Salgótarján belvárosa

"Újra látom ezt a csodát

Salgótarján belvárosát"

Pravda - Hova ne rohanj

"Salgótarján megkülönböztetett helyet foglal el a hazai és közép-európai építészettörténetben." 

Hartman Gergely

Az első szembeötlő látvány az ikertorony, amelyek egykor az ország legmagasabb lakóépületei voltak. Eltérő magasságukkal a gótikus katedrálisok aszimmetriáját idézik. Mégis inkább a belváros egésze az, ami lenyűgözi az embert, ez a harmónia, az egység tökéletessége. A 60-as évek elejétől a 80-as évek végéig a legjobb tervezők által megalkotott és felépült központ ma is szupermodern hatású. Egy falu méretű szűk völgybe mesterien bepakolt apró metropolisz. Ugyanaz a kellemes otthonosságérzet mint Sopron esetében, mert ugyanaz a középkori városszerkezet modern elképzelésben. A város centrumában nem a templom, hanem a közösségi ház, előtte agora jellegű térrel. Üzletek sokasága, tízemeletes lakóházak az erdőbe helyezve. A hegyoldalon haladva perceken belül régi apró házak közé jutsz, majd az erdő, teljesen egyedi élmény, ahogy egyediek a házak is, csak itt látható kimondottan Salgótarjánra tervezett épületek. A 20. század második felében elképzelt urbanisztikai utópia megvalósulása. A vasút bejön a központba, éppen ezért Zugló-megálló méretű a vasútállomás. A hegyek között emelkedő hatalmas egyedi épületek között sétálva az ember teljesen hatása alá kerül az építészeti-természeti látvány harmóniájának. Funkcionalitásban is tökéletes belvárosról van szó.

Hartman Gergely szerint, ha az avarkortól napjainkig felállítanánk egy Top 100-as listát a legjobb magyar épületekből, akkor abban legalább három salgótarjáni benne lenne. Ami a 20. századot illeti, ott nem a Top 100-ban, hanem a Top 10-ben lenne benne egy salgótarjáni épület.

Akit mélyebben érdekel ez a különleges építészeti alkotás az vegye kézbe Hartman Gergely könyvét Gulyás Attila fotóival: Salgótarján modern építészete 1945-1990, Kedves László Könyvműhelye, 2022.

DSOTM REDUX

Roger Waters az 50 éves évforduló alkalmából újragondolta a Pink Floyd 1973-ban kiadott The Dark Side Of The Moon albumát. Fontos, hogy az eredeti szöveget és a zene nagyrészét is ő írta. A redux kiadásban a szöveget megtartotta, ám jelentősen kibővítette, ezzel bölcseleti jellegét kitágította, majd ehhez illő zenei átiratot készített. Egy komplentatív anyag született így, ami az eredetivel ellentétben nem stadionokba, hanem kistermekbe való szemináriumi előadás. Az album méltó befejezése az életműnek, amit nem az eredeti helyett, hanem a mellé rakva, azzal együtt kell értelmezni.

ROGER WATERS - DSOTM REDUX, 2023

DSOTM REDUX FULL ALBUM

Hortobágy

50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágy maga viszont sokkal idősebb. A Kelet-Európai síkságoktól nyugatra egyedülálló terület. Lényege a Semmi, a puszta. Állatok, főként madarak ténylegesen milliói népesítik be, amelyek nem feledtetik a Semmit. Hatalmas méretű megyényi terület, túlnyomó része Hajdú-Biharban. Szalmaszínű préri, tavakkal, mocsarakkal, erekkel, és egy folyóval. Közepén az apró Hortobágy település. A szélein Görbeháza, Balmazújváros, Nádudvar, a peremén Polgár, Hajdúnánás, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló, Kaba, Püspökladány, Karcag, Kisújszállás, Egyek, Tiszacsege, a belsejében Nagyiván. Apró pöttyök Kónya, Elep, Kócsújfalu, Szásztelek.

Néhány mellékút mellett fő közlekedési vonala a 33-as autóút egy többezer éves út nyomvonalát követi, ez volt az erdélyi sóbányáktól a kereskedelmi út nyugatra. Itt kelt át Petőfi is a Hortobágyon, ez az út vezetett évszázadokon át Debrecenbe. A 2009-ben megszüntetett Ohat-Pusztakócsi mellékvonal mellett a Debrecen-Füzesabonyi a Hortobágy egyetlen vasútvonala. A puszta közepén hosszú kilométereken át szinte lépésben halad a vonat, ilyenkor többször is láttam, ahogy lepkék előzik be a szerelvényt. 

Sajátos viszony fűz a Hortobágyhoz. Nem tudnám megmondani életemben hányszor keltem át rajta, hiszen már gyerekként, kétéves koromtól mindig keresztül kellett utaznom, ha Egerbe akartam jutni az apámhoz. A távolsághoz itt a pusztában szocializálódtam, ahol több mint 70 km-en át csupán egyetlen, egészen apró falu van, azon kívül csak a puszta semmi. A mai napig szűknek és zsúfoltnak érzem azokat a helyeket, az ország nagy részét, ahol sorba jönnek a falvak, és nem másfél órán át száguld a semmiben a távolsági busz.

Apai nagyapán Somogyból jött a Hortobágyra, itt élte le életét. Felesége hortobágyi német volt, apám a Hortobágyon született. Valaki azt mondta, hogy számára a Hortobágy a hegyek teljes hiánya. Nem ismeri a Hortobágyot. Nekem a Hortobágy legfőbb szépsége a hegyekben van. Lenyűgöző látvány a Bükk-hegység távolban hosszan elnyúló vonulata a Hortobágyról. Nekem ez a szép a pusztában. Gyerekként mindig oda tartottam, Egerbe a Bükk lábához, ami a Hortobágyhoz hasonló, annak testvére abban, hogy hatalmas lakatlan terület, csupán a puszta természet vesz körül ha benne jársz. Belsejében alig van település, egész nap gyalogolhatsz akárcsak a pusztában anélkül, hogy emberrel találkoznál. És persze lenyűgöző látvány lenézni a Bükk-Fennsíkról a Hortobágyra.

A valóságban sokkal látványosabb - 1:04-nél balra a láthatáron a Bükk-hegység.

Lélekben

"Babits persze elválasztja a lelkek egyesülését a testekétől. Vagy éppen hogy egybelátni szeretné őket. (...) Azt kérdezi, hogy vajon a testek érintkezése elvezet-e a lelkek legalább pillanatnyi egymásra találásához."

Vajda Mihály (Túl a filozófián)

A testek érintkezése a szeretetben véges öröm, a lélek azonban végtelenségre vágyik. Éppen ezért a múló megtapasztalása eltéríti céljától. A lélek csak a lélekben találhatja meg a másikat. A lelkek egymásra találása nem más, mint a lelkek érintkezése a szeretetben.

Zeit

 

Van akinek kell, van akinek nem

Szemünk van, mégse látunk

Árnyékunk van fény nélkül

Utánunk az előttünk

Fiatalság helyett fáradtság

Amíg élünk haldoklunk

Életünk mindhalálig haldoklás

Végünk felé haladunk

Nincs megállás, csak megyünk

A végtelenség int a partról

Hiába mert visz egyre tovább az Idő

Kérlek állj meg, most állj!

Idő, miért hogy soha meg nem állsz

Meleg testünk hideg lesz

Nem ismered jövődet

Megállni sajnos nem lehet

Életet kapsz majd elpusztulsz

Itt vagyunk most szemtől szembe

Lehetne így akár örökre

De az Idő irgalmatlan

S a pillanatnak már vége

Idő, kérlek állj meg, most állj!

Idő, miért hogy soha meg nem állsz

Idő, most annyira szép, oly szép

Felismerem igen, a tökéletes pillanat ilyen

Idő, kérlek állj meg, most állj!

Amikor eljön majd a mi Időnk

És ideje lesz már indulni

Hirtelen legyen vége mikor legszebb

S akkor az órák is megálljanak

A pillanat annyira tökéletes

Mégis megy tovább az Idő

Legalább egy kicsit megállhatna

Még nem vagyok kész az indulásra

Idő, kérlek állj meg, most állj!

Idő, miért hogy soha meg nem állsz

Idő, most annyira szép, oly szép

Felismerem igen, a tökéletes pillanat ilyen

A Rammstein Zeit című 2022-ben megjelent albumának címadó dala az együttes énekese Till Lindemann szövegével.

A fordításnál a szöveg mondanivalója mellett figyelembe kellett vennem azt is, hogy énekszövegről van szó, tehát a magyar változatnak is bele kell illenie a zene szerkezetébe.

A szöveg filozófiai háttere:

Lét és Idő (Heidegger)

Tökéletes pillanat (Sartre)

Az idő (Hegel)

A halálról (Heidegger)

Heidegger nácizmusa

Heidegger szerint a felvilágosodás a modernisták hite. Isten nélkül, de ugyanúgy vallás, mint az istenhit. Az Isten által teremtett világ helyét egy önmagát teremtő világ képe foglalta el. Ez azonban ugyanúgy a lét kérdésének az elfedése, mint az előző esetben. Vajda Mihály mutat rá arra, hogy Heideggernél nem Isten és nem is az ember áll a középpontban, hanem a lét. Heidegger kultúrkritikája tehát a modernitást támadja, és ez vezetett igaz csak rövid időre a nemzetiszocializmus iránti elköteleződéséhez, ám ő a modernitás előzményét is támadta. Rá kellett jönnie arra, hogy egészen mások a célkitűzései, mint a náciknak. Heidegger a posztmodern filozófusa, az ember végességének a hangsúlyozója, létkoncepciója a filozófia teljesen új útja.

"Én csak annyit mondok, hogy a német értelmiségnek egy jelentős része is a nácizmus befolyása alá került. Egy nem jelentéktelen figura, egy Martin Heidegger, mégis a 20. századnak akárhogy is nézzük a legnagyobb filozófusa. Hogy lett abból egy időre nácizmus? Úgy, hogy valami megújulás után vágyakozott, és úgy érezte, hogy minden más korrupt, minden más züllött, minden más megtagadja a németség nagy küldetésének a beteljesítését. Egyedül ezek azok, jó kicsit primitíven csinálják, kicsit szélsőségesen csinálják, de ezek felvállalnak egy küldetéstudatot. Így lett belőle náci, és azután nagyon sok értelmiségiből lett náci. Az hogy őt annyira kiemelik manapság, hogy náci volt, az csak onnan adódik - valahogy az irigység a nagy emberrel szemben." - Vajda Mihály

Martin Heidegger 1933-ban belépett a náci pártba. Miután egyetemén a rektor nem volt hajlandó a zsidóellenes rendelkezéseket kihirdetni Heideggert tették meg rektornak, ám ő ugyanúgy nem volt hajlandó erre. Végül tíz hónap után 1934 áprilisában lemondott és minden közéleti szerepléstől teljesen visszavonult, csak előadásait tartotta meg. 1936-tól kezdték elhallgattatni, nyilvánosan is támadták. Ellenezte a háborút, és noha párttagságát 1945-ig megtartotta, 1938-ban teljesen elfordult a nácizmustól. Szerelme a zsidó Hannah Arendt végig, a távolból is kiállt mellette.

