Magány

Vagy húsz vendég üldögél még a kávézóban, beszélgetnek. Nekik is társaságra van szükségük a létezéshez. Én egyedül élek, teljesen egyedül. Senkivel sem beszélek, soha, senkivel; senkinek nem adok, senkitől nem kapok semmit. De kárpótlásként megismerem mindazokat a valószerűtlen dolgokat, amiket egy efféle kávézóban senki sem hinne el.

Jean-Paul Sartre 

Omega

Bevezetés

A magyar rocktörténet megkerülhetetlen tényezője az Omega, épp úgy mint az egyetemesnek a Rolling Stones. Most, hogy az Omega két meghatározó tagja Benkő László és Mihály Tamás (ők ketten voltak a zenekar nagy korszakának tartópillérei) néhány nap különbséggel elhunytak, szubjektív összefoglalását adom annak, hogy számomra mit jelentett a zenekar.

Sokszor voltam Omega koncerten akkor, amikor az még legfontosabb zenekar volt. A hazai rockéletben mindenben ők tették meg az első lépéseket. Nyugat-Európában is ismert és főként német nyelvterületen sikeres zenekarként, nyugati módon működve egy kis Nyugat voltak a Kádár-rendszerben. Zenéjük valójában utánérzés volt, a jelenség keltette fel az érdeklődést. A 70-es 80-as években egyrészt voltak együttesek, mint a HBB, illetve voltak Supergroup-ok, mint az LGT, és végül az egész szakma fölött ott lebegett éteri magasságban, szárazjégfüstben és lézerfényben az Omega. Az is fontos adalék, hogy ezek a félistenek felkarolták a kezdő, de a hatalom szemében gyanús bandákat.

A Presser-Adamis korszak

Az Omega első korszaka a Presser-Adamis korszak volt. Ők ketten teremtették meg az Omega legendáját, számaikat 30 évig szinte naponta játszotta a Magyar Rádió. Mindezt annak ellenére, hogy Presser Gábor tanulóévei ezek, a kiforratlan megoldások időszaka. Ezt maga Presser állítja most megjelent ragyogó könyvében - Presser könyve I, majd hozzáteszi: az Illés együttes azonnal tökéletest alkotott, egyből a csúcson voltak, ahonnan csak lefelé vezethetett az út. Tegyük hozzá, az Omega és majd az LGT számára fölfelé.

1. Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek (1968)

Legendás lemez ugyan, de nem valami erős, egy igazi sláger menti meg a munkát (Ha én szél lehetnék), annak is elsősorban a szövege. Adamis Anna itt a körkörös történet mesterművét alkotta meg, a természet és az élet körforgásának lírai ábrázolását. Az élőből élettelen, majd ismét élő lesz.

2. 10000 lépés (1969)

Az album első két száma az Omega két nagy slágere, az ezoterikus Petróleumlámpa és a kozmikus jelentésű Gyöngyhajú lány. A Magna Mater jelenik meg a Gyöngyhajú lányban, méghozzá az életadó, teremtő Jóságos Anya a fiatal szerelemistennő képében. Ezzel a lemezzel vált vezető zenekarrá az Omega.

3. Éjszakai országúton (1970)

A Presser-Adamis korszak utolsó, legérettebb alkotása. Itt is, akárcsak az első két albumban meghatározóak az instrumentális alkotások. A lezáró dal végén a Ha én szél lehetnék komolyzenei megszólaltatása hallható. A címadó dal már az együttes nagy korszakának hangulatát előlegezi meg. Ennek ellenére, vagy épp ezért mi most egy másik számot hallgatunk meg. A videón a korabeli képek azt a világot idézik, ahol ezek a dalok megszülettek. Egy pillanatra feltűnik a művészi kidolgozású lemezborítókép is. Maga a hangfelvétel hallhatóan egy első kiadású bakelit lemez.

Átmenet

Presserék kiválása láthatóan egy életre szóló törést és feldolgozhatatlan sérelmet okozott az együttes frontemberében. A színpadon esetlenül mozgó, gyenge énektehetségű Kóbor János mindezek ellenére megjelenésével és hangszínével elválaszthatatlan az Omega fílingtől. Ekkor állt fel az a csapat, amely az Omega nagy korszakának szereplői.

4. Élő Omega (1972)

Meglepően jóra sikerült, annak ellenére, hogy a Presser-Adamis szerzőpáros által hagyott űrt kellett kitölteniük. Ez nagyszerűen sikerült Mihály Tamás és Benkő László zeneszerzői vitalitásával és Sülyi Péter Adamis Anna költeményeihez hasonló mélységű szövegeivel. A lemez egésze az útkeresés hangja. Az eredeti koncertfelvétel nem a legjobb minőségű, itt egy stúdióváltozat hallható.

Deep Purple korszak

5. Omega 5. (1973)

A lemez B. oldalán az első hazai rock-szvit hallható. Ebből hallgatunk meg egy rövid részletet. Ekkorra nyilvánvalóvá vált az új irányvonal, amit hard rock korszaknak hívnak, én inkább Deep Purple korszaknak mondanám.

6. Nem tudom a neved (1975)

Ez az album végleg beírta az Omegát a legnagyobbak közé-fölé. A címadó dal óriási siker volt. Ma már a hosszadalmas középső része miatt fárasztónak tűnik. Mi mégse ezt hallgatjuk, sem az Addig élj rádióban állandóan futó slágert, sőt a A bűvész-t sem, amely számomra Kádár Jánosról szólt, hanem azt a kevésbé ismert számot, amivel az album záródik. A Huszadik századi városlakó egy igazi korkép, engem akkor nagyon megfogott. A darab már átvezet az együttes következő korszakába.

Pink Floyd korszak

7.  Időrabló (1977)

Az Omega a 70-es évek közepétől Nyugat-Európában talán népszerűbb volt, mint idehaza, nagyrészt külföldön turnéztak. Ez már a teljesen beérett és önmagát meghatározó együttes ideje, a legsikeresebb korszakuk, amit Space-rock korszaknak hívnak, én inkább Pink Floyd korszakuknak nevezem. Az ilyen jellegű utánérzések, motívumfelhasználások saját képre való formálása az Omega egész történetét átszövi. Másodosztályú zene osztályon felüli hangulattal.

8. Csillagok útján (1978)

Keretes szerkezetű album nyitánnyal és fináléval. A nagy sláger a Léna. Mi most nem ezt a közismert, de hosszadalmas szerkesztésű művet, hanem az album legfajsúlyosabb számát hallgatjuk meg.

9. Gammapolis (1979)

Az Omega talán leggyengébb lemeze, de mindenképp a legrosszabb borítójú albuma. Ennek ellenére hatalmas volt a sikere. A Nyári éjek asszonya című számmal engem ki lehet kergetni a világból, egy évtizedik folyamatosan játszották ezt a borzalmat a rádióadók. Egy remekmű is hallható az albumon, az Ezüst eső.

Új utak

10. Az arc (1981)

Az Omega tizedik albuma a legjobb alkotásuk, egy új  korszak nyitánya, amibe minden tudásukat beleadták Tele van telitalálatokkal, tulajdonképpen egy koncept albumról van szó. Nehéz a választás a jobbnál jobb darabok közül, alább az Omega talán legjobb száma hallható.

11. Omega XI. (1982)

A tévedések lemeze ez, az Omega hanyatlásának bizonyítéka. Az a művészi erő, amit a Presserék kiválása okozta bizonyítási kényszer generált ekkorra kimerült (Mihály Tamás). Az együttest egyre fogyó tisztelet övezte, de már nemigen volt rá senki sem kíváncsi, csupán a régi hívek, és a hanyatló nagyság tartotta fenn népszerűségüket, meg a rádióban folyamatosan játszott sikereik. A kiválasztott szám (A hatalom színháza) akkor és ma is rendkívül aktuális.

12. A föld árnyékos oldalán (1986)

Ennek a lemeznek a megjelenésekor 20 éves voltam, ekkor már elindult a diktatúra lassú hanyatlása. Az Omega  a régi bevált űr-témához nyúlt. A rövid siker borítékolva volt, de már nem évtizedekig tartották lázban az embereket. Az agyonjátszott gyenge Fekete pillangó helyett hallgassuk meg az album legjobb számát (Holdfény-negyed).

13. Babylon (1987)

Ez az utolsó lemez, amit még megemlítünk, nem is értem minek adták ki, hiszen igény ekkor már nem volt az Omegára, hacsaknem mint régi nagyokra, akiknek meghallgatják egykori örökéletű slágereit. Ők is belesetek abba a hibába, hogy tovább ontják senki által nem hallgatott albumaikat. A címadó dal azonban akkor maga volt a lázadás. Itt most nem az eredeti, hanem egy feljavított változat hallható.

Befejezés

Az Omega további munkái érdeklődésemen kívül esnek. 1994-ben az Omega óriásplakátokon reklámozta a Fideszt. A parlamenti választás után egy élő televíziós műsorban vonták kérdőre emiatt az együttes frontemberét. Kóbor János higgadtan verte vissza a támadást, mindenesetre valószínűleg ez az esemény nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy véglegesen a párthoz kötődött. 2010 után Mihály Tamás Fidesz-ellenessége és az Omega NER-ben betöltött szerepe kapcsán hallottunk róluk, újabb munkáik (az elmúlt 30 év) teljesen jellegtelenek. Meggyőződése mindenkinek a magáé, műveik tőlük független önálló életet élnek.

