Ellentmondásos járványkezelés

Világviszonylatban is ellentmondásokkal van tele a járványkezelés, ami teljesen hiteltelenné tesz minden intézkedést. A maszk körüli ellentmondó tájékoztatásokkal kezdődött, ami egy hazai egészségügyi szakember nyilatkozatában tetőzött, aki nemrég azt írta, hogy az is hülye, aki nem vette észre, hogy kezdetben csak a maszkhiány miatt hazudozott a WHO. Ebből az következik, hogy ettől kezdve semmit se kell elhinni a szakembereknek. A legsúlyosabb ellentmondás az, hogy nem adják be mindenkinek a vakcinát. Sehol nem kötelező legfeljebb nem dolgozhat, aki nincs oltva, ami egészen más, mint a kötelező oltakozás. Az előbbi járványkezelés, az utóbbi fasizmus. Itt most nem a kötelező oltás mellett szólók, hanem egy ellentmondásra hívom fel a figyelmet. Ha tényleg olyan nagy a baj, akkor nyilván azonnal mindenkit be kell oltani. Nem ez történt, hanem zsarolással akarnak mindenkit rávenni nemcsak az oltásra, hanem egy felelősségi nyilatkozat aláírására, amit nem tehet meg az, aki nem szakember, mert nem ért hozzá. A felelősséget az államnak kellene vállalnia, annak minden következményével. Tehát vagy a járvány nem olyan súlyos, és/vagy a vakcina nem olyan biztonságos, esetleg a világ vezetői totálisan inkompetensek, mindebből ez következik. A védettségi igazolvány csupán egy zsarolási eszköz, az nem véd meg semmitől. Azt mondják a két oltásnak már megkopott a hatása, meg arról is van hír, hogy a harmadik után is vannak fertőzött betegek, de vezessük vissza a védettségit, amivel minden egyszer oltott is rendelkezik. Hol itt a logika? A védettségi igazolás semmit sem igazol és még kevésbé véd. A közösség érdekéről beszélnek miközben az egyéni felelősséget hangsúlyozzák. Mindenki egyéni felelőssége, hogy beoltassa magát, miközben én sem tudom magam beoltatni, és közel sem vagyok ezzel egyedül. Lélekben le is tettem róla, már a tavasszal mindent elrendeztem, amit az ember elrendez a végső út előtt, és ha megnyílna a lehetőség lehet inkább választanám az oltakozni nem akarók melletti szolidaritást, akiket ugyanaz a hisztéria övez, mint a zsidókat az európai történelemben.

Bánk bán

A színházi szövegekkel nincs baj, ha évszázadok alatt változik a nyelv, modernizálják. Baj akkor van, ha a darab nemzeti címkét kap, és a hatalom a szent változatlanságot követeli meg. A nemzeti drámairodalom viszonylag új dolog, és a nagy nyelvek nem is ismerik ezt a fogalmat. Nincs angol, francia, német, spanyol nemzeti drámairodalom, szerzők vannak, korok, stílusok.

A modern polgári szerzői jog totálisan művészetellenes, mert megnehezíti az elődök nagy műveinek újrateremtését, azt lopásnak minősíti.

Sok tragédia valójában szomorújáték. A szomorújátékban valaki valamit el akar érni, de nem sikerül neki. A tragédiában a hős valamit nem akar elkövetni, és mégis megteszi.

A Bánk bán lassan vált nemzeti drámává, és nem is könnyű megérteni, hogy miért, valószínűleg mert nem volt jobb. A cselekmény túl bonyolult, a szereplők mindenfélét összezagyválnak, a magánéleti szál krimije harmatgyenge, a búgatóporra gondolok, ami Melinda ártatlanságát kellene, hogy igazolja.

Én Czillei és a hunyadiakat tenném meg kötelező olvasmánnyá. Van benne egy zseniális jelenet, amelyben Hunyadi Jánost egyetlen ember siratja el az országgyűlésben, egy német, a magyarok viszont mind egy szálig örülnek a halálának.

A Bánk bán pontosan olyan darab, mint amilyeneket abban az időben egész Közép-Európában, így a magyar városokban is német nyelven játszottak. A Bánk bán drámaiságát illetően kitűnő német típusú dráma magyarul.

A Bánk bánnak van egy feljavított változata: Jelisaveta, knjeginja crnagorska című remekmű Dura Jaksic 19. századi kitűnő költő munkája. Velence és Montenegró szövetséget köt a török ellen. A montenegrói fejedelemhez velencei nőt adnak feleségül, aki szépségével visszaélve unalmában bajt okoz. Fellázadnak ellene, az idegen nő ellen a montenegrói férfiak, polgárháború tör ki. Az igaz hazafiak bosszúból hazaárulókká válnak, és a járhatatlan hegyeken át bevezetik a törököket. A végén mindenki meghal, csak a megtébolyult velencei nő marad életben. Jaksic 1848-ig Pesten tanult a festőakadémián, erről a magyar történészek nem tudnak, a szerb történészek pedig hallgatnak, holott elismerik Petőfi hatását költészetére.

150 éven át a legnagyobb művektől is elidegenítette a tanulókat kötelező olvasmánnyá emelése. Ma már nincs így, mert a magyar tanulókat nem sok helyen tanítják magyarra.

Amikor feltűnt, hogy a Bánk bán már nem hozza lázba a közönséget, felkérték Illyés Gyulát az átigazításra, akinek dramaturgiai képzelete korlátolt volt, akárcsak Németh Lászlóé. Ők Herczeg Ferencen szocializálódtak.

A Bánk bán Nádasdy Ádám által modern magyarítása rendkívül hasznos, van miről tűnődni. Mert miről szól a Bánk bán? Arról, hogy ha egy nő hatalomra jut, akkor elnyomja a férfiakat. Nemzeti köntösbe bujtatott nemzetkarakterológia.

Spiró György írásának kivonata - Mikor szabad ölni? Esszék. Magvető, 2021.

Albina

Szabadkán született 1920-ban jómódú zsidó családban. Tanult zenét, balettozni, táncolni, eredetiben olvasott németül, angolul, olaszul és franciául. Szerbül az utcán tanult meg, oroszul magától. Szép volt és eleven. 16 évesen feleségül ment a királyi Jugoszlávia párizsi nagykövetéhez. A nászúton elmentek csónakázni, felborultak, Albina ki tudott úszni, a férje nem. Visszatért Szabadkára és élte tovább a jómódú nagypolgári életet. A háború alatt a jugoszláv partizánok összekötője Belgrád és Budapest között. A Gestapo letartóztatta és a hírhedt svábhegyi Majestic Hotelben hónapokig tartották fogva. Hogy ott mi történt vele, arról soha nem beszélt. A háború után férjhez ment egy gazdag üzletemberhez. Nagy házban éltek, moziba és színházba járt, autóját maga vezette, cselédeket tartott és kutyát. Rákosi hatalomra jutásakor férjét letartóztatták. Albina kénytelen volt munkát keresni. Az amerikai követségen lett mixernő, ahová korábban társaságba járt. Rövidesen őt is letartóztatták, 1952-ben szabadult. Ekkor hajléktalan és munkanélküli. Nagy nehezen felvették teherautó sofőrnek. Sok kilincselés után kiutaltak neki egy 28 négyzetméteres konyha nélküli garzont, ahová szekrény már nem fért be, függönnyel eltakart polcokra pakolt, a kádban mosogatott. Később pincérnő lett éjszakai lokálokban. 1953-ban az ekkor 33 éves Albina itt ismerkedett meg egy nála 9 évvel fiatalabb 24 éves munkanélküli hajléktalan fiatalemberrel, aki ágyrajáróként nappal más ágyában aludt, az éjszakákat pedig fűtött lokálokban töltötte. Alkalmi írásokból tartotta fenn magát. Hamar összeköltöztek a 28 négyzetméteres garzonba, 1960-ban össze is házasodtak.

