Computerwelt

Kraftwerk - Computerwelt

Az 1981-es konceptlemez címadó dala, az album nyitó száma. Szövege négy variációban létezik: német, angol, és ezek élő változataiban.

Computerwelt (1981)

Számítógépes világ (az eredeti német változat)

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Flensburg és BKA

Náluk az összes adatunk

Számok, fizetés, kereskedelem, emberek

Számok, fizetés, kereskedelem, emberek

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Mert az idő pénz

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Adóhivatal és BKA

Náluk az összes adatunk

Számok, fizetés, kereskedelem, emberek

Számok, fizetés, kereskedelem, emberek

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Mert az idő pénz

Automata és játékkonzol

Vigyél el a jövőbe még ma

Számítógép a kisboltokba

Személyi számítógép az otthonokba

Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás

Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Mert az idő pénz

(Saját fordítás)

Magyarázatok

Flensburg: északnémet város a dán határon, kereskedelmi központ. A Dönitz-kormány innen irányította a Harmadik Birodalmat 1945. május 1-től a megadásig. Itt a Kraftfhart-Bundesamt miatt szerepel, ami országos nyilvántartó a jogosítványok, és közlekedési szabálysértések ügyében.

BKA: Bundeskriminalamt - német titkosszolgálat, a belső elhárítás.

Az eredetiben Tele-Spiel: az egyik első játékkonzol (Philips, 1975).

A szöveget annak fényében kell értelmezni, hogy 1981-ben jelent meg, az akkori mindennapok közegében, ami a számítógép tekintetében inkább hasonlított a száz évvel korábbihoz, mint a tízévvel későbbihez. Összességében ez a legteljesebb és zeneileg is a legjobb variáció.

Computer World (1981)

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Üzlet, számok, pénz, emberek

Üzlet, számok, pénz, emberek

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Üzlet, számok, pénz, emberek

Üzlet, számok, pénz, emberek

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Bűnözés, utazás, kommunikáció, szórakozás

Bűnözés, utazás, kommunikáció, szórakozás

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Megjegyzés

A német változathoz képest kifejezetten szegényes a szövegtartalom. Zenéje megegyezik vele.

Computer World (Live, 2004)

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

CIA és KGB

Adatainkat elmentették

Üzlet, számok, pénz, emberek

Üzlet, számok, pénz, emberek

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

CIA és KGB

Adatainkat elmentették

Kommunikáció, idő, gyógyszer, szórakozás

Kommunikáció, idő, gyógyszer, szórakozás

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Megjegyzés

A bővített szöveg közelít a német változathoz, de így is messze elmarad tőle. Zenéje a Numbers stílusát vette át.

Computerwelt (3-D das Konzert, 2012-2016)

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Mert a idő pénz

Interpol és Deutsche Bank

FBI és Scotland Yard

Adóhivatal és BKA

Náluk az összes adatunk

Számok, fizetés, kereskedelem, emberek

Számok, fizetés, kereskedelem, emberek

Számítógépes világ

Számítógépes világ

Mert az idő pénz

Automata és játékkonzol

Vigyél el a jövőbe még ma

Számítógép a kisboltokba

Személyi számítógép az otthonokba

Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás

Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás

Megjegyzés

A szöveg egyszerűsödött az eredetihez képest, viszont bele lett ágyazva a Nummern számba (zenéje így elvesztette sajátos hangulatát), amivel arra utalnak, hogy a számítógépes világban az ember megszűnt egyén lenni, már csak egy szám az adathalmazban. 

Ellentétek

1. Mivel Nietzsche Isten halott mondására utaltam, azt ateizmusnak fogják fel, mert bírálóim szerint, aki tapasztalta Isten halálát, az isten-telen. Mivel az emberiség számára magasrendű és szent dolgok ellen szóltam, ezért bírálóim szerint filozófiám felelőtlen és romboló nihilizmus. Rákérdezek a létezőben lévő létre, ezért úgy vélik megtagadom az igazi létezőt, tehát a nem-létező oldalára állok, és ezáltal a puszta semmit prédikálom a valóság értelmeként.

2. Szólok a humanizmusról, a logikáról, értékekről, világról, Istenről, s szólok ennek az ellentétéről. A megnevezetteket pozitívumként ismerik, és annak is veszik, ami pedig ellenük szól, ha nem is tudják miért, de rögtön annak tagadásaként értelmezik, és ez automatikusan negatívat és destruktívat jelent a szemükben. A sokat emlegetett logika és ratio alapján úgy vélik, hogy ami nem pozitív, az negatív, és azonnal elvetendőnek tartják. Olyannyira eltelnek a logikával, hogy rögtön mindent vele ellentétesnek, és ezért elvetendőnek tartanak, mindent ami nem egyezik az általános vélekedés tespedtségével. Ám az effajta logika nihilizmusba torkollik.