Link

Az alábbi linken összes albumuk meghallgatható.

Omega életmű - YouTube csatorna

Jobboldal

A napokban a Partizán YouTube-csatornán Gulyás Márton két mérvadó jobboldali emberrel beszélgetett. A nagyon érdekes és tanulságos műsor interjúalanyainak egyike a primitív hangadó, a másik a kulturált értelmiségi szerepkörben tevékenykedik, hosszútávon az utóbbi a veszélyesebb. Gajdics Ottó és Szalai Zoltán ugyanazt tette meg ars poétikájának: a jobboldal közös gondolkodását, egyen mentalitását. El is hangzik, hogy a baloldal fő problémája az individualizmus, az egyéniség, az önálló gondolat megléte és érvényesülése. A jobboldal számára ez veszélyes, mindenképpen nemkívánatos.

"Ezek a pasasok azzal töltik idejüket, hogy boldogan elmagyarázzák egymásnak, hogy boldogan felismerjék: azonos a véleményük. Atyaúristen - milyen fontosságot tulajdonítanak annak, hogy mindnyájan egyformán gondolkodnak!" Jean-Paul Sartre

Mindig hazudtál

Rendszeralapító miniszterelnökünk világított rá arra az igazságra, hogy a pálinka alapvető élelmiszer. Nekünk magyaroknak tehát ebben a tejjel és mézzel folyó Kánaánban a pálinka az, amely táplál és erőt ad. De mi is a pálinka tulajdonképpen, és mióta létezik ez a nemzeti élelmiszer?

A pálinka eredeti és szakterületen ma is használatos jelentése: égetett szeszes ital, vagyis sejtmérget (alkohol) tartalmazó bódító szer, engedélyezett drog. Rendszeralapító miniszterelnökünk szerint tehát a magyar alapvető szükséglete az önámítás. Égetett szesz mivolta folytán pálinkát a föld sok nemzete készít, csak nem így hívja. Sok nemzet, de nem mindegyik, a magyar például eredetileg nem. Szigorú ősmagyar hontestvéreink nem is isznak pálinkát, mert a magyarok erjesztett alacsony alkohol tartalmú italt ittak, a kumiszt. Ezért ma ők saját állításuk szerint mű kumiszt fogyasztanak.

A tatárjárás után betelepült franciák (újmagyarok) honosították meg a szőlőtermesztést, és a borkészítést, így lett a kumiszivó magyarból borissza nemzet. Hosszú időre, de nem örökre, hiszen a török kiűzése utáni Habsburg uralom magával hozta az újabb betelepülést (újabb magyarok), és velük a sörfőzést és a pálinka készítést, úgyhogy azóta minden-ivó nemzet a magyar. Mármint mindenféle szeszt ivó.

A ma ismert égetett szeszt mintegy háromszáz éve készít a magyar, elsősorban krumpliból, ami a 19. század második felére alkoholista nemzetté tette. Ebben az időben a dohány is alapvető szükségletté vált, ám a 20. század legvégén a korábbiakhoz képest mindkettő fogyasztása visszaszorult. Törvényadónk a pálinka tekintetében ezt nem nézte jó szemmel, ezért bátor illiberálisként liberalizálta a pálinkafőzést.

Azt, hogy mi a pálinka Brüsszel határozta meg számunkra a 21. század elején (2004), amikor hungarikumként akartuk elfogadtatni az égett szeszt. Kizárólag a Brüsszel által meghatározott égetett szeszre vonatkozhat a pálinka meghatározás, szólt a határozat. Végül 2008 óta a pálinka úgy hungarikum, hogy valójában osztrák-magyar ital. A pálinka szó egyébként szlovák eredetű, és a románoknak is van pálinkájuk, csak nem így írják le. 2020 óta pedig Törvényadónk jóakaratából a magyarok alapvető élelmiszere.

Végezetül szólnunk kell arról a libernyák migránssimogató sorosista lázító társaságról, amely nem elég, hogy antialkoholista propagandát terjeszt, hanem nem átallotta Törvényadónkat Mr. Alkoholnak nevezni: Óh, Mr. Alkohol mindig hazudtál énekelték. Ráadásul a propagandaanyagot egy hitehagyó fideszes szemszögéből szövegezték, így próbálva megbontani a nemzeti egységet! A szemüveges azóta már megtért Törvényadónk hitére, a többiek ellen vétót emelünk.

Idősáv

 "Az úgynevezett időseket védő idősáv: a kijelölt bolttípusok nagyrészt üresek, déltől viszont tumultus tapasztalható. Az egész nap szabadon látogatható bolttípusokban ugyanúgy vegyülnek az öregek (...). Miközben mindenki az öregekről beszélt, a fiatal krónikus betegek érdekében semmilyen védőszabály sem született, sőt helyzetük az egészségügy korlátozásával jelentősen romlott." - részlet az első hullámot vizsgáló írásomból.

A szokásos orbáni látszatintézkedésről van szó, valójában az idősek szavazatára számító gesztusról. Az intézkedés jogokat vesz el és ezzel másodrangú állampolgárokká teszi a 65 év alatti lakosságot. Az idősáv az alacsony forgalmú időben van, tehát amelyik 65 év feletti állampolgár akarta eddig is ebben a biztonságos időszakban vásárolhatott, ugyanakkor a 65 év alatti alapbetegséggel küzdőket megfosztja ettől a lehetőségtől, és az intézkedés hatására megnövekvő forgalomba kényszeríti őket. És mindenki mást is.

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy ezzel a rendelkezéssel tudatosan kívánják megosztani a társadalmat, hogy az emberek egymással legyenek elfoglalva, és ne a kormány látványos tehetetlenségével.

Raktárkoncert

drMáriás festményei a maguk naiv művészetében önmagukban is megálló alkotások, ám a hozzájuk kapcsolódó szöveg teszi teljessé őket. Egy zeneszám is a jólsikerült videóval válik egész alkotássá. drMáriás életművét átszövi a humor, a nagyon is beszédes irónia. Nem viccelődésről, hanem nagyon komoly mondanivalóról van szó. Az Orbán Viktor és népi zenekara Raktárkoncertet ad Matisse műtermében című alkotása mindent elmond a világról, amelyben élünk. Ez a kép és a hozzá tartozó szöveg teljesen lefedi az Orbán-rendszert. Minden Orbán Viktor, minden narancsszínű, és jól láthatóan a király meztelen. Rendszere is az, ami: raktárkoncert.

Raktárkoncert

Debrecen 2020. október

 A tavaszi lezárások idején, majd a második hullám kezdetén már ismertetett terepet az októberi maszk-szigorítás bevezetése után ismét bejártam. Megfigyeléseim egy hónapot ölelnek fel. Az október elején bevezett szigorítások a Debreceni Egyetemen már szeptember elejétől példamutatóan lettek bevezetve és betartva. Az idő előrehaladtával a fegyelem egyre lazulni látszik, éppen októbertől egyre többen nem hordanak maszkot sem a könyvtárban, sem a folyosókon. A könyvtárban a gépek és asztalok fertőtlenítésére kihelyezett fertőtlenítő három hete kifogyott, és azóta sem pótolták. Az Egyetem főépületében a fertőtlenítő gépek egyre gyakrabban nem működnek, de például a népegészségügyi karon egyel sem találkoztam. Október elején a Debreceni Repülőtérnél lévő üzletközpontban több vásárló, és az üzletsor eladói közül is többen egyáltalán nem hordtak maszkot. A bizonsági szolgálat senkit sem figyelmeztetett a maszk hiányára. Miközben a hangosbemondó az orrot és szájat egyaránt eltakaró maszk viselésére hívta fel a figyelmet, azt alig tartotta be valaki. A csemegepultnál lévő eladók, idősebb asszonyok, kioktattak egy idős bácsit, amiért az szólt az orr eltakarásánbak hiánya miatt: mit képzel, nem lehet egész nap úgy dolgozni. Általában is jellemző a városban az orr kihagyása a maszkból, mind a mai napig, és ez legnagyobb arányban a bolti eladókra jellemző. Az említett bevásárlóközpontban ha valaki telefonált, azonnal levette a maszkot. Az üzletsoron lévő padokon nyugodtan le lehetett venni a maszkot, senki nem szólt érte. Október közepétől ezt már nem lehet megtenni, külön biztonsági őr figyel a szájat eltakaró maszk meglétére, az orr eltakarására továbbra sem figyelmeztetnek. A maszkot helyesen használók aránya 30% körül mozog. A fertőtlenítőt még ennél is kevesebben használják. A miniszterelnök szerint november 2-től más világ kezdődik: ehhez képeset azon a napon akadálytalanul haladhatott végig egy vásárló az élelmiszerbolton maszk nélkül. Az újonnan bevezett szigorítások abban a tekintetben sem jelentenek újdonságot, hogy a Kishegyesi úti gyorsétteremben már rég ugyanezek a szabályok voltak érvényesek, amit mindenki be is tartott, sőt fertőtlenítőt is kihelyeztek, és már rég lezárták a játszóházat is. Ugyanakkor, nincs távolságtartás az asztalok tekintetében, és ismét teltházzal működik az étterem. A távolságtartást az egész városban sehol senki sem tartja be, és ezt nem is kérik számon, holott a szájmaszk nem helyettesíti a távolságtartást. Az exponenciálisan terjedő járványt láthatóan senki nem veszi komolyan, holott a mentők az október 23. ünnep utáni héttől folyamatosan hordják a súlyos covidos betegeket a Kenézy Kórházba, nem egyszer szirénázva. A vasútállomáson sincs semmi jele annak, hogy egy világjárvány felszálló ágában vagyunk. Eközben a kormányzat a katonaság népszerűsítésére használja a járványt. A Kenézy Kórház Covid-osztálya 28 vaságyat kapott a honvédségtől, amit hely, orvos és ápoló hiányában nem fognak tudni használni. Az iskolák őszi szünetben való fertőtlenítése nyilvánvalóan látszatintézkedés. Szombaton elmentem a város szünet alatti ügyeletes iskoláját megtekinteni, ahová az egész városból hordták megőrzésre a gyerekeket, hogy miként fertőtlenítik. Zárva volt, egy lelket sem találtam. A kormány láthatóan belátta a helyzet tarthatatlanságát, ezért a héten újabb korlátozásokat fog bejelenteni, és minden bizonnyal anyagi és politikai hasznot húzni belőle.

