A fanatizmus ma is él, és a legkülönfélébb formákban, például vallásos fundamentalizmusként, nacionalizmusként, sovinizmusként vagy utópista, szektariánus pszeudo-vallásként kísért. Haynal André a pszichoanalízis szemszögéből kívánt pszichológiai magyarázatot adni a jelenségre. A fanatizmus irracionális tekintélyelvű intoleráns gondolkodás. A kifejezés a latin fanum, azaz templom, szentély eredeti pozitív értelmének kiforgatását jelenti, és az Egyház is ekként használta negatív értelemben. A fanatizmus mindig egy olyan gondolatrendszeren alapul, amely az istenség, nemzet, vagy bármely más megkérdőjelezhetetlen autoritás nevében azt állítja magáról, hogy az egyetlen helyes út, az igazság megkérdőjelezhetetlen képviselője. Ez megingathatatlan narcisztikus magabiztossághoz vezet. Ez a hozzáállás megköveteli az értelem feladását, és a hit előtérbe helyezését. A kétely, a továbbkérdezés lehetősége, a racionális elemzés eleve kizárt. Egy fanatizált társadalomban a valóságot kizárják a gondolkodásból. A fanatizmus mindaddig érvényesül, amíg a ráépült rendszer háború vagy gazdasági válság miatt össze nem omlik. Regresszív-fanatikus állapotban minden rendkívül egyszerű és érthető: vannak a jók és a rosszak. Mi vagyunk a jók, a többiek rosszak, mert mások, és nem hisznek nekünk. A fanatikus a többieknél mindig különbnek, magasabb rendűnek képzeli magát. A messianizmus, az eszkatologizmus, és az utópizmus mind a fanatizmus szüleménye. Végkifejlete nem lehet más, mint politikai totalitarizmus. Modern korunkban a fanatizmus fő mozgatója a nacionalizmus. Jellemzője a múlt manipulálása, a memória utólagos átkódolása, dokumentumok, fotók eltüntetése, vagy retusálása. Krízisek idején a kultúrában a vallások, a társadalomban a nacionalizmus ígér biztonságot. Ilyenkor mindazt, ami megkérdőjelezheti a fanatikus hitét, egyszerűen letagadja önmaga előtt, a tudatküszöb alá szorítja. A fanatizmus egy leegyszerűsített világba helyezi át az egyént, aki ezáltal tudati regresszióba kerül.
Haynal munkájának kiinduló pontját Freud és Einstein nyilvános levelezése adta, aminek lényegét itt foglaltam össze:
Az alábbi linken pedig Haynal André pszichoanalitikus 2006. június 23-án
Sigmund Freud születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos
Akadémián tartott előadásának szerkesztett változata olvasható: