A relativitáselmélet az abszolút természetmegismerés eszméjét radikális komolysággal valósítja meg. Nem a fizikai törvények relatív érvényességének a teóriája, hanem a mérés és a meghatározott lét azon feltételeire kérdez, melyek megengedik, hogy a természetet tisztán magából ragadjuk meg, mozgástörvényeit megértsük.
1. Karl Schlechta 1904-ben született Bécs egyik elővárosában a Vörös Bécsben. A drezdai Műszaki Egyetemen tanult fizikát, kémiát, és botanikát, majd egy év után Bécsben filozófiát, történelmet és irodalomtörténetet tanult. 1929-ben természetfilozófiai munkájával szerzett doktorátust. Frankfurt am Mainba költözött és egy klasszika-filológia körhöz csatlakozott. Szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozott mint magántanár, szerkesztő, fordító. A náci hatalomátvétel után is Németországban maradt és honosítását kérte, amit két és fél év után kapott meg. 1933 áprilisában belépett a náci pártba, és Rosenberg Harci Szövetség a Német Kultúráért szervezetének a tagja lett.
2. Mindezt 1945 után azzal magyarázta, hogy csak az állampolgárság megszerzése és a habilitációja miatt tette. Pártmunkát valóban nem végzett. 1933 előtt nem politizált, ám kultúrpesszimista, ellenérzései voltak a weimari demokrácia és a tömegtársadalommal szemben. 1933-ban Weimarba kerül a Nietzsche Archívumba, ösztöndíjakból él, és vezető sajtó alá rendezője a Nietzsche összkiadásnak, aminek eredményeként eltávolodik Nietzsche személyétől és munkáitól. Később a Jénai Egyetemen vállal fizetés nélküli tanári állást, ahol 1937-ben habilitált Goethéről és Arisztotelészről szóló munkájával.
3. 1937 nyarán letudta a tanári álláshoz kötelező tanártábort, majd 1939-ben a hivatalnokoknak kötelező birodalmi tábort, így lehetett 1939. november 1-től docens a Frankfurti Egyetemen. Nietzschét és Arisztotelészt tanítja, és a Frankfurti Városi Kultúrhivatal referense. 1941. január 10-én behívják katonai szolgálatra híradósnak Dél-Olaszországba. 1944 májusában különeljárásban nélkülözhetetlennek nyilvánítják és leszerelik a Wehrmachttól, méghozzá a Rosenberg Hivatal kérésére. Joachim Ritterhez hasonlóan őt is meghívták a Rosenberg hivatal válogatott filozófus-káderjelölteknek szervezett "Világnézet és filozófia" című rendezvényére. Schlechta egyébként 1945 után úgy nyilatkozott, hogy 1941-ben kilépett a pártból, holott csak arról volt szó, hogy katonai szolgálat alatt a párttagság mindenkinél fel volt függesztve.
4. Schlechta leszerelése után folytatta a Nietzsche összkiadás szerkesztését, és az 1944/45-ös téli szemeszteren frankfurti oktatói tevékenységét. 1945 augusztusában náci párttagsága miatt elbocsátották, de év végéig még dolgozhatott. 1946 elején meghívták terv feletti professzornak a Mainzi Egyetemre. 1951-ben meghívást kapott a darmstadti Műszaki Egyetem Filozófiai, Pedagógiai és Pszichológiai tanszékére. Az NSZK történetében független értelmiségiként a tudomány és a művészet határainak lebontójaként vált ismertté. 1985-ben hunyt el 81 éves korában.
Irodalom
Jens Thiel: Fiatal filozófusok karrierútjai a nemzetiszocializmusban - Filozófia és nemzetiszocializmuskötetben. L'Harmattan, 2016.
1. Joachim Ritter 1903-ban született Hamburgban egy köztiszteletben álló orvos fiaként. 1925-ben doktorált, majd 1932-ben habilitált a Hamburgi Egyetem Filozófia Intézetében. Marxista művek tanulmányozásával foglalkozott, így nem meglepő, ha nemzetiszocialista jellemzésében (1933) ez állt: "kifejezetten liberális, erős vonzódással a szélsőbaloldal iránt." A Gestapo házkutatást végzett nála, és könyvtára egy részét lefoglalták. Ennek ellenére elvetette az emigráció gondolatát, mert úgy vélte, filozófusként Nyugaton anyagilag nem tudná fenntartani magát, csak a náci Németországban.
2. Ritter felesége Maria Johanna Einstein 1928-ban balesetben meghalt. Ennek ellenére ez a házasság, mivel felesége zsidó volt, a nemzetiszocialisták szemében "az ösztönök rendkívüli hiányáról tanúskodik, ami egy filozófusnál, akinek aktívan segédkeznie kell a nemzetiszocialista világnézet felépítésében, különösen súlyosan esik latba." Anyagilag igyekeztek ellehetetleníteni, Ritter rendkívül súlyos helyzetbe került.
3. Ekkor ajánlotta fel Karl Schlechta, a Nietzsche-kiadás vezetője, hogy legyen tudományos munkatárs Weimarban. Erre nem került sor, mert a Birodalmi Nevelési Minisztérium kinevezte "újszerű docensnek". Ez rendezte anyagi helyzetét, és megnyílt előtte az egyetemi karrier lehetősége. Rittert 1937. május 1-től az NSDAP immár párttagjelöltként tartotta nyilván. Ritter vállalta, hogy a pártban tömbvezetőként aktívan fog politikai tevékenységet folytatni.1939-ben nyilvánosan hordta párttagjelvényét. Ennek ellenére nem bíztak benne, úgy vélték, hogy "nem távolodott el régi liberális-marxista-filoszemita belső beállítódásától, csupán külsődlegesen változott meg, mert máskülönben nem lett volna maradása az egyetemen."
4. 1945 után azzal indokolta belépését a náci pártba, hogy az egyetemen kívánt maradni, és mert "oly erős vonzódás töltött el a tudományos hivatásom iránt", és ebben úgy látszik az sem zavarta, hogy náciként kell élnie és alkotnia. Tény, hogy "munkáiban nincsenek érintkezési pontok a nemzetiszocialista világnézettel" (jellemzése 1939-ből). Ennek ellenére karrierje meredeken ívelt felfelé. 1941-től a Birodalmi Nevelési Minisztérium terven felüli professzorrá nevezi ki, 1943-ban meghívják Kielbe a filozófia tanszékre.
5. Ritter ekkor már a Rosenberg Hivatal fiatal filozófusreménységei közé tartozott. Részt vett a Rosenberg Hivatal által rendezett "Világnézet és filozófia" című rendezvényen (1939 március), amit válogatott filozófus-káderjelölteknek szerveztek. 1941-ben az SD a "politikailag pozitív professzorok" közé sorolta, ahol Hermann Noack csupán "politikailag közömbös" besorolást kapott. Ritter 1940 januárjától tisztként a keleti fronton harcolt. Különeljárás keretében haza akarták rendelni, de a hadi helyzetre való tekintettel ez végül elmaradt. Fogságba esett, ahonnan 1946 végén szabadult.
6. Ritter 1948 júniusában nácitlanítási eljárása után rendes professzorrá lett kinevezve Münsterbe, de már három szemeszterrel korábban megkezdte a tanítást. Ritter a háború után a Német Szövetségi Köztársaság legbefolyásosabb filozófusa, a liberális szellemiség megalapozója, a modern német eszme- és kultúrtörténet legjelentősebb alakja. Filozófiai iskolája a Ritter-iskola, nagy ellenfele Jürgen Habermas, mivel Ritter a német neokonzervativizmus vezető alakja volt. 1974-ben hunyt el 71 éves korában.
Irodalom
Jens Thiel: Fiatal filozófusok karrierútjai a nemzetiszocializmusban - Filozófia és nemzetiszocializmus kötetben. L'Harmattan, 2016.
1. Hermann Noack 1895-ben született Hamburgban kereskedő családban. Az első világháborúban önkéntesként angol hadifogságba esett. Szabadulása után Freiburgban tanult filozófiát mások mellett Martin Heideggernél és Edmund Husserlnél. 1923-ban a Hamburgi Egyetemen szerzett diplomát, két év múlva ugyanott habilitált. A hamburgi filozófiai szemináriumon tudományos segédmunkatárs. 1932-ben fizetésnélküli rendkívüli professzor Hamburgban. A többi német filozófushoz hasonlóan balliberális-demokrata volt, behatóan tanulmányozta Karl Marx Párizsi Kéziratait. A Hamburgi Egyetem liberális miliőjébe pontosan beleillet.