3. A valaminek az ellentéte miért lenne szükségképpen negatív? A közvélekedés azért tartja annak, mert az elgondoltat mint pozitívat tételezi, és ebből kiindulva az ellentétét negatívnak nyilvánítja. Az ilyen eljárás titkon vonakodik attól, hogy az előzetesen kigondolt pozitívat fontolóra vegye. A logikusra való állandó hivatkozás azt a látszatot kelti, mintha gondolkodnánk, miközben épp feladjuk azt.

4. A humanizmus ellen szólni semmiképp sem jelenti az inhumánus védelmét, hanem másfelé nyit kilátást. Az értékek ellenében történő gondolkodás nem állítja, hogy mindaz, amit értéknek nyilvánítanak (kultúra, művészet, tudomány, emberi méltóság, világ, Isten) érték nélküli lenne. Végső soron annak a belátásáról van szó, hogy éppen valaminek értékként való megjelölése megfosztja a dolgot méltóságától. Érthetőbben: ha valamit értéknek tekintünk, akkor az az emberi megítélés függvénye lesz. Minden értékelés szubjektívvá tétel. A létezőt nem engedi lenni, mivel az értékelés a létezőt csupán tevékenysége objektumaként engedi érvényesülni.

Martin Heidegger (Levél a humanizmustól)

Szerkesztett részlet.

Az értelmezésről

"Lessétek, mily tan látható keresztül elfátyolozva különös rímemben."

Dante

Dante elmélete szerint a költői műveknek a Szentíráshoz hasonlóan több értelmük van. Egy műalkotás jelentését nem határozza meg a szerző szándéka. Van a szerző szándéka, és van az, hogy nekem mit mond az az alkotás itt és most. Mert tíz vagy húsz év múlva esetleg egészen mást fog mondani. Ez azt jelenti, hogy az alkotás önálló életet él, függetlenül az alkotótól. Az alkotás az alkotó szülötte, ám a gyerek nem felelős szülei tetteiért, csak önmagáért. A mű belső értelme, koherenciája az a vonal, amely határt szab a szubjektív értelmezésnek.

Eco vs. Heidegger

Umberto Eco briliáns írásában Kant és a kacsacsőrű emlős első fejezetében Martin Heidegger létről vallott nézetét kívánja cáfolni. Élvezettel olvashatjuk az egyébként téves megállapításait. Az egész kérdést nyelvi problémának tekinti, és végkövetkeztetésében megállapítja: "Miért van lét, nem pedig semmi? Csak. Szó sincs viccről, a válasz a legkomolyabban veendő." (25. oldal, Európa Könyvkiadó, 1999.) A nézet Pareysonra megy vissza, aki szerint a tiszta létről nem mondható semmi, csak "egyedül az, hogy van, mert van. Nincs semmiféle oka vagy alapja." (Pareyson 1989: 12.)

Heidegger erre mondja, méghozzá teljes joggal, hogy ez nihilizmus, a gondolkodás feladása. Ugyanis a létezőt önmagában megragadnunk nem ugyanaz, mint a létezőkben konstatálni. A létező puszta objektummá szubjektivizálása eltérít a lét kérdésétől. A lét igazságára kérdező gondolkodás kezdetibb ennél.

Heidegger a kommunizmusról

Marx azáltal, hogy tudatában van az elidegenedésnek, a történelem egy lényegi dimenziójába ér el, ezért a történelem marxista szemlélete felülmúlja a szokványos történelemtudományt. Mivel sem Husserl, sem pedig, amennyire én látom, Sartre nem ismerte fel a létben a történeti elem lényegiségét, ezért sem a fenomenológia, sem pedig az egzisztencializmus nem jut el abba a dimenzióba, melyen belül lehetővé válna egy termékeny dialógus a marxizmussal.

A kommunizmus tanaihoz és azok megalapozásához bizonnyal a legeltérőbb módon állhatunk hozzá, léttörténetileg azonban kétségtelen, hogy benne egyfajta elemi tapasztalata jut kifejezésre annak, ami világtörténeti. Aki a "kommunizmust" csak "pártként" vagy "világnézetként" veszi, éppoly rövidlátóan gondolja el, mint azok, akik az "amerikanizmus" megnevezéskor csak, és ráadásul lekicsinylően egy sajátos életstílusra gondolnak.

Részletek Martin Heidegger: Levél a "humanizmusról" (1946) című munkájából

Lásd: Martin Heidegger: Útjelzők. Osiris, 2003.