformájuk. Tipikus extrovertált félreértésről van szó. Az introvertált valóban kerüli a kontaktust, azok korlátozása nem érintette. A rendezvények és emberek kerülése azonban nem jelent otthonülést, az egy egészen más pszichés diszpozíció eredménye. Az emberek kerülése az introvertált részéről éppen azért történik, mert a másik korlátozza őt; az önrendelkezés az introvertált személyiség alapállása. Minden külső és belső (lelki) cselekvése a teljes szuverenitást célozza. A korlátozás tehát a halála. Az introvertált önmagát korlátozza, a külső beavatkozásnak ellenáll. Éppen ezért az introvertáltak számára ugyanolyan nehézséget jelentett a karantén, mint az extrovertáltaknak, csak éppen más szempontból. Ha introvertált vagy és mégse volt problémád, annak több oka lehet. Otthonülő vagy, de az extrovertált is lehet otthonülő, úgyhogy ebből nem következik az introverzió. Az is lehet, hogy introvertált beállítódású vagy, de nem vagy introvertált típus. Leginkább az lehet az oka, hogy az elmúlt időszak intézkedései nemigazán jelentettek valódi korlátozást egy introvertáltnak. Bevásárlás és szabadidős célú gyaloglás vagy sportolás címén lakóhelyeden idő és távolsági korlátozás nélkül akár egész nap szabadon járkálhattál az üres utcákon.
Lélektani típusok