TGM a szerelemről

Az emberi élet nagyon kietlen lenne, ha pusztán csak gondolatok, kulturális látványok és hasonlók töltenék ki az életet, ezért fontos a szerelem. A romantikus szerelemben szó nincs arról, hogy a felek meghódítanák egymást, ez nem így szokott történni, hanem úgy, hogy a felek egymásba szeretnek. Régen rossz, ha valakinek le kell győzni az ellenállását, mert ha valóban van benne ellenállás, akkor az úgyis visszatér. A hódítás ezért nagyon rossz üzlet. A személyes tapasztalat szükségképpen korlátozott, de rendelkezésünkre áll háromezer év szerelmi lírája és ötszáz év regényirodalma ahhoz, hogy sok mindent tudjunk erről a dologról. A romantikus szerelem egykor egy kis kiváltságos csoportnak volt a sajátos praxisa, a nemességé. A trubadúrköltészet volt az első kifejeződése a romantikus szerelemnek, és ott is alakult ki Provenceban, Franciaországban a 13. században az az eszmehalmaz, ami a romantikus szerelemmel azonos, aminek vannak bizonyos kelta előzményei. Ez általában az arisztokráciának volt a privilégiuma, és a polgári fejlődéssel terjedt ki más társadalmi osztályokra is. Nem arról van szó, hogy az emberek általánosan ne éreztek volna gyöngéd érzelmeket. Erről írt Balázs Béla önéletrajzában, aki szerint a legszebb szerelmes költészet egy magyar népdal: Kaszab István megy a rétre / vele megy a felesége / Én volnék a felesége /  Én mennék vele a rétre. Ez valóban gyönyörű, és szűkszavú. Mutatja a paraszti nép mély megértését, ami teljesen rímel a trubadúrköltészettel, ahol mindig házasemberek voltak szerelmesek másokba, és nem a feleségükbe. A romantikus szerelem és a házasság egybeesése 20. századi fejlemény a kultúrtörténetben. Tehát ez megvolt, és nemcsak lesüllyedt kultúrjavakként, ám egy szűk réteget leszámítva nem volt szokásban a gyakorlata. Ma ez mindenkinek a rendelkezésére áll, a romantikus szerelem és a promiszkuitás egyaránt, de rendkívül kisigényűek lettek az emberek és rettenetesen keveset várnak egymástól, és maguktól egyaránt. Nagyon pesszimisták ebben a tekintetben, könnyen kiegyeznek a boldogtalansággal, könnyen kiegyeznek a nem megfelelő partnerrel, könnyen kiegyeznek még a magánnyal is, könnyen kiegyeznek a nem kívánt promiszkuitással, mert nem találják meg az igazi erotikus boldogságot. A legtöbben lemondanak róla, nagyon kevesen élnek azzal a fantasztikus érzéki szabadsággal, ami rendelkezésünkre áll ma. Meg kell nézni a kor irodalmát, hogy tulajdonképpen mit mondanak egy mai novellában a szerelmes hősök egymásnak? Azt, hogy "gyere", vagy "nem jössz el velem?" Ez borzasztó szerény, iszonyatosan visszafogott, nagyon kisigényű, nagyon pesszimisztikus dolgok. A mai fiatal nemzedék sokkal kedvesebb egymással, mint mi voltunk, puhább, melegebb árnyalatúak ezek a fiú-lány kapcsolatok, ami nagyon jó, de az a rettenetes nagy lobogás, mintha nem volna észlelhető. Mert mi is a szerelem? Nem más, mint a szubjektumnak kulturálisan legszignifikánsabb kibontakozási stratégiája, amely a másik emberben nem pusztán az empirikus partnert és vágycélt keresi, hanem élethazugság nélkül asszociálja őt mindazokkal a dolgokkal, amik erkölcsileg fontosak a számára. És mit akartak a középkori lovagok világgá kiáltani szerelmi bánatukkal? Elpanaszolni, hogy fáj, és megértetni, hogy szép, hogy fáj. Azt, hogy az élet lényege a szerelem.

Kompiláció Tamás Gáspár Miklós interjúiból és előadásaiból.

Love Again

Képesnek kell lennünk figyelmesen zenét hallgatnunk, ne csupán háttérzajként használjuk, függetlenül attól, hogy milyen zene szól. Vegyük komolyan a könnyűzenét is. Nagyon izgalmas lehet úgy elemezni egy pop vagy rock számot, mint valamelyik komolyzenei darabot. Megvizsgáljuk a szöveget, a harmóniát, a dallamépítkezést, ritmikát, metrumot, formát, hangzást, a szöveg és zene viszonyát, magát az előadást (Fazekas Gergely). Még ha zeneileg értéktelen is, akkor is találunk valami érdekes, izgalmas momentumot, ami az emberek érdeklődését odavonzza. Szubjektíve fontossá válhat akkor is, ha objektíve kevésbé értékes. Számtalan tényező merülhet föl, amitől egyesek vagy többek számára fontossá válik egy zenedarab, és ezekben a tényezőkben rejlik az értéke. Itt a dolog lélektani oldala jelentkezik, ami akár döntő jelentőségű is lehet, a zenének ugyanis erős a pszichológiai hatása.

Ha megvizsgáljuk Dua Lipa Love Again című számát akkor azt látjuk, hogy zene és szöveg egymásnak feszülve egy 1997-es sláger hangmintáit dolgozza fel, ami ráadásul egy 1932-es zenéből származik, miközben a vonósok szerepeltetése bővíti a dal jelentésrétegét (Fazekas Gergely). A könnyűzenében is jól látható, hogy az előadók személyiségének fontos szerepe van az előadástechnikán túlmenően is. Ez Dua Lipa esetében is igaz, még ha számomra csupán egy másokat (itt Rihannát) utánzó előadó.