A fiatalember nem is akart munkát keresni, közveszélyes munkakerülőként bármikor letartóztathatták volna. Két zenés bohózatát nagy sikerrel mutatták be 1957-ben, amiből annyi pénzhez jutottak, hogy ruhákat tudtak venni maguknak. A fiatalember azonban úgy döntött, hogy felhagy a link szövegekkel és komoly író lesz. Az elkövetkező 25 évben kizárólag Albina fizetéséből éltek, aki túlórákat vállalt, hogy megélhessenek. Végül bement az igazgatóságra, ahol az igazgató elvtárs hajlandó volt fogadni őt. Albina le tett elé egy kéziratot és ezt mondta: férjem nagy író, én tartom el, adjon nekem fizetésemelést." Az igazgatóelvtárs elolvasta a Sorstalanság kéziratát, és szó nélkül a másfélszeresére emelte Albina fizetését. A jó ízlésű igazgató elvtárs a 90-es években belügyminiszter, majd miniszterelnökként azt a világot igyekezett restaurálni, amelyik Albinát és férjét egykor halálra ítélte.

A regényt előbb elutasították, majd a másik szépirodalmi kiadó végül elfogadta és kiadta. A kritikusok megdicsérték, de az áttörés elmaradt, továbbra is egy fizetésből éltek, de legalább bekerült Kertész Imre személyijébe, hogy "önálló író", nem kellett félni a letartóztatástól. A szigligeti alkotóházba is lejárhatott, ahol olcsón étkezhetett és volt fűtés is. Albina eközben dolgozott, és mivel keveset volt otthon nem fűtött, így teleltek át. Kertész Imre Szigligeten sok mindenkivel megismerkedett, és mivel szimpatikus személyiség volt megszerették, kapott fordítási munkákat, nehéz német szövegeket, amiken lassan, lelkiismeretesen dolgozott. Albina ekkor már éttermekben dolgozott az Oktogonon, végül az Üllői úton az Ecseri elágazásnál. Férje anyjának halála után beköltöztek annak Pasaréti úti garzonjába, ahol már volt konyha is, végre kiélhette főző szenvedélyét. Volt miből a férje ekkorra már ismert sikeres szerző lett. Vas Albina 1995-ben halt meg.

Spiró György írásának kivonata. - Mikor szabad ölni? Esszék. Magvető, 2021.

Az oltás működik

Jogszerűnek nyilvánította az alkotmánybíróság azt, hogy alapvető dolgokban korlátozni lehet embereket azért, mert nem tesznek meg egy nem kötelező dolgot. Az indoklás összemossa a jogos járványügyi intézkedést a diszkriminációval. Lényegében azonos érvelést láttunk, mint elődeink az 1938. évi XV. törvénycikk esetében. Szociálpszichológiailag azonos hisztéria látható a zsidóüldözés, Soros, migránsok, oltatlanok tekintetében. A tömeghisztéria ugyanis témájától függetlenül azonos módon működik. A védettségi igazolvány az új árjaigazolás.

Mi a helyzet? Csak azt tudom mondani, amit én láttam, tényeket mondok, máshol mi van nem tudhatom. Környezetemben szeptember elején indult be a negyedik hullám az oltottak körében, méghozzá szinte kizárólag Pfizerrel kétszer oltottak körében. Hetekig kizárólag oltottak betegedtek meg igazoltan covidban. Mivel nincs semmiféle járványügyi intézkedés, szabadon terjeszthették, és mivel állandóan azt hallják, hogy az oltás működik és más intézkedésre nincs szükség, nem is vigyáznak semmire, ellentétben az oltatlanokkal. Szeptember végén jelentkezett a járvány az oltatlanok között, ma környezetemben egyenlő arányban vannak oltottak és oltatlanok a betegek között. Ez a tény nem mond ellent a szakembereknek, de ellent mond a kormánypropagandának. A feleségem munkahelyén sok igazolt covidos fekszik otthon középsúlyos állapotban, kizárólag Pfizerrel kétszer oltottak, az oltatlanok ott még nem betegedtek meg. Jellemző a főnökének esete, akinek felesége (ápolónő) otthon feküdt covidosan, férje elég rossz állapotban még tíz napig dolgozott, mert hát az oltás működik, aztán csak leteszteltette magát, pozitív. Mindketten Pfizerrel kétszer oltottak.

A kormányszóvivő tegnap ismertette a kórházban ápoltak összetételét, a betegek fele oltott, elsősorban Pfizerrel, főként öregek, mondta. Az én ismeretségi körömben főleg egészséges 30-40-es emberek, de kórházba egyik sem került, se az oltott, se az oltatlan. Egy ismerősöm a nyáron miután megtudta, hogy nem vagyok oltva, ha találkoztunk, soha nem mulasztotta el azt, amit előtte soha nem tett, hogy megérintsen, vagy legalább ujjával megbökjön. Egy hónapja nem láttam, nem tudom mi van vele. 

