A sakk a teljesség játéka, ahol két ellenfél harcol: a fekete és a fehér, az ellentétek szimbólumai, férfi és nő, anima és animus, jin és jang, tudat és tudattalan, amelyek együtt jelentik az egészet, az Egyet. A figurákba leképezve az egész emberi társadalom felvonul. A döntően fontos, de valójában tehetetlen király mellett a korlátlan hatalmú királynő áll. A játék lényege az elmélyült gondolati összpontosítás. A sakk a lélek folyamatainak kivetítése egy játékba.
A keresztes hadjáratok idején a keletre érkező lovagokra mély benyomást tett a szerelemnek a szexualitásra való leszűkítése a hárem intézményében. Ezek a lovagok nyugaton épp az anima jelentette individuális probléma megoldásán dolgoztak, amiről a lovagi költészet tudósít minket. Éppen ezért látták durva visszalépésnek a háremet, hiszen ők az anima kérdésére a választ egyetlen nővel való lelki kapcsolatban keresték és találták meg. Ezt a folyamatot jelképezi a sakk a Grál-történetben.
Perceval egy láthatatlan ellenféllel, a tudattalanban lévő animával sakkozik, és egymás után háromszor is mattot kap. Ez azt jelenti, hogy az anima abszolút fölényben lévő legyőzhetetlen tudattalan tényező, amely a tudatnak parancsot adhat. A vár a tudattalan szimbóluma. A Grál vára tehát a tudattalan világa, ahol a kelyhet hordozó nő az anima, amely a tudattalan tartalmakat közvetíti a tudat számára. A sakktábla a Grál történetben a teljességet magába foglaló ellentétek harcára utal.
Merlin akárcsak az előbb említett lovagok a szerelemnek arra a fokára jut, ahol az ember lemond a testi szerelemről, vagyis a szexualitásról. Ahogy Nádas Péter mondja, a szexuális életről én még soha nem írtam, az erotikus életről írok. A szexualitás leegyszerűsíti a dolgot a nemi szervek működésére, és leszűkíti a nemi szerepekre. A szexualitás további egyszerűsítése a szex, ami aztán végkép nem érdekel. Az erotikában ellenben az istenek is jelen vannak a maguk kapcsolatrendszerével, s engem ez a kapcsolatrendszer érdekel. Nádas itt az animáról, a tudattalan tartalmak tudatosítójáról, a lelki szerelemről beszél, mert ez a lényeg és nem a dolog testi oldala, a lélek, hiszen ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan..
Merlin személye ad feleletet a Grál titkára azzal, hogy egy szarvason üget. A szarvas mint az önmegújítás, az újjászületés szimbóluma Kerunnus (Cernunnos) kelta istenségre vezethető vissza, akit szarvasaganccsal ábrázoltak. Kerunnust feldarabolták és egy lapos kerek edényben (a Grál és a nőiség jelképe) megfőztek, hogy megifjodva feltámadhasson. Kerunnus másik jelképe a sakktábla, mint a lelki újjászületés szimbóluma. A sakk tehát a testi és szellemi világ harcát szimbolizálja, a lelki fejlődés, az individuáció útját, amit az anima kiváltotta mély-szerelem aktivál.
Szerkesztett és bővített részletek
A Szent Grál című írásomból.