Női egyenjogúság a mai Magyarországon

A Friedrich Ebert Alapítvány és az Új Egyenlőség szervezésében készült beszélgetés a Nemi egyetlőnlenségekről.

Résztvevők:

Fodor Éva szociológus, CEU

Gregor Anikó szociológus, ELTE

Moderátor: Pogátsa Zoltán

1. Hazánk a nemi egyenlőségek terén az EU 28 tagállama között az utolsó előtti helyen áll. Mindenhol csökkennek az egyenlőtlenségek, míg Magyarországon eközben sok tekintetben romlott a nők helyzete. Igaz ugyan hogy ugyanazért a munkáért a nők valamival kisebb fizetést kapnak, de az igazi probléma az, hogy léteznek férfiasnak illetve nőiesnek tekintett munkakörök, és a férfias munkákat sokkal jobban megfizetik, mint a nőieket. Ebből származik a nők átlag jóval alacsonyabb bérezése, amihez az is hozzáadódik, hogy Magyarországon európai viszonylatban egyedülálló módon a nők nehezebben jutnak vezető pozícióba, mint a férfiak. Érdekes adat: az orvosok esetében átlag havi 80 ezer forinttal keresnek többet a férfiak, mint a nők.

2. A felsőoktatásból kikerült diplomás pályakezdők bármely szakon is végeztek, első munkahelyükön kezdő dolgozóként a férfiak azonnal többet keresnek, mint a nők. Az is lényeges, hogy eközben a Magyar Állam berendezkedése azon alapul, hogy a nők is dolgoznak, méghozzá teljes munkaidőben. Ez nem minden európai országban van így. A részmunkaidőt nem támogatják, hiszen maga Novák Katalin jelentette ki, hogy a részmunkaidő részbért jelent. Az is sokatmondó, hogy a dolgozó de egyedülálló, gyereket nevelőket, akiknek 90%-a nő, a szegénység fenyegeti. Az egyedülálló szülők boldogulási lehetősége szempontjából Magyarország elég siralmas bizonyítványt tudna kiállítani, ha merne. Mindez jellemzi, miként gondolkodik az állam állampolgárairól.

3. A felmérések szerint a nők átlagosan naponta 2,5 órával többet töltenek háztartási munkával. Egyre nő az apáknak a gyerekkel töltött ideje, de csak ami pozitív tevékenységeket illeti (játék, mesélés). A munka világa kihat az otthoni szerepfelfogásokra. Kialakult a fizetett és fizetetlen munka világa, ahol az egyik munkáért bér jár, a másikért pedig bár értéket termel természetesnek tűnően nem. Külföldön vannak mozgalmak, amelyek azért küzdenek, hogy a házimunkáért az újraelosztáson keresztül  járjon bér, ahogy Magyarországon például a gyereknevelésért jár bér, GYES-nek, illetve GYED-nek hívják.

4. Olyan hogy feminizmus nincs, feminizmusok vannak. A látásmódok különbözőek. A neoliberális feminizmus nem kívánja megváltoztatni a problémákat okozó struktúrákat, hanem individuálisan, egyéni életutakon akarja a fennálló rendszerben nyerő helyzetbe hozni a nőket. A neoliberális feminizmus heorizál, hősnőként mutatja be az üvegplafont áttörni képes nőket. Erre kapcsolódott a Fidesz nőpolitikája, amikor Novák Katalin a Covid kapcsán kijelentette, hogy díjazzák azokat a hősnőket, akik állták a sarat a nehéz helyzetben. Ez rendben van, de miért nem lehet a béreket rendezni? Ebben jelenik meg a neoliberális feminista felfogás: egyénileg kiemelve egy példakép, hogy ő megtudta csinálni, akkor te is megtudod, leszel szíves te magad egyedül kiásni magadnak a lehetőségeket. Ezzel terelik el a keretek megváltoztatásának szükségességéről a figyelmet, ám így megkérdőjeleződik nézőpontjuk feminista jellege.

5. A NER nőpolitikájának a lényege: arra kell késztetni a nőket, hogy minél többet dolgozzanak, a fejüket hajtsák igába, ám úgy, hogy ez ne tűnjön fel nekik. Szüljenek minél több gyereket, majd rögtön utána szaladjanak vissza dolgozni. A nőpolitika ilyetén kezelése versenyelőnyt jelent azokkal az országokkal szemben, ahol a nők egyenjogúsítása zajlik, mert a cégeknek nagyobb profitot jelent a rendszerszinten kihasználható munkaerő. A dolog másik oldala a puncs.hu MOL álltali támogatása, amely weboldal lényege, hogy fiatal lányokat kiközvetítenek idősebb férfiak számára; gyakorlatilag burkolt prostitúciós oldal, amelybe EU-s fejlesztési pénzeket öntöttek. Ez jól mutatja, hogy a NER miként gondolkodik a férfi-nő viszonyokról. Kérdés, hogy ez miként egyeztethető össze a keresztény Magyarország ideológiájával? Ugyanez a helyzet a kormányközeli origo.hu estében: az oldalt megnyitva ömlik az emberre a szexuális tartalom. Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenzéki portálokon is a nő szexuális tárgyként van bemutatva, illetve a pornográfiát legitimáló diskurzusokban jellemzően megjelennek a nők. 

6. Ez a struktúra a férfiaknak sem jó, amit a halandóságuk is mutat. A hagyományos nemi szerepek elvárásai olyan pszichés terhelést okoznak a számukra, ami a lezüllés és a társadalom peremére szorulás felé mutat. Statisztikák mutatják, hogy azokban az országokban, ahol a nemi egyenlőség leginkább megvalósult, ott a legkisebb a különbség a nők és férfiak várható élettartama között, például Izlandon gyakorlatilag nincs különbség.

7. Nemcsak szingli hordákról szól a jobboldali közbeszéd, hanem például a Fideszhez közeli FICSAK (Fiatal Családosok Klubja) nőnapi köszöntőjében a női lélek volt bemutatva férfi szemmel, ahol férfiak beszéltek a nőkről, természetesen csakis mint anyaként. Nagyon nehéz ebben a társadalomban gyerek nélkül létezni ez egészen biztos, sokkal nehezebb mint más országban. A gyermekteleneknek állandóan magyarázkodniuk kell. Nemcsak az 50-es években volt gyermektelenségi adó, hanem ma is van, csak most nem úgy hívják: családi adókedvezményektől esnek el családok, akiknek nincs gyerekük és dolgoznak. A szegénységnek kitett családok vizsgálatánál látható volt, hogy ahol két szülő él három vagy több gyerekkel, vagyis a politika által elvárt családmodellben, ott az elmúlt tíz évben drasztikusan lecsökkent a szegénységi kockázat, ami nagyon jó, de éppen ehhez képest látszik, hogy például az egyszülős családok szegénységi kockázata jelentősen megnőtt. Tehát nemcsak a gyerektelenek hátrányairól van szó, hanem gyerek és gyerek között tesznek különbséget. Az is jól látható, hogy a gyerekvállalás kérdését a kormányzat és az ellenzék egy része is kultúrvita tárgyává teszi. A nők szembenállása nőkkel ebben a kérdésben azon múlik, hogy egy adott társadalomban a gyerek megléte miként normalizálja a részvételét a tagoknak az adott társadalomban. Azáltal válik normálissá, elfogadottá, rendes emberré, rendes nővé valaki, hogy végre gyereke lesz, vagy megenged más lehetőséget is a társadalom ezeknek az embereknek, hogy adott esetben más módon is teljes értékű tagok lehessenek. Ebben nagy szerepe van az adott kormányzatnak, hogy mit legitimál, és mit nem.