2. A náci hatalomátvétel tudományos karrierjét veszélyeztette, Noack azonban bámulatos gyorsasággal igazodott az új rendhez. 1933 nyarán belépett az SA-be, egy SA-ezred oktatási vezetője. Buzgó náci, 1938-ban az általános felvételi tilalom feloldása után felvették az NSDAP-ba, méghozzá 1937. május 1-jéig visszamenőleg. Nemcsak az SA docenstáborokat végezte el, hanem aktív a politikai szakmai társaságokban. Kinevezik az SA bajtársi egyesület vezetőjévé, és a hamburgi SA helyettes oktatásvezetőjévé.
3. Mindezek ellenére eleinte nem bíztak benne, nem tartották hithű nácinak, csupán opportunistának. Jellemzésében "megbízhatatlan elem" szerepel, csak 1938-ra lett elfogadott, és elismerték "valóban belső fordulatát". Megbízták a Hamburgi Egyetem Filozófia Intézetének vezetésével, amivel élethosszig tartó jó fizetés járt. Mindez munkásságán is meglátszott. Immár olyan témákat dolgozott fel, mint "Rosenberg és a német filozófia jövőfeladata", illetve "Németország vezetési feladata Európában". Meglátása szerint a filozófiában "a faji gondolat uralkodó helyet" foglal el.
4. Amíg Hamburgban a docensi testület továbbra is bizalmatlan vele, addig 1939-ben a Rosenberg Hivatal bevonja munkáiba. Miután dicsérő cikket ír Rosenbergről tagja lesz a Rosenberg Birodalmi Vezető Bevetési Csoportjának (1942-43, Párizs). A "bolsevista filozófia" szakértőjeként átkerül a Wehrmachthoz, de továbbra is kapcsolatban marad a Bevetési Csoporttal. A Rosenberg Hivatal 1944 augusztusában elérte, hogy megkapja a "katonai szolgálatra igénybe nem vehető" státust, ami igen ritka privilégium volt.
5. 1944-45 telén a Hamburgi Egyetemen tartott előadásai mellett a Rosenberg Hivatalban közreműködött a szolgálati használatra szánt politikai-világnézeti oktatást célzó antiszemita brosúra megírásában, és aktív tagja volt a "a bolsevista világveszélyt kutató munkaközösségnek", mint marxizmus-szakértő. Egy majdani Bolsevizmus Kutató Intézet filozófiai osztályának vezetőjévé jelölték ki, amely része lett volna a meglévő egyetemekkel szembeni "ellenegyetemnek".
6. A háború után az elsők között bocsátották el a hamburgi professzorok közül (1945 augusztus), azonban hamarosan rehabilitálták. Szimpatizánsból 1950-ben felmentett kategóriába került. 1952-től az Evangélikus Akadémia főállású tanulmányivezetője, 1956-tól a Hamburgi Egyetem felmentett rendkívüli professzora, nyugdíj-, és tanítási jogosultsággal. Kutatásaiban visszatért 1933 előtti témáihoz, tanárai, Ernst Cassirer és Albert Görland műveinek kiadását gondozta. A hidegháború alatt keresett előadó volt, mint marxizmus-szakértő. 1977-ben 82 évesen hunyt el Hamburgban.
Irodalom
Jens Thiel: Fiatal filozófusok karrierútjai a nemzetiszocializmusban. - Filozófia és nemzetiszocializmus című kötetben. L'Harmattan, 2016.
Az 1981-es konceptlemez címadó dala, az album nyitó száma. Szövege négy variációban létezik: német, angol, és ezek élő változataiban.
