Feminizmus a középkorban

A törvényeknek mindenkire kell hogy vonatkozzanak és azok közös elhatározásából kell születniük, akikre vonatkoznak. Ám ez a törvény csak a nőket kötelezi, ráadásul egyetlen nő sem volt jelen megalkotásánál, sőt még csak meg se kérdezték őket, ezért tehát ez a törvény igazságtalan.

A női főszereplő beszéde a bíróság előtt. A férj tetten érte szerelmével az ágyban, amiért máglyahalál járt. Felmentették, a törvényt megváltoztatták.

Boccaccio: Dekameron, hatodik nap, hetedik novella.

XVI. Benedek és a cölibátus

1. Január 15-én jelenik meg XVI. Benedek pápa új teológiai könyve (lemondásakor jelezte, hogy visszavonulva teológiai munkáknak fogja szentelni életét) témája a papi nőtlenség. Gondoljunk bármit is erről, mindenképpen tartsuk szem előtt amit az emeritus pápa valóban mond, és ne másítsuk meg szavait. A beharangozó cikkek bejárták a világsajtót, mondván Benedek szembeszáll utódával, amikor kiáll a papi nőtlenség mellett, miközben hangsúlyozzák "arról amúgy szó sincs, hogy ő [Ferenc pápa] eltörölné a cölibátust." Ezután az ellentmondás után kifejtik, hogy XVI. Benedek fő érve a cölibátus mellett az, hogy így csak a hivatásuknak élhetnek a papok, és nem köti le idejüket a családi élet. A könyvről előzőleg közzé tett információk alapján az emeritus pápa önálló kötetben fejti ki a cölibátusról alkotott korábbi nézeteit. Az életművét figyelembe véve ezt foglalom össze az alábbiakban.

2. A kereszténység szerint az Ószövetség az Újszövetség előképe. Így bár a zsidóságban ismeretlen a cölibátus, mégis van előképe. Az ígéret földjén tizenegy törzs kap földet a papi Lévi törzse azonban nem, az ő számukra egyedül Isten az örökség. Ez azt jelenti, hogy ők nem a földből élnek, hanem a többiek kultikus adományaiból. A lényeg az, hogy nincs tulajdonuk.

3. Mármost a cölibátus előtt azért áll értetlenül a mai ember, mert a házassághoz és a gyermekhez való viszony alapvetően megváltozott. Régen gyermektelenül meghalni egyenlő volt az eltékozolt élettel. A gyermekben ugyanis tovább él a szülő, az utód a halhatatlanság jele volt. Ezért az utódnemzés az élet legfontosabb dolgát jelentette. A házasságról és családról való lemondást ebből a szempontból lehet megérteni. Arról mondanak le, ami az életben nemcsak a legtermészetesebb, hanem a legfontosabb is. A pap ezáltal teljesen lemond a földi élet legfőbb értelméről és Isten földjéből él, mint Lévi törzse. Ez személyes tanúságtétel a túlvilágba vetett hitről. Nem arról van szó, mondja Benedek pápa, hogy a család elvonná az időt a papi tevékenységtől, ez túl pragmatikus lenne, hanem arról, hogy a pap mindent egy lapra tesz föl: Istenre.

4. Benedek pápa hangsúlyozza, hogy a cölibátus nem olyan dolog, amit ne lehetne eltörölni, egy olyan életformáról van szó, amiben könnyen el lehet bukni. Az embereket valószínűleg az ingerli a cölibátus ellen, hogy azt látják milyen sok pap nem ért vele egyet, vagy egyáltalán nem is éli, vagy ha igen, akkor szenvedve. Arról van szó, hogy ma a házasságtörések korát éljük, tehát a nemiséghez kapcsolódó viselkedés megváltozott. Ugyanaz áll a cölibátus krízise, mint ami a házasság krízise mögött, az életvitel megváltozása (hasonló zajlott a középkor végén, ami hozzájárult a reformációhoz). A házassági ígéret megtartása semmivel sem könnyebb, mint a cölibátus megőrzése. Ha nem lenne cölibátus, akkor ma tele lenne az egyház elvált papokkal. Valójában a hűség az, ami eltűnt korunkból. Hűség a cölibátushoz ugyanazt jelenti, mint hűség a szeretett másikhoz. A cölibátusban a pap Istenhez hűséges. Ezért nem arról van szó, hogy a papokat nem érdeklik a nők, vagy hogy aszexuálisok lennének, hanem egy hűségről van szó valakihez, az ő esetükben Istenhez. Ezért a papi cölibátust csak az Istenbe vetett hit vonatkozásában lehet megérteni, illetve elfogadni.