A teljes beszélgetés alább meghallgatható:

A tirannus

Azok a jelenlegi népszerű és nagy befolyást élvező honfitársaink, akiket a jelen pillanatban a népakarat szeszélye az ország kormányzásával bízott meg, nem azt csinálják, amit egy régimódi, liberalizmus előtti antidemokratikus erő csinálna, mint például Sztálin. Sztálin azt csinálta, hogy a világ legideálisabb alkotmányát kihirdette, majd néhány millió embert elküldött a gulágra. Most nem ez történik, hanem az, hogy megpróbálják a jogrendszert átalakítani, mert pont olyan jogfetisiszták, mint a liberálisok, ezért kell annyi alkotmánymódosítás. Egy igazi zsarnok, egy igazi tirannus nem csinál alkotmánymódosítást, hanem az éjszaka leple alatt mindenkit elvitet. A liberalizmuson átesett, a liberalizmus kórjától mélységesen megfertőzött tirannus viszont ellenfelének nem annyira személyeket tekint, hanem jó liberális módjára szövegeket, és ezeknek a szövegeknek a folytonos változtatásával, mint egy rendes posztmodern szerző állandóan átírja ezeket a szövegeket, és ezzel relativizálja a szentnek tekintett alaptörvényt.

Tamás Gáspár Miklós

Könyvtár

Tavaly nyáron tudtuk meg, hogy a Debreceni Egyetem főépületében lévő Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtárt felújítják. Július végén be is zártak, akkor arról volt szó, hogy a kéthetes nyári szünet alatt elkészülnek vele. Emlékszem ahogy jöttem kifelé arra gondolva, hogy most néhány hétig mellőznöm kell a DEENK általam leginkább kedvelt egységét. Közben az átalakítás tervezett időtartamát egy héttel megtoldották. A munkások mindent szétszedtek, majd eltűntek. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a szeptemberi szorgalmi időszak kezdetéig nem fognak elkészülni, de még októberben is állt a munka. Szeptemberben az a nemhivatalos hír terjedt el, hogy januárban fognak nyitni. Közel 20 éve megéltem itt egy ennél nagyobb volumenű átalakítást, és akkor egy napra se zártak be, igaz az még egy más világ volt. Azután eljött a január, majd a február is, és a munkások még mindig dolgoztak, végül meg lett hirdetve a március közepi nyitás. Ez volt az első hivatalos tájékoztatás július óta. Ehelyett azonban a koronavírus, és a vészhelyzet érkezett meg, ami az összes egység bezárását jelentette. Aztán ez is elmúlt, a könyvtár egységei nyár elején kinyitottak, kivéve a főépületben. Hogy miért, azt csak találgatni lehet, talán azért, mert ünnepséget szerveztek, és az államtitkár csak most ért rá. Igaz egy szűk rétegnek korlátozottan már lehetett használnia. Végül szeptember 7-én több mint 13 hónap zárva tartás után megnyílt a felújított és átalakított könyvtár. Ezt már augusztusban lehetett sejteni, de hivatalosan csak szeptember 3-én késő este lett kihirdetve. Ma reggel, több mint egy év után különös érzéssel jártam végig a termeket - "törzsvendégek visszatértek!" A munkák igazából jóval a tavalyi bezárás előtt elkezdődtek, úgyhogy a festés és burkolás, meg az új bútorok behozatala tartott ennyi ideig. Viszont tényleg jobb és szebb lett minden tekintetben, új számítógépek vannak és szinte hihetetlen, működőképes friss böngésző. Már előttem vannak a könyvek, kezdem a munkát.

Második hullám

Hajdú-Bihar megyében az első hullám négy hónapjában 22 koronavírusos fertőzöttet regisztráltak. Most egy átlagos nap van ennyi. Akkor vészhelyzet és felhatalmazási törvény volt, kijárási korlátozás, iskolák és éttermek bezárása, boltok 15 óráig létszámkorlátozás melletti nyitva tartása. Az első hullám alatt összesen 3 fertőzöttet regisztráltak a városban, most néhány hét alatt ennek az ötvenszeresét. Tegnap bejártam Debrecent felmérni a második hullám kezdetén az emberek viselkedését. A vizsgált terület az Egyetemtől a Repülőtérig terjedt. Az utcakép megegyezik a járvány előtti szokásos normál képpel. A tömegközlekedési eszközökön és a boltokban az emberek betartották a maszkhasználatot. Az Újkertben az általános iskolák előtt a szülők összetömörülve beszélgettek. A belvárosban a középiskolások intézményeik előtt puszival köszöntötték egymást; országos adat szerint az első hullámban a fertőzöttek átlagos életkora 67 év volt, augusztus végén 31, szeptember elején 26 év. A Nagyállomásnál lévő kicsi és szűk aluljáróban egy fiatalember gitárral vallásos dalokat ordítva énekelt. A repülőtéri bevásárlóközponthoz különjáratú autóbusszal középiskolás fiatalok érkeztek, akik közül többen beleültek a bevásárlókocsiba, a többiek tolták őket. A Vértesi úti sorompónál a vasúti pályamunkások öten egy emelőben közvetlen egymás mellett állva maszk nélkül dolgoztak. A Tócóskertben az általános iskolások a tornaórát a szokásos járvány előtti módon tartották. Ugyanez a helyzet a szünetekkel és az óvodai udvari játszással. Egy fodrászat előtt elhaladva az ott dolgozó hölgy kijött hozzám az utcára, hogy segítsek kinyitni egy hajfestékes dobozt. A Kishegyesi úti gyorsétterem ebédidőben gyakorlatilag üres volt. Ilyet itt ebben az időpontban csak a vészhelyzet alatt láttam, amikor még 15 óráig bent lehetett étkezni. Rendes körülmények között tele kellett volna lennie, ami alsó hangon 50-60 embert jelent. Most az emeleten velem együtt hárman, míg lent a földszinten és a teraszon összesen nyolcan voltak. Minden pénztár működött, és oda is invitálták a várakozókat, így mindkét oldalamon egy araszra állt egy-egy vendég. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy úgy látszik az emberek óvatossága elsősorban az éttermekre terjed ki. Az első hullámban a köhögésre mindenki felfigyelt és félrehúzódtak, most fel sem tűnik senkinek. Ahol elő van írva betartják a maszkhasználatot, viszont a távolságtartást az első hullámmal ellentétben sehol. Mindez, illetve a szennyvízminták előrejelzése alapján rövidesen kiterjedt járvány várható.

Pandémia

A szájmaszkról

Érdekes írás jelent meg a Qubit oldalán, amely a szájmaszk körül kialakult nézeteket filozófiai szempontból vizsgálja. A felütés természetesen szakmai, bármiféle filozófiai álláspont csak abból indulhat ki. Eszerint "a WHO épp érvényben lévő állásfoglalása szerint [a természettudományos álláspontok természetükből adódóan változnak] a maszkviselés lassítja a vírus terjedését, és valamilyen szinten a maszkviselőt is megóvja attól, hogy elkaphassa a betegséget." Ebben minden benne van, láthatólag túl sokat nem változott a helyzet, a szakma szerint a maszkviselés lassítja, de nem állítja meg a járványt, illetve még egy kis védelmet is biztosít "valamilyen szinten". Nyilvánvaló, hogy a kettő összetartozik, egy és ugyanazon dolog két oldaláról van szó. A cikk ezután a maszkellenzőket veszi sorra, és nagyon helyesen megállapítja, hogy egyáltalán nem egységes táborról van szó, hanem egy eléggé eklektikus halmazról, akik egymástól teljesen különböző okokból ellenzik a maszk használatát. Ez azért roppant fontos megállapítás, mert a maszk szükségességét felismerők között vannak néhányan akik homogén tömegként kezelik őket, és az egyébként magukat demokratikusnak tartók között is vannak, akik ebben a kérdésben tökéletesen fasisztoid hangot ütnek meg, nagyjából egy keretlegény színvonalán. Legalábbis a retorikát illetően semmi különbség sincs köztük, meg a trumpista maszkellenzők között. Ez különösen igazságtalan azokkal szemben, akiknél mentálisan okoz nehézséget a maszkhasználat, pánikbetegség lép fel a használatától. Nem arról van szó, hogy ne buzdítsunk a maszkhasználatra, amit sokan felelősségteljesen meg is tesznek, hanem a szélsőséges indulatokról. A maszkahasználatot, amit azt Pandémia című írásomban is említettem, politikai kérdésként kezelik. A maszkhasználat fontos megelőzési eszköz, de nem a legfontosabb, mert az a távolságtartás. A politika viszont egy recessziótól féltve a hatalmát azt mondja, hogy a jövőben a maszk helyettesíti a lezárásokat, ezért az emberek ugyanúgy élnek mint a járvány előtt, csak jobb esetben maszkban vannak. Az eredményt látjuk. Ahol ugyanis a vírus jelen van, ott jól láthatóan a maszk és a fertőtlenítés önmagában nem állítja meg a járványt, különösen, ha maszkot csak a boltban hordjuk. A legfontosabb megelőző eszköz tehát a távolságtartás, ami még nem karantén, hanem önmérséklet a társas viselkedésben. Ezt semmilyen maszk sem helyettesíti. A Qubit cikke bemutatja azokat a filozófiai érveket, amelyek cáfolják a maszkellenesség nézeteit, ugyanakkor pszichológiai szempontból is érinti a kérdést. Az persze nem érv, hogy a többség helyesli a maszkhasználatot, mert az akkor is helyes volna, ha a többség ellenezné. Az írás egy pszichológiai tanulmányra hivatkozik, miszerint maszkban az emberek vonzóbbak mint nélküle, még akkor is, ha egyébként is vonzóak. Ennek több lehetséges okát is feltárja a tanulmány, tény hogy a maszk mint öltözködés valóban kiválthatja ezt a hatást. A ruha eltakarta terület mint titok kelti fel az érdeklődést, a megismerés utáni vágyat. A nők a legkülönfélébb kultúrákban alkalmazták és alkalmazzák ezt a hatást. A népmesék világából sem ismeretlen ez, a lefátyolozott hölgy vagy a sisakban lévő lovag esetében. Ráadásul jóval fiatalabbnak tűnik így az ember. Ez az a pont tehát, ahol a maszkhasználat megvetheti a lábát, és akár tartósan megmaradhat az emberi kultúrában.