Computerwelt (1981)
Számítógépes világ (az eredeti német változat)
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Flensburg és BKA
Náluk az összes adatunk
Számok, fizetés, kereskedelem, emberek
Számok, fizetés, kereskedelem, emberek
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Mert az idő pénz
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Adóhivatal és BKA
Náluk az összes adatunk
Számok, fizetés, kereskedelem, emberek
Számok, fizetés, kereskedelem, emberek
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Mert az idő pénz
Automata és játékkonzol
Vigyél el a jövőbe még ma
Számítógép a kisboltokba
Személyi számítógép az otthonokba
Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás
Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Mert az idő pénz
(Saját fordítás)
Magyarázatok
Flensburg: északnémet város a dán határon, kereskedelmi központ. A Dönitz-kormány innen irányította a Harmadik Birodalmat 1945. május 1-től a megadásig. Itt a Kraftfhart-Bundesamt miatt szerepel, ami országos nyilvántartó a jogosítványok, és közlekedési szabálysértések ügyében.
BKA: Bundeskriminalamt - német titkosszolgálat, a belső elhárítás.
Az eredetiben Tele-Spiel: az egyik első játékkonzol (Philips, 1975).
A szöveget annak fényében kell értelmezni, hogy 1981-ben jelent meg, az akkori mindennapok közegében, ami a számítógép tekintetében inkább hasonlított a száz évvel korábbihoz, mint a tízévvel későbbihez. Összességében ez a legteljesebb és zeneileg is a legjobb variáció.
Computer World (1981)
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Üzlet, számok, pénz, emberek
Üzlet, számok, pénz, emberek
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Üzlet, számok, pénz, emberek
Üzlet, számok, pénz, emberek
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Bűnözés, utazás, kommunikáció, szórakozás
Bűnözés, utazás, kommunikáció, szórakozás
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Megjegyzés
A német változathoz képest kifejezetten szegényes a szövegtartalom. Zenéje megegyezik vele.
Computer World (Live, 2004)
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
CIA és KGB
Adatainkat elmentették
Üzlet, számok, pénz, emberek
Üzlet, számok, pénz, emberek
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
CIA és KGB
Adatainkat elmentették
Kommunikáció, idő, gyógyszer, szórakozás
Kommunikáció, idő, gyógyszer, szórakozás
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Megjegyzés
A bővített szöveg közelít a német változathoz, de így is messze elmarad tőle. Zenéje a Numbers stílusát vette át.
Computerwelt (3-D das Konzert, 2012-2016)
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Mert a idő pénz
Interpol és Deutsche Bank
FBI és Scotland Yard
Adóhivatal és BKA
Náluk az összes adatunk
Számok, fizetés, kereskedelem, emberek
Számok, fizetés, kereskedelem, emberek
Számítógépes világ
Számítógépes világ
Mert az idő pénz
Automata és játékkonzol
Vigyél el a jövőbe még ma
Számítógép a kisboltokba
Személyi számítógép az otthonokba
Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás
Utazás, idő, gyógyszer, szórakozás
Megjegyzés
A szöveg egyszerűsödött az eredetihez képest, viszont bele lett ágyazva a Nummern számba (zenéje így elvesztette sajátos hangulatát), amivel arra utalnak, hogy a számítógépes világban az ember megszűnt egyén lenni, már csak egy szám az adathalmazban.
1. Mivel Nietzsche Isten halott mondására utaltam, azt ateizmusnak fogják fel, mert bírálóim szerint, aki tapasztalta Isten halálát, az isten-telen. Mivel az emberiség számára magasrendű és szent dolgok ellen szóltam, ezért bírálóim szerint filozófiám felelőtlen és romboló nihilizmus. Rákérdezek a létezőben lévő létre, ezért úgy vélik megtagadom az igazi létezőt, tehát a nem-létező oldalára állok, és ezáltal a puszta semmit prédikálom a valóság értelmeként.
2. Szólok a humanizmusról, a logikáról, értékekről, világról, Istenről, s szólok ennek az ellentétéről. A megnevezetteket pozitívumként ismerik, és annak is veszik, ami pedig ellenük szól, ha nem is tudják miért, de rögtön annak tagadásaként értelmezik, és ez automatikusan negatívat és destruktívat jelent a szemükben. A sokat emlegetett logika és ratio alapján úgy vélik, hogy ami nem pozitív, az negatív, és azonnal elvetendőnek tartják. Olyannyira eltelnek a logikával, hogy rögtön mindent vele ellentétesnek, és ezért elvetendőnek tartanak, mindent ami nem egyezik az általános vélekedés tespedtségével. Ám az effajta logika nihilizmusba torkollik.