5. A cölibátushoz szorosan kapcsolódik a véglegesség kérdése, az egy életre szóló döntés problémája. Ma legtöbbször a házasság döntései sem véglegesek, nem életre szólnak, ez vonatkozik a cölibátus válságára is. Ugyanakkor a cölibátust nem szabad abszolúttá tenni, mindig újra és újra fel kell vetni a kérdést, hangsúlyozza Benedek pápa, épp ezt teszi most megjelenő könyvében. Kitér arra is, hogy vannak nős papok a katolikus egyházban, a latin rítusban is. Kivételes helyzetben ez lehetséges, de ezek mindig kivételek. Pontosan ilyen kivételről beszél Ferenc pápa is az Amazonász-vidék kapcsán. XVI. Benedek pápa úgy gondolja, hogy az egyház veszítene azzal, ha eltörölné a cölibátust. Nézetével nem kell egyetérteni, ez egy meggyőződés, amit lehet vitatni, ám illene pontosan interpretálni.

A csigával harcoló lovag

A középkori kódexek rajzain többször is megjelenik a csigával harcoló lovag képe. Komolynak szánt tanulmányok számolnak be hosszas kutatások eredményeiről azzal kapcsolatban, hogy mi lehet ennek az ábrának a jelentése. A kutatók világnézete és személyisége igencsak belejátszott az eredményekbe. A legmeredekebb az a feltevés, hogy a longobárdokat jelképezte, de az osztályharc, kártevő állat, az idő lassú múlása, vagy a halál elkerülhetetlenségének szimbólumaként is meglett határozva. Az, hogy a női szexualitás jelképe lenne már közelebb van az igazsághoz, mert a csiga valóban ezt is jelentette a középkori szimbolikában. Ám itt nem erről van szó. A csiga elsődleges jelentése a keresztény ikonográfiában a bűn és a jóra való restség. Az, hogy itt lovagok harcolnak ellene, és sok esetben elbuknak, teljesen nyilvánvaló jelentéssel bír: a képek a saját bűnei, rossz tulajdonságai, gyávasága ellen harcoló lovagot ábrázolják.

Vágvölgyi Gergely alapvető tévedése

Vágvölgyi Gergely cikkben reflektált Tamás Gáspár Miklós ATV-ben nemrég hallható gondolataira. Az interjú első részét rövidre zárva dicsérte elsősorban a Gyurcsányt bíráló mondatokat, miközben gondosan elhallgatta a kormányt kritizáló megjegyzéseket, például hogy az új Alaptörvény formálisan sem tekinthető alkotmánynak, parlamenti struktúráink a parlamentarizmus gondolatával összeegyeztethetetlenek, "nekem a Fideszről még rosszabb véleményem van, mint az ellenzéki pártokról." Vágvölgyi fő csapása TGM-nek a klímaüggyel kapcsolatos szavai. A baloldali filozófus a radikális fiatalokkal ért egyet: a jövő záloga a lemondás és az áldozat. Utal rá, és nem először, hogy mindez a középkori kereszténység eszményei, a szerzetesség alapvetése, amely most újjáéled. Vágvölgyi a mondandóval ugyan egyetért, de alapvető tévedésnek tartja, hogy TGM nem utal az egyház szociális tanítására. Komoly értelemben a reneszánsz óta nem volt példa arra, amit ma a radikális fiatalság hangoztat, hangsúlyozza a filozófus. Ezzel nem az egyház szociális tanítását teszi zárójelbe, valójában az a reneszánsz óta zárójelben van, épp erről beszél TGM! Láthatóan Vágvölgyinek épp az nem teszik, hogy a keresztény értékeket a nem keresztény radikális fiatalok szabadítják ki a zárójelből. Fel is rója nekik, hogy nem hisznek Jézus Krisztusban. Vágvölgyi itt alapvető tévedésbe esett. Jézusra hivatkozni nem hívőkkel szemben Aquinói Szent Tamás szerint alapvető érvelési hiba. Úgy látszik Vágvölgyi számára a riport alkalom a hívők politikai-ideológiai manipulálására.