A Qubit cikke

Esterházy-Szüts-Presser

Szüts Miklós készített a képeiből egy kicsi könyvet Esterházy Péter részére, ami megihlette az írót. Felötlött benne Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmje; a képeket nézve a részletek kinagyított értelme világlik meg. Esterházy szövege és Szüts képei alkotnak egy könyvet, ahol a könyv maga nem kép és nem szöveg, egyik sem illusztráció a másikhoz, hanem a kettő együtt alkot egy speciális nyelvet erre az egyszeri alkalomra. Megjelenése után Presser Gábort megérintette a mű különös atmoszférája, és kísérletképpen zenét próbált írni hozzá. Az elkészült anyagot Esterházy is meghallgatta, majd rövidesen meghalt, rá nemsokkal Somló Tamás is, Presser sokáig nem tudott hozzányúlni. A közelmúltban azután újra elővette és dolgozott rajta valamelyest, de nagyrészt hagyta a korábbi változatban, hogy az első benyomások hatása megmaradjon. Végül Esterházy születésének hetvenedik évfordulóján közzétette. Presser a teljes művet el ének-beszéli a számunkra, miközben Szüts képeit láthatjuk. A műhöz méltó zenei aláfestés, az előadás egy interpretáció, egy értelmezés, ami értékelésem szerint közelebb visz a könyv üzenetéhez.

Három nagyszerű művész munkáját kapjuk ajándékba ebben a videóban. A hangjáték 2015 decemberében íródott. A felvétel 2020 márciusában készült. Ha van 43 perced hallgasd meg!

Ének és zene: Presser Gábor
Szöveg: Esterházy Péter
Kép: Szüts Miklós

Esterházy a bűnös

Esterházy - regény, irodalom, demokrácia

Ezredvégi beszélgetések, 1992 - Esterházy Péter


Regény

1. Én nem keverném bele az égieket ebbe, mert az nyegle volna, de az biztos, hogy bizonyos szövegeken utólag lehet látni, hogy kicsit jobbak, mint az ember maga. Sőt az eleve úgy van, ha egy könyvben csak annyi van, amennyit az ember bele tesz, akkor baj van. Egy jó könyvbe valami még valahogy belekerül. Most nem arról beszélek, hogy az én könyveimben benne van vagy sem. Van egy elvégzendő feladat, ami ezt meg ezt kell jelenti, ezt meg ezt kell hozzá elolvasni, ezt meg ezt kell hozzá tudni, és ezeket a dolgokat kell kapcsolatba hozni egymással. Ebből adódik egyfajta munka. Ez a munka egy ideig végtelennek tűnik. Ezt a végtelenséget kezdi az ember csinálni. Van egy pillanat, amikor az emberben létrejön a telítettségnek egy érzete, amikor azt mondja, hogy ezt a részt már nem érdemes megnézni, mert ettől a dolog már nem lesz jobb. Ez az érzés a tehetség, mert erre már logikusan nincs magyarázat. Ez arányosan nehéz azzal, hogy nem tudjuk meghatározni mi a regény, mert nincsenek határai, pontosabban, amikor csinálod akkor definiálod magát a dolgot is, ezért minden új regénnyel a regény műfaja is definiálódik.


Irodalom

2. Valóban valaminek a végére értünk. Nem nagyon pontatlan, ha ezt a művészetet a középkor művészetének mondjuk, és akkor eszünkbe jut Susan Sontag mondata, hogy nem irodalmi kultúrában élünk már. Valóban átstrukturálódik a kultúra, valami mássá kezd válni. Ebből a másból sok jót még nem látok, csak a másságát látom, mert a klipeket látom, vagy a képbombázást látom, és akkor azt kell mondanom, hogy ez nem az a művészet, mint a Flaubert-é.

3. Itt valami kettős ostobaságban létezünk, egyfelől nincs semmiféle félelmünk a nyugati őrjöngéssel szembe, illetve ami szembe tehető az ez a buta differenciálatlan rizsa, hogy ez kultúrmocsok, amivel szembe egy nemlétező dolgot helyeznek, egy elmúlt dolgot, ami még rosszabb mert ahhoz nem lehet kapcsolódni, viszont akkor úgymond védekezni sem kell. Egyszerre vagyunk kitéve egy posztmodern linkségnek, és egy nagyon konzervatív otromba ostobaságnak.

4. Ahhoz a mondathoz, hogy magyar vagyok, vagy román vagyok, vagy szlovák vagyok, nem kell irodalom. Ehhez a mondathoz egy bürokrata kell meg egy pecsét. Vagy egy határőr, vagy egy hadsereg. Az irodalom ahhoz a mondathoz kell, hogy én minden vagyok. Triviális módon magyar, persze. De csak magyarnak lenni az hihetetlen szánalmas.


Demokrácia

5. A demokrácia egy dolgot jelent, azt hogy egyedül nem lehet jót akarni. Ezt jelenti a demokrácia. Ez egy fantasztikusan nagy fölismerés, hogy hiába stimmel minden, tehát megnézem mik az alapelvek, mit akarok, mit akarok elérni, ha azt egyedül akarom, abból csak rossz származhat. Ezért találták ki a pluralista társadalmat, ezért van az országgyűlés, tehát az ellenzék nem azért van, hogy izgalmasabbá tegye a szavazást, hogy ne legyen olyan pinfa dolog, hogy 99,9%, hanem legyen 72%, hanem bizony az ellenzék azért van, hogy korlátozza az én hatalmamat. Ezért van! Na most az ember nem szereti, ha a hatalmát korlátozzák, ezt nem is kell elvárni senkitől, hogy ezt szeresse. De a demokrata lelkületű ember belül tudja, hogy ez így jól van, hogy ennek így kell lennie, hogy ez az ő érdekében is van. Ez egy nagyon bonyolult dolog, mert az ember érdekei azt diktálják, hogy minél többet birtokoljon, miközben tudnia kell, hogy az nem jó, ha minél többet birtokol, mert ebben a birtoklásban elfog facsarodni az ő szíve. Most tekintsünk el attól, hogy a hatalom az embereket megőrjíti, és a pénz is meghülyít. Nem ez, hanem, hogy lehetőségük van tenni valamit, és azt gondolják, hogy valóban birtokolják az igazságot. Tényleg hihetetlen nagy felelősség, hogy tényleg bizonyos emberek azért cselekszenek úgy ahogy cselekszenek, mert azt gondolják, hogy az a jó, csakis az a jó, amit ők tesznek, akkor érthető lesz bizonyos tevékenységük, mert ha csak az a jó, amit ők tesznek, akkor kötelességük a haza iránt vagy az eszmék iránt, hogy másokat megakadályozzanak, hogy másokat bizonyos pozíciókból kitúrjanak, hiszen az nem akarhat jót, mert nem azt akarja, amit én akarok. Ezért az kell, hogy az én emberem legyen ott, mert akkor lesz az jó mindenkinek, legalábbis a többségnek. Ebben nőttünk föl csak épp azt gondoltam volna, hogy mivel oly látványosan láttuk ennek az összeomlását akkor ebből tanulunk. Ez nem így van. Ezt a hamis gondolatmenetet, ez nem is gondolatmenet, hanem reflex személyekre, pártokra, egyházakra egyformán igaz. Még azt se mondanám, hogy ez a könnyebbik út, ez elég nehéz út, hiszen amikor valaki az ország minden búját-baját a vállára veszi az nem egyszerű dolog.