3. A valaminek az ellentéte miért lenne szükségképpen negatív? A közvélekedés azért tartja annak, mert az elgondoltat mint pozitívat tételezi, és ebből kiindulva az ellentétét negatívnak nyilvánítja. Az ilyen eljárás titkon vonakodik attól, hogy az előzetesen kigondolt pozitívat fontolóra vegye. A logikusra való állandó hivatkozás azt a látszatot kelti, mintha gondolkodnánk, miközben épp feladjuk azt.
4. A humanizmus ellen szólni semmiképp sem jelenti az inhumánus védelmét, hanem másfelé nyit kilátást. Az értékek ellenében történő gondolkodás nem állítja, hogy mindaz, amit értéknek nyilvánítanak (kultúra, művészet, tudomány, emberi méltóság, világ, Isten) érték nélküli lenne. Végső soron annak a belátásáról van szó, hogy éppen valaminek értékként való megjelölése megfosztja a dolgot méltóságától. Érthetőbben: ha valamit értéknek tekintünk, akkor az az emberi megítélés függvénye lesz. Minden értékelés szubjektívvá tétel. A létezőt nem engedi lenni, mivel az értékelés a létezőt csupán tevékenysége objektumaként engedi érvényesülni.
"Lessétek, mily tan látható keresztül elfátyolozva különös rímemben."
Dante
Dante elmélete szerint a költői műveknek a Szentíráshoz hasonlóan több értelmük van. Egy műalkotás jelentését nem határozza meg a szerző szándéka. Van a szerző szándéka, és van az, hogy nekem mit mond az az alkotás itt és most. Mert tíz vagy húsz év múlva esetleg egészen mást fog mondani. Ez azt jelenti, hogy az alkotás önálló életet él, függetlenül az alkotótól. Az alkotás az alkotó szülötte, ám a gyerek nem felelős szülei tetteiért, csak önmagáért. A mű belső értelme, koherenciája az a vonal, amely határt szab a szubjektív értelmezésnek.
Umberto Eco briliáns írásában Kant és a kacsacsőrű emlős első fejezetében Martin Heidegger létről vallott nézetét kívánja cáfolni. Élvezettel olvashatjuk az egyébként téves megállapításait. Az egész kérdést nyelvi problémának tekinti, és végkövetkeztetésében megállapítja: "Miért van lét, nem pedig semmi? Csak. Szó sincs viccről, a válasz a legkomolyabban veendő." (25. oldal, Európa Könyvkiadó, 1999.) A nézet Pareysonra megy vissza, aki szerint a tiszta létről nem mondható semmi, csak "egyedül az, hogy van, mert van. Nincs semmiféle oka vagy alapja." (Pareyson 1989: 12.)
Heidegger erre mondja, méghozzá teljes joggal, hogy ez nihilizmus, a gondolkodás feladása. Ugyanis a létezőt önmagában megragadnunk nem ugyanaz, mint a létezőkben konstatálni. A létező puszta objektummá szubjektivizálása eltérít a lét kérdésétől. A lét igazságára kérdező gondolkodás kezdetibb ennél.
Marx azáltal, hogy tudatában van az elidegenedésnek, a történelem egy lényegi dimenziójába ér el, ezért a történelem marxista szemlélete felülmúlja a szokványos történelemtudományt. Mivel sem Husserl, sem pedig, amennyire én látom, Sartre nem ismerte fel a létben a történeti elem lényegiségét, ezért sem a fenomenológia, sem pedig az egzisztencializmus nem jut el abba a dimenzióba, melyen belül lehetővé válna egy termékeny dialógus a marxizmussal.
A kommunizmus tanaihoz és azok megalapozásához bizonnyal a legeltérőbb módon állhatunk hozzá, léttörténetileg azonban kétségtelen, hogy benne egyfajta elemi tapasztalata jut kifejezésre annak, ami világtörténeti. Aki a "kommunizmust" csak "pártként" vagy "világnézetként" veszi, éppoly rövidlátóan gondolja el, mint azok, akik az "amerikanizmus" megnevezéskor csak, és ráadásul lekicsinylően egy sajátos életstílusra gondolnak.
Részletek Martin Heidegger: Levél a "humanizmusról" (1946) című munkájából