A helyzet tehát az, hogy van legalább 5 millió ember az országban, aki védettségi igazolvánnyal rendelkezik, miközben a járvány terjedése és a mutáció szempontjából azonos kockázatot jelentenek az oltatlanokkal. Ettől kezdve nem csak jogszerűtlen, hanem értelmetlen is a védettségi igazolvány.

A megoldás semmiképp se a védettségi igazolvány, hanem a harmadik oltás. Azt el kell dönteni, hogy kötelezően e vagy sem. Ha nem, akkor békén kell hagyni az oltatlanokat, ha viszont komoly és halálos járvány van, akkor fel kell vállalni a kötelező oltást, nem pedig zsarolni az embereket, ahogy azt a bűnözők szokták csinálni.

A WHO figyelmeztetése

Nagyerdő

1. Magyarország első természetvédelmi területe a debreceni Nagyerdő 1939. október 10. óta védett terület, ezért október 10. a Nagyerdő Napja. Az utolsó jégkorszak végétől, mintegy 9 ezer éve folyamatosan erdővel borított területről van szó. Debrecen település azért van ott ahol, mert a hajdúsági löszhát (egy hosszan elnyúló hátság a nyírségi homok és a Hortobágy között) megvédte a Tisza áradásától, amely a mai Keleti-főcsatornáig időszakosan elárasztotta a vidéket. A Nagyerdő nem kiterjedése, hanem nagy öreg tölgyfáinak köszönheti nevét. A területre a város soha nem engedett betelepülőket, az így megmaradt zárt erdőségnek a város északi részén.

2. A várossal határolt részén először a Régi Vigadó épült meg (1826), majd fürdő is létesült. A gyógyvíz forrása nem itt van, hanem a Sámsoni útról vezetik ide, hogy megnyugtató környezetben lehessen gyógykúrát venni. Ezt követte a Klinika, majd az Egyetem Nagyerdőbe építése. A stadion és az állatkert-vidámpark, valamint szállodák és a temető az ami jelentős helyet foglal el az erdőből. A természetvédelmi oltalom alá helyezése után két építkezés is volt, amely engedély nélkül történt. Az egyik a gyógyszergyár, amely a természetvédelmi hivatal tiltása ellenére a kommunista pártvezetés határozata alapján épült meg, és amely vízigénye folytán jelentősen hozzájárult a Nagyerdő kiszáradásához. A másik a Debreceni Lovasakadémia az ezredfordulón a városvezetés döntése alapján lett engedélyezve, és amely mára az Egyetem tulajdonába került. A lovasok megjelenésével jelentősen romlott az erdei utak állapota, amiket a lovak patáikkal felszántanak. A Debrecenhez tartozó alsó-józsai lovastelepről is rendszeresen a Nagyerdőbe járnak a lovasok, nemegyszer a vadállományt megzavarva. Nem a lovaglással van baj, egyszerűen a terület túlterhelt.

3. Mintegy 40 éve figyelem közelről a Nagyerdő életét. A 80-as évek, 90-es évek közepéhez képest az öreg tölgyesek mintegy 70%-a mára eltűnt. Ugyanakkor a 80-es évek eleje óta következetesen az őshonos tölgyekkel folyik az újratelepítés. Az 1366 hektáron elterülő Nagyerdőt három részre osztjuk:

- A Nagyerdei körút által határolt 88 hektáros belterületi Nagyerdei Park, amely az 1860-as évektől kezdve van parkosítva.

- A Nagyerdei körút és a Benczúr Gyula út között szintén belterületi, de nem parkosított belső erdő 164 hektáron.

- A külterületen lévő külső erdő 1114 hektáron.

4. Az 1939. évi védelem csupán 36 hektárra terjedt ki a külterületen, amit 1959-ben megtoldottak 81 hektárral, majd ezt 1972-ben újabb bővítés követett, így lett a védett terület 127 hektár. 1976-ben került védettség alá a 15 hektáros Botanikus Kert. 1992-ben a Nagyerdő egész külterületi része, 1993-ban pedig a belterületi részei is, vagyis a teljes 1366 hektáros terület védetté lett nyilvánítva.