6. A demokrácia nem olyan dolog, hogy vagy van, vagy nincs. A demokráciáért minden nap meg kell harcolni. A demokrácia azt jelenti, hogy félelem nélkül lehet ezt vagy azt tenni. A félelemről tudjuk, hogy az nagyon finoman, bonyolultan és kiszámíthatatlanul működő dolog, és vannak jogilag megfoghatatlan tartományai. Ott hagytuk el a szálat, ahol a század elején Musil elengedte, tehát használtak egy liberalizmust, amiben már nem bíztak. Itt elszakadt a szál és megkezdődött jobb és bal felől "meghaladása" ennek a liberalizmusnak, és most ugyanott tartunk, persze nem ugyanott tartunk, mert finoman szólva történt egy s más, de a kérdéseink ugyanazok, csak a kérdéseket rosszabb állapotban tesszük fel, egy jóval kevésbé ártatlan világban tesszük fel ugyanazokat a kérdéseket, miközben Európa annyiban lett egységes, hogy egységesen tanácstalan lett. Az az érzésem, mintha az elmúlt 20-30-40 évben a hülyeségnek az évtizedei voltak, tehát nem gondolkodott senki semmin, mert beálltunk ebbe a ketté esett világba, még az intézmények is, ezek a brüsszeli intézmények is abszolút erre a kettős világra lettek tervezve, tehát a mulasztás évtizedeit hagytuk magunk mögött, és ebben nem különbözünk egymástól, annyiban különbözünk csak, hogy az úgymond nyugat-európai ugyanazt a tanácstalanságot egy viszonylag határozottabb én-tudattal teszi fel, tehát jobban tudja, hogy ő kicsoda, valamint egy működő világban. A mi világunk azonban nem működik, egy nem működő világban tesszük fel, egy bizonytalan én teszi fel ezeket a kérdéseket, tehát ennyiben rosszabb a helyzet. Miközben önismeretre lenne szükség, mert egy ilyen helyzetben, amilyenben élünk, tulajdonképpen állandóan provokálhatóak vagyunk egyszerűen azáltal mert így van az országunk (mutat kézzel egy kört) és így vannak a magyarok (mutat kézzel egy jóval nagyobb kört). A manapság található összes vita azért nagy jelentőségű, mert a felkészületlenségünket mutatja, mert ha gondolkodnánk hosszasan, akkor kiderülne, hogy ezt így nem lehet, de nagyon sokszor nincsen erre idő, hanem a tudásnak, mint reflexnek kéne működnie, de nagyon rosszak a reflexeink.

TGM Habermasról

"Mivel nincsenek racionális diskurzusok és procedúrák a jelenlegi politikában, következésképpen nem csak hátrahúzódni nehéz, hanem előrelépni is. Sokan éppen az utópiák hiányában lépnek hátra vagy éppen egyeznek ki. Nincs terv, mert ahhoz kéne pár dologban hinni - mint például az igazságban. Írt Jürgen Habermas egy 1750 oldalas könyvet, ami kilencvenegy éves korában szép teljesítmény. Ez egy filozófiatörténet, amely a recenziókból ítélve - mivel még nem olvastam - visszamegy a hit és a tudás klasszikus kérdéseihez. A kérdés az, hogyan lehet újra - de immár isten nélkül - olyan tekintélyt kölcsönözni ezeknek a gondolatoknak, mint amilyennel a hit fölruházta őket a középkorban. Ezt írja Jürgen Habermas 2020-ban, és nagyon megértem. Ez ugyan nem az én filozófiám, de mindenképpen megrázónak tartom, hogy egy élet elszántan kritikai és e világi filozofálása után Habermasnak arra kell választ adnia, hogyan tudunk az igazságnak tekintélyt adni a transzcendencia távollétében. Jó kérdés!"

Tamás Gáspár Miklós

Járatritkítás

A koronavírus világjárvány miatti korlátozások alatt szinte teljesen eltűntek az utasok a MÁV járatairól. A járvány emberekre gyakorolt viselkedésbeli hatását megfigyelő kutatásom alatt azt észleltem, hogy Debrecen térségében a Budapest-Záhony 100-as fővonalon az IC vonatok teljesen üresen közlekedtek, vagy maximum 1-2 ember utazott rajtuk. A sebes és személyvonatokon is csupán 5-10-en voltak láthatók. A mellékvonalakon viszont ekkor is voltak utasok, bár csak a csúcsidőben, és a szokásosnál jóval kevesebben, de így is a fővonalnál kisebb befogadóképességű szerelvények egyes járatain 20-30 utas közlekedett. A menetrend a korlátozások alatt semmit nem változott, a járatok az eredeti sűrűségben közlekedtek. Ennek a MÁV dolgozók foglalkoztatottsága és megélhetése szempontjából volt értelme. Annál megdöbbentőbb volt, hogy a korlátozások megszüntetése után pillanatok alatt visszaállt utassűrűség után nemsokkal a kormány járatritkítást rendelt el a koronavírus miatti utaselmaradásra hivatkozva. Épp a legkihasználtabb vonalakon! Az általam vizsgált területen a ritkítás a Debrecen-Tiszalök vonalat érinti. Az eredetileg kétóránként közlekedő vonalon minden második járat autóbusszal lett kiváltva, tehát a vonat már csak négyóránként közlekedik. Az autóbusz pont a csúcsidőben viszi az utasokat, így eleve egyszerre két autóbuszt kell indítani, melyek együtt közlekednek, végig a megyeszékhely csúcsforgalomban telített utcáin. A város területén több vasútállomáshoz, illetve vasúti megállóhelyhez kell hatalmas kitérőt tenniük, ezért a vonathoz képest rendkívüli módon meghosszabbodik a menetidő - már a kiindulási településen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium annak ellenére erőltette át tervezetét, hogy az teljesen értelmetlen, az utasok, az érintet települések vezetői, a szakemberek, de még a MÁV illetékesei is értetlenül állnak az intézkedés előtt. Bebizonyosodott, hogy a kormánynak semmit nem számít a vidéki ember és a vidék. Az pedig, hogy demokráciának nevezik az önkényt alávaló dolog.

Pandémia

2020. július 15.: A MÁV augusztus 1-től tíz vonalon, így a Debrecen-Tiszalöki vonalon is visszaállítja az eredeti menetrendet, természetesen éppen akkor, amikor újra beindult a járvány, és lezárták a határokat.

Introvertáltak karanténban

Az utóbbi időben sokat lehetett olvasni arról, hogy a karantén az introvertáltak időszaka, a bevezetett korlátozások az ő normális létformájuk. Tipikus extrovertált félreértésről van szó. Az introvertált valóban kerüli a kontaktust, azok korlátozása nem érintette. A rendezvények és emberek kerülése azonban nem jelent otthonülést, az egy egészen más pszichés diszpozíció eredménye. Az emberek kerülése az introvertált részéről éppen azért történik, mert a másik korlátozza őt; az önrendelkezés az introvertált személyiség alapállása. Minden külső és belső (lelki) cselekvése a teljes szuverenitást célozza. A korlátozás tehát a halála. Az introvertált önmagát korlátozza, a külső beavatkozásnak ellenáll. Éppen ezért az introvertáltak számára ugyanolyan nehézséget jelentett a karantén, mint az extrovertáltaknak, csak éppen más szempontból. Ha introvertált vagy és mégse volt problémád, annak több oka lehet. Otthonülő vagy, de az extrovertált is lehet otthonülő, úgyhogy ebből nem következik az introverzió. Az is lehet, hogy introvertált beállítódású vagy, de nem vagy introvertált típus. Leginkább az lehet az oka, hogy az elmúlt időszak intézkedései nemigazán jelentettek valódi korlátozást egy introvertáltnak. Bevásárlás és szabadidős célú gyaloglás vagy sportolás címén lakóhelyeden idő és távolsági korlátozás nélkül akár egész nap szabadon járkálhattál az üres utcákon.

Lélektani típusok

Digitális oktatás

Magyarország kormánya a Harmadik Birodalom frontjelentéseihez hasonlóan minden kudarcot sikertörténetként mutat be. Ez lesz majd bukásának is az oka. Nézzük meg, hogy miként zajlott a kormány szerint rendkívül sikeres digitális oktatás a fiam iskolájában (ötödikes osztály). Egy átlagos iskoláról van szó egy megyeszékhelyen az ország legnagyobb egyetemének közvetlen közelében. Május 13-án azzal jöttek haza a diákok, hogy az iskolák bezárása szóba sem jöhet, ezt az nap reggel erősítette meg a miniszterelnök (hívei helyeseltek) az ő vehemens és bumfordi stílusában. (Nem szerencsés ha a hiperaktivitást hatalommal kezelik.) Sokan csak másnap reggel ébredtek arra, hogy a későeste folyamán a miniszterelnök a maga felpörgött és elviselhetetlen stílusában bejelentette, hogy most már nem az a hazaáruló, aki iskolabezárást akar, hanem az, aki nem akarja (hívei helyeseltek).

A fiam osztályában egy gyermek van, akinek családjában egyáltalán nincs internet, a többségnek van asztali gépe is, de jelentős azok száma, akik kizárólag mobil-internettel rendelkeznek, márpedig a digitális oktatásnál használt, már jóval korábban kiépített hálózat nem mobilbarát, több funkció kizárólag asztali géppel érhető el. Kérték, hogy akinek nincs asztali gépe az jelentse, mert laptopot fog kapni, ám az adatok összegyűjtése után többet szóba sem került a dolog, az internet nélküli gyerek sem kapott semmilyen segítséget.

Az első héten egyáltalán nem volt oktatás, az csupán 23-án kezdődött, ami abból állt, hogy hetente egy online óra volt matematikából, ami általában 20 perc után a rendszer összeomlása után megszakadt. Volt még egy nem kötelező online óra szintén matematikából, hasonló eredménnyel. A digitális oktatás abból állt, hogy minden nap e-mailben megküldték a tanárok az anyagot, azt el kellett olvasni, majd vázlatot írni és a hozzá tartozó házi feladatot megcsinálni, végül a leírt dolgokat lefényképezni és elküldeni. Ez átlagosan napi két órát vett igénybe, erre kapták az év végi jegyet. A tanárok maximálisan pozitívan álltak a dolgokhoz. A digitális oktatás azt jelenti, hogy a szülő feladata a tananyag leadása. Minden tantárgyhoz kell tehát értenie, képesnek kell lennie elmagyarázni azt, és idejének is kell lennie hozzá. A siralmas tankönyvek és tananyagmagyarázó videók helyett a legtöbbet a tanárok által elküldött linkekből tanulhattak a gyerekek, ahol a világ online múzeumait és állatkertjeit lehetett tanulmányozni. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a magyar kormány inkompetenciája következtében a digitális oktatás teljes kudarc volt, a tananyagot nemigazán tudták a gyerekek elsajátítani, ami az ideológiai hülyeségeket tekintve (ami minden tantárgyban megtalálható) nem is baj.