A mai popzenét úgy kell értelmezni, mint például egy Lully operát a Napkirály udvarában, amely a színpadi megjelenéssel együtt alkot egységes egészet. A könnyűzenei számok is, ha készült hozzájuk videó, azzal együtt alkotnak egyetlen összművészeti alkotást, értelmezésüknek is ennek figyelembevételével kell megtörténnie. Már rögtön a nyitó zörej a Pink Floyd The Final Cut albumát idézi, utalva arra, hogy a szerelem mindenképpen harc is. Betörni a lovat is szerelemre utaló kép, míg a hangsúlyos forgómozgás ősi szexualitás-jelkép, akárcsak a tánc. Az, hogy a bikát, amely az ellenállhatatlan férfierő megtestesítője betöri a nő, méghozzá férfikalapban, az relativizálja a nő társadalmi szerepét, feminista jelképről van tehát szó. Ezt erősíti a ló, amely az ősanya, a szexualitás, a mágia (a szerelem mágia) jelképe, az anyajogú társadalom tudati tükröződése (Jankovics Marcell). A felszerszámozott ló szerelemjelkép. Látható, hogy nemcsak a ló kapcsán, hanem minden tekintetben a lekötözöttség jelenik meg, mint szerelemillusztráció. A tojás élet- és termékenységszimbólum, a női princípium megjelenítője, amelyet itt a férfiak megakarnak kötözni (macsó társadalom), de ez nem sikerül, ami újabb utalás a feminizmusra, ugyanakkor a megkötözött tojás a termékenységgel magához láncolás jelképe is. A kalap itt egyszerre a bekötött fej, illetve harci jelkép, ugyanakkor a kezdéskor szarvasagancsot imitáló fogason látjuk, a szarvas az újjászületés ősi szimbóluma. A kalap elsősorban a társadalmi szerep meghatározása, itt tehát, a nőn a férfi kalap ismételten feminista üzenetet hordoz. A legfigyelemreméltóbb a bohócábrázolás, mint többjelentésű szimbólum. A bohóc arcfestése maszkot jelent, amely az ősi mágikus gondolkodás szerint birtokba veheti viselőjének lényét. A szerelem birtokba veszi az embert, elveszi az eszét, megrendítő, szép és fájdalmas lelki jelenség. A vörös rúzs szétkenése a vérrel való megpecsételésre (vérszerződés) utal, a véglegességre, a szerelem általi újjáteremtésre. Semmi bárgyúság vagy szentimentalizmus, hanem erőfeszítés, szenvedés látható, tehát a képi narratíva szembe feszül úgy a szöveggel, mint a zenével. A láthatatlanná váló dolgok mutatják, hogy a lényeg a szemnek láthatatlan, a harc a bensőben, a lélekben zajlik.

Végül a darab mint zenemű kapcsán, hiszen mégiscsak ez lenne a lényeg, megállapíthatjuk, hogy a zene esztétikája teljesen szubjektív kérdés, hiszen abba belejátszik a pszichológiai diszpozíció, az egyéni élettörténet hatása.

Fazekas Gergely gondolatainak felhasználásával készült.

Írásom a témában: A zenéről 

Ideológia

Tegyük fel, hogy tíz év múlva Csurka István lesz Magyarország miniszterelnöke, és létrehoz egy totalitárius politikai rendszert. Ezt nem fogjuk tudni megakadályozni azzal, ha Csurkát lecsukatjuk antiszemita alapon. Debrecenben megjelent egy antiszemita cikk egy ottani napilapban. Rendeztem egy ankétot, ahol én azon az állásponton voltam, hogy teljes lelki nyugalommal el lehet tűrni antiszemita cikkeket, amíg azok nem a zsidóság kiirtására izgatnak. Le lehet írni egy újságban, hogy utálom a zsidókat. Erre ott a zsidó közösség, amely nagyon kicsi természetesen Debrecenben olyan hisztériát csapott, hogy nem igaz, el kell ítélni őket. Mire én mondtam, uraim ez a fajta magatartás biztos hogy azt fogja eredményezni, hogy nő az antiszemitizmus.

Torgyán József, aki ezerszer okosabb, bár nem olyan finom értelmiségi, mint a Csurka, az rájött, hogy nem is kell a jobboldali propagandába, a populizmusba az antiszemitizmust beletenni, mert árt neki. Ez a társadalom ugyanis utálja az ideológiákat, gyűlöli az ideológiákat, ezért csak annak lehet sikere, aki nem ideológiákkal jön, hanem mindenféle mással. Csurka ezért kap 0,8%-ot, mert ideologizál. Az elemzései néha nagyon jók, a levont következtetések azonban ideologikusak, és az nem kell senkinek.

Vajda Mihály, 1996. február 15.