5. A Nagyerdőt középen észak-déli irányban kettészeli a Debrecenhez tartozó Pallagra vezető műút. Ennek keleti oldalán lévő belső erdőrészén van a szociális otthon és a Vízmű-telep, a külső erdőrészében pedig a TEVA Gyógyszergyár, a Köztemető, a tévé torony és a Debreceni Nemzetközi Iskola. A terület tele van a Vízmű kútjaival. A nyugati oldal háborítatlan erdőterület, amelynek belterületi részén van az Egyetem és a Botanikus Kert, a Klinika, valamint a Debreceni Lovasakadémia, amely 2021-ben felvette a hazai lovassport meghatározó alakjának a debreceni születésű Ákos Ajtony nevét. A Nagyerdei Park nagyrészt beépített sport és kulturális létesítményekkel, illetve itt található a fürdő valamint több szálloda és vendéglátó hely.

6. A debreceni Nagyerdő a nyírségi tölgyesek maradványa, talaja homok. A talajvíz elszívása, és a klímaváltozás hatására jellemző az öreg kocsányos tölgyek úgynevezett csúcsszáradása, illetve a telepített fenyvesek haldoklása. A területet keletről a 35-ös út menti Tócó völgy, illetve a Kartács utca határolja, nyugaton a 4-es főút, délen a város beépített része, míg északon a Pallag-pusztai terület és a Monostori erdő zárja le. A szarmata-sánc maradványai végig haladnak a Nagyerdő nyugati és északi határvonalán. A Nagyerdő és a Monostori erdő közé épített kerítéssel védett elkerülő országút elvágta az állatok évezredes vonulási útjait, az egyetlen vadátjáró híd ezt kevésbé tudja kompenzálni. A két főút, két vasút, a város, a Pallagi út és az új elkerülő út által közrefogott erdő külterületén is jelentős a zajterhelés, amihez a gyógyszergyár is jelentősen hozzájárul.

7. Számtalan védett növény és állatfaj él a Nagyerdőben. A sok gyöngyvirág mellett említsük meg a különlegességnek számító védett csillagvirágot, amelynek telepét az erdő északi határának közelében a fakitermelés elpusztította. Sok rovar és tizennyolcféle denevérfaj található, ám az öreg tölgyekhez kötött élővilág az öreg tölgyek említett csökkenése miatt megritkult. Ugyanez érvényes a madárvilágra, ám újabban hollók is fészkelnek a területen. A nagytestű állatok között az őz rendkívül gyakori, sok róka van, borznak csak a nyomát láthatjuk. A mókusra vadászó nyuszt is élt itt a 90-es években. A területre a 90-es évek végén települt be a vaddisznó, amely rendkívüli módon elszaporodott, és a lakot területen is megjelent. A Kartács utcai részen a kutyasétáltatók összeütközésbe is kerültek velük. Az erdő belsejében töltik a nappali időt, fekvőhelyeiket jól ismerem. Több dagonyázó helyet is kialakítottak maguknak.

8. A rendszerváltás után évekig folyt a társadalmi vita arról, hogy mi legyen a Nagyerdő belterületi részével. Az egyik álláspont szerint mivel itt található a Klinika és az Egyetem, valamint a Gyógyfürdő, váljon gyógyító, csöndes tanuló-pihenő, rekreációs területté, kitelepítve onnan a szórakozó- és sportlétesítményeket az Erdőspuszta Vekeri tavi részére. Az ezredfordulón a városvezetés a pénz mellett döntött, és hangos szórakoztatóközponttá vált a Nagyerdei Park, egyre újabb szállodai, szórakoztató- és vendéglátóhely építésével csökkentve az erdős területet.

9. A jelenlegi városvezetés az 1970-es évek terveit felmelegítve a Keleti-főcsatornából a Tisza vizét EU-s pénzből a közeljövőben Debrecenig vezetve rendezi a város környékének, így a Nagyerdőnek is a vízellátását. Reméljük, hogy ez nem fog a Nagyerdő további szabadidős-szórakoztatóipari terhelésével járni.