Újratervezés az oktatásban a COVID-19 után

Sok szülő úgy érzi, hogy a járvány idején az iskola cserbenhagyta a gyerekeket

Előítéletesség

Úgy tűnik az előítéletesség az emberiség jellemző tulajdonsága, amit tovább gerjeszt például az, hogy újabban elvetemült gyilkosságoknál a tudósítások kihangsúlyozzák: az elkövető autista vagy Asperger-szindrómás volt. Ez ugyanaz, mintha azt mondanák, hogy cigány volt. Ugyanis nem azért követi el tettét az autista, mert autista, amint a cigány sem azért, mert cigány. Az viszont igaz, hogy a többségi társadalom előítéletessége hozzájárul egyes megnyilvánulásokhoz, ellenreakciót vált ki. Ma délben Debrecenben a Thaly Kálmán utca és Darabos utca kereszteződésében szabályosan áthaladva megpróbált szándékosan elütni egy piros Suzuki. Vetődve kellett elugranom a hirtelen gázt adó, és engem célzó autó elől. Cigányok ültek benne. Nem tudok másra gondolni, mint ami már számtalanszor megtörtént az egészségügyi okból kopaszra nyírt fejem miatt: azt gondolták szélsőjobboldali vagyok. Ezt az előítéletességet a neonácik okozzák viselkedésükkel, amihez a kormány asszisztál, gerjesztve az országban amúgy is meglévő feszültséget. A filmbe illő jelenet után a Suzuki elhajtott, nekem semmi bajom sem történt. Nem csodálkozom, tegnap a focidrukkerek ultrái a házunk mellett alakzatban vonultak az úttesten rendőri vezetéssel. Rigmusos üvöltésük a primitívség netovábbja volt. Ha a kormány nem adna teret a szélsőségeseknek, ha a többségi társadalom elbírná viselni például az autista másságát, vagy a cigányság gazdag kultúráját (ehhez persze meg kéne ismernie), és nem csak magának követelné a tiszteletet, akkor megvalósulhatna egy békés társadalom. Addig azonban marad a kölcsönös előítéletességből fakadó ellenségeskedés.

Dekameron és szerelem

Giovanni Boccaccio még ma is úgy él a köztudatban, mint a középkor végének szabad szájú írója, holott már Szerb Antal felhívta a figyelmet arra, hogy a Dekameronban a szerző éppen hogy illedelmessé tette kora irodalmát. A szabad kifejezés és a papság kigúnyolása a középkor sajátja. A polgári protestáns prüdéria szemszögéből nézve lehetnek csak megbotránkoztatóak ezek a novellák. Valójában csak elvétve akad köztük erotográf írás, többségük szórakoztató történet. Az első kilenc nap történetei többnyire a szexualitás témájában mozognak, azt következetesen azonosítva a szerelemmel, pedig a szereplők csak akarnak egy jó nagyot. Az utolsó, tizedik nap témája azonban a valódi mély-szerelem. Ebből választottam ki és foglaltam össze két történetet. Előzőleg már mindkettőt feldolgozta a szerző Filocolo című művében. A mély-szerelem vizsgálata szempontjából azért fontosak ezek az írások, mert Boccaccio itt olyan közismert témákat dolgozott fel, amik más kultúrákban is ősidők óta ismertek, tehát egy általános emberi tapasztalatról van szó bennük.


Tizedik nap, negyedik novella

Élt Bolognában egy lovag, ki mély-szerelembe esett egy ifjú hölgy iránt, azonban az nem viszonozta érzelmeit, ezért Modenába költözött. Közben a hölgy férjétől áldott állapotba került, ám egy hirtelen rosszullét után úgy tűnt, mintha elhunyt volna, mivel azonban gyermeke még nem lehetett életképes, gyorsan eltemették. A lovag értesülve a dologról a sírbolthoz sietett, hogy legalább halálában megölelhesse azt, kit mindennél jobban szeretett. Átkarolván a holttestet, arcát arcához szorította, megcsókolta, majd a mellét megfogva azt érezte, hogy ver a halott szíve. Sietve hazavitte a tetszhalott nőt, és anyját kérte vegye gondozásba, kinek sikerült is eszméletre keltenie. A csodálkozó hölgynek a lovag mindent elmondott, mire az köszönetet mondott megmentőjének, és az iránta érzett határtalan szerelmére hivatkozva kérte, hogy ne érje szégyen tisztességét, és engedje szépen haza. A lovag azt válaszolta, hogy bármennyire is vágyakozik utána, úgy fog bánni vele, mintha a testvére vagy a lánya lenne, de ha már a mély-szerelem által visszaadta az életét, szeretne kérni egy kis jutalmat, mégpedig azt, hogy egy ideig még itt éljen a házában az anyjával, míg ő Modenában elrendezi ügyeit, majd ezután ünnepség keretében átadja őt férjének. A hölgy beleegyezett a kérésbe, majd rövidesen szült egy egészséges fiúgyereket, ami nagy örömmel töltötte el a lovagot. Ezután eltávozott, majd néhány hónap múlva visszatért és ünnepséget rendezett, ahová hivatalos volt az ifjú hölgy férje is.

A lovag ebéd után felállt az asztaltól és így szólt: "Perzsiában az a szokás, hogy a vendéglátó, ha megakarja tisztelni vendégeit, akkor megmutatja nekik legdrágább kincsét, feleségét, lányát, vagy bármi mást. Most én is ezt fogom tenni, ám még mielőtt elétek tárnám legdrágább kincsem, lenne egy kérdésem hozzátok: ha valakinek beteg lesz a szolgája, és meg sem várva halálát kirakja az útra és otthagyja, ám arra megy valaki, akinek megesik rajta a szíve, hazaviszi, saját költségén meggyógyíttatja, nos akkor az első haragudhat-e a másodikra, ha az nem akarja visszaadni neki szolgáját?" A vendégek miután megtanácskozták az ügyet, a hölgy férjét kérték fel, mondja el véleményüket: "az elsőnek immár semmi jussa a szolgára, hanem az jog szerint a másodiknak jár!" A lovag erre ezt válaszolta: "Szerintem is. Ezek után pedig lássátok legdrágább kincsemet", és bevezette a hölgyet. Elámultak a vendégek, látván mennyire hasonlít az elhunytra, de tudták hogy az nem lehet, hiszen ő meghalt. Kérdezték a lovagot, ki ez a hölgy, mire azt válaszolta, hogy az iménti szolga, majd elmesélte szerelme történetét kezdetétől a mai napig, végül így fejezte be: "A férj ítélete szerint a hölgy jog szerint most már az enyém." Nagy lett erre a csend, amit a lovag tört meg a férjhez fordulva : "íme a feleséged, és íme a fiad, akinek én a keresztapja vagyok, visszaadom néked, mi a tiéd." Az igazi önzetlenségre csak a valódi szerelem képes. A lovag jutalma az lett, hogy a család megbecsült barátja lehetett.


Tizedik nap, ötödik novella

Élt Udinében egy gyönyörű fiatal nő, akibe egy lovag halálosan beleszeretett. Amikor a hölgynek már nagyon terhére volt a szüntelen háborgatás, látva hogy hiába utasítja el a lovagot, az csak nem tágít, az az ötlete támadt, hogy egy teljesíthetetlen kéréssel rázza le magáról. Megüzente hát, hogy betölti vágyát azzal a feltétellel, ha a következő januárban itt a városhoz közel egy májusi kertben vendégül látja. Ha ezt nem teszi meg, akkor egyszer és mindenkorra tűnjön el. A lovag rögtön látta miről van szó, ám feltette magában, megpróbálja akár a lehetetlent is. Talált is egy varázslót aki képes volt erre a csodára. A hölgynek már az invitáláskor rossz előérzete volt, és amikor meglátta a kertet már bánta ígéretét. Kétségbeesését a férj is észrevette, és látva hogy valami baja van, kérdezte annak okát. A hölgy végül kénytelen volt mindent bevallani, mire a férj először dühöngeni kezdett, majd lecsillapodva átgondolta a dolgot, és a félelem a varázslótól arra a döntésre juttatta, hogy megkérje feleségét, most az egyszer adja át testét a lovagnak, de ne a lelkét. A hölgy ezt semmiképpen se akarta megtenni, de férje ráparancsolt, hogy induljon. Amikor megérkezett a lovag igencsak meglepődött, hogy a hölgy tényleg eljött hozzá. Tiszteletteljesen fogadta és arra kérte, hogy mindössze annyi legyen mély-szerelmének jutalma, hogy a hölgy mondaná meg az okát, amiért itt van, mert ez nem rá vall. A fiatal nő megmondta az igazat, hogy férje utasítására jött. A lovag erre azt válaszolta, hogy nem fogja lábbal tiporni sem a nő, sem férje becsületét. Mondjon nevében köszönetet, csak annyi a kérése, ha lehetséges, a hölgy fogadja őt testvéréül és szolgájává. A hölgy e szavakra kimondhatatlanul megörült, és azt felelte, biztos volt benne, hogy egy igazi lovag csakis így tehet, és "ezzel a te nagy lemondásoddal örökre elköteleztél magadnak".

Átmeneti megérzés

Egy hétköznapi rég várt órán

Egy átgondolatlan üzenetet próbálok küldeni,
most nincs mobil, meg ilyenek,
csak indirekten terjedek,
a pillanatot, ha elkapod,
sokkal szebb lesz a napod,
persze ki is hagyhatod,
ha megérezni nem tudod,
de jobb lenne, ha felfognád,
kódolatlanul is kódolnád

Nemlétező álmomban
teljes valóságomban
mintha vissza néztelek volna
megkeveredve és eldobva

A nap szépe a szép napé
A fény vége meg a vége fény
A nap szépe meg a szép napé
A fény vége meg a vége fény

Olyan átmeneti megérzés
amikor még ez nem téma
széttéphetetlen a szépség
csalódásra érzékenyített mélység

Hatásosan kerülgetjük egymást
pedig totálisan közel vagyok hozzád
mint a vaksötétben két világító szempár
úgy alszom ki hidd el majd hirtelen

Fel-alá járó lépések zaja
az igazira várók alkonya
mindennek van egy másik oldala
az egyik a szünet a másik a pauza

A nap szépe a szép napé
a fény vége meg az árnyaké
a nap szépe a szép napé
A fény vége meg az árnyaké

De ez így nem olyan aura
aki nem néz távolra
a minimum maximuma
hozzáférhetetlen opera

De még nincsen megírva
de még nincsen megírva
de még nincsen megírva
egy hozzáférhetetlen opera

Sápadtság és eltűnés
ha nincs mentség hát nincs mentség
mintha nem is lett volna
mintha nem is lett volna
mintha nem is lett volna
mintha nem is lett volna

A nap szépe a szép napé
a fény vége meg a vége fény
a nap szépe a szép napé
a fény vége meg a vége fény

Ettől olyan tényszerű
de sohasem igazán népszerű
ettől olyan tényszerű
de sohasem igazán népszerű

Úgy alszom ki hidd el majd hirtelen
úgy alszom ki hidd el majd hirtelen
A nap szépe a szép napé
a fény vége meg az árnyaké

Egy hozzáférhetetlen opera
de még nincsen megírva
de még nincsen megírva
de még nincsen megírva
de még nincsen megírva


feLugossy László - Hozzáférhetetlen opera

Feminizmus a középkorban

A törvényeknek mindenkire kell hogy vonatkozzanak és azok közös elhatározásából kell születniük, akikre vonatkoznak. Ám ez a törvény csak a nőket kötelezi, ráadásul egyetlen nő sem volt jelen megalkotásánál, sőt még csak meg se kérdezték őket, ezért tehát ez a törvény igazságtalan.

A női főszereplő beszéde a bíróság előtt. A férj tetten érte szerelmével az ágyban, amiért máglyahalál járt. Felmentették, a törvényt megváltoztatták.

Boccaccio: Dekameron, hatodik nap, hetedik novella.

XVI. Benedek és a cölibátus

1. Január 15-én jelenik meg XVI. Benedek pápa új teológiai könyve (lemondásakor jelezte, hogy visszavonulva teológiai munkáknak fogja szentelni életét) témája a papi nőtlenség. Gondoljunk bármit is erről, mindenképpen tartsuk szem előtt amit az emeritus pápa valóban mond, és ne másítsuk meg szavait. A beharangozó cikkek bejárták a világsajtót, mondván Benedek szembeszáll utódával, amikor kiáll a papi nőtlenség mellett, miközben hangsúlyozzák "arról amúgy szó sincs, hogy ő [Ferenc pápa] eltörölné a cölibátust." Ezután az ellentmondás után kifejtik, hogy XVI. Benedek fő érve a cölibátus mellett az, hogy így csak a hivatásuknak élhetnek a papok, és nem köti le idejüket a családi élet. A könyvről előzőleg közzé tett információk alapján az emeritus pápa önálló kötetben fejti ki a cölibátusról alkotott korábbi nézeteit. Az életművét figyelembe véve ezt foglalom össze az alábbiakban.

2. A kereszténység szerint az Ószövetség az Újszövetség előképe. Így bár a zsidóságban ismeretlen a cölibátus, mégis van előképe. Az ígéret földjén tizenegy törzs kap földet a papi Lévi törzse azonban nem, az ő számukra egyedül Isten az örökség. Ez azt jelenti, hogy ők nem a földből élnek, hanem a többiek kultikus adományaiból. A lényeg az, hogy nincs tulajdonuk.

3. Mármost a cölibátus előtt azért áll értetlenül a mai ember, mert a házassághoz és a gyermekhez való viszony alapvetően megváltozott. Régen gyermektelenül meghalni egyenlő volt az eltékozolt élettel. A gyermekben ugyanis tovább él a szülő, az utód a halhatatlanság jele volt. Ezért az utódnemzés az élet legfontosabb dolgát jelentette. A házasságról és családról való lemondást ebből a szempontból lehet megérteni. Arról mondanak le, ami az életben nemcsak a legtermészetesebb, hanem a legfontosabb is. A pap ezáltal teljesen lemond a földi élet legfőbb értelméről és Isten földjéből él, mint Lévi törzse. Ez személyes tanúságtétel a túlvilágba vetett hitről. Nem arról van szó, mondja Benedek pápa, hogy a család elvonná az időt a papi tevékenységtől, ez túl pragmatikus lenne, hanem arról, hogy a pap mindent egy lapra tesz föl: Istenre.

4. Benedek pápa hangsúlyozza, hogy a cölibátus nem olyan dolog, amit ne lehetne eltörölni, egy olyan életformáról van szó, amiben könnyen el lehet bukni. Az embereket valószínűleg az ingerli a cölibátus ellen, hogy azt látják milyen sok pap nem ért vele egyet, vagy egyáltalán nem is éli, vagy ha igen, akkor szenvedve. Arról van szó, hogy ma a házasságtörések korát éljük, tehát a nemiséghez kapcsolódó viselkedés megváltozott. Ugyanaz áll a cölibátus krízise, mint ami a házasság krízise mögött, az életvitel megváltozása (hasonló zajlott a középkor végén, ami hozzájárult a reformációhoz). A házassági ígéret megtartása semmivel sem könnyebb, mint a cölibátus megőrzése. Ha nem lenne cölibátus, akkor ma tele lenne az egyház elvált papokkal. Valójában a hűség az, ami eltűnt korunkból. Hűség a cölibátushoz ugyanazt jelenti, mint hűség a szeretett másikhoz. A cölibátusban a pap Istenhez hűséges. Ezért nem arról van szó, hogy a papokat nem érdeklik a nők, vagy hogy aszexuálisok lennének, hanem egy hűségről van szó valakihez, az ő esetükben Istenhez. Ezért a papi cölibátust csak az Istenbe vetett hit vonatkozásában lehet megérteni, illetve elfogadni.

5. A cölibátushoz szorosan kapcsolódik a véglegesség kérdése, az egy életre szóló döntés problémája. Ma legtöbbször a házasság döntései sem véglegesek, nem életre szólnak, ez vonatkozik a cölibátus válságára is. Ugyanakkor a cölibátust nem szabad abszolúttá tenni, mindig újra és újra fel kell vetni a kérdést, hangsúlyozza Benedek pápa, épp ezt teszi most megjelenő könyvében. Kitér arra is, hogy vannak nős papok a katolikus egyházban, a latin rítusban is. Kivételes helyzetben ez lehetséges, de ezek mindig kivételek. Pontosan ilyen kivételről beszél Ferenc pápa is az Amazonász-vidék kapcsán. XVI. Benedek pápa úgy gondolja, hogy az egyház veszítene azzal, ha eltörölné a cölibátust. Nézetével nem kell egyetérteni, ez egy meggyőződés, amit lehet vitatni, ám illene pontosan interpretálni.

A csigával harcoló lovag

A középkori kódexek rajzain többször is megjelenik a csigával harcoló lovag képe. Komolynak szánt tanulmányok számolnak be hosszas kutatások eredményeiről azzal kapcsolatban, hogy mi lehet ennek az ábrának a jelentése. A kutatók világnézete és személyisége igencsak belejátszott az eredményekbe. A legmeredekebb az a feltevés, hogy a longobárdokat jelképezte, de az osztályharc, kártevő állat, az idő lassú múlása, vagy a halál elkerülhetetlenségének szimbólumaként is meglett határozva. Az, hogy a női szexualitás jelképe lenne már közelebb van az igazsághoz, mert a csiga valóban ezt is jelentette a középkori szimbolikában. Ám itt nem erről van szó. A csiga elsődleges jelentése a keresztény ikonográfiában a bűn és a jóra való restség. Az, hogy itt lovagok harcolnak ellene, és sok esetben elbuknak, teljesen nyilvánvaló jelentéssel bír: a képek a saját bűnei, rossz tulajdonságai, gyávasága ellen harcoló lovagot ábrázolják.

Vágvölgyi Gergely alapvető tévedése

Vágvölgyi Gergely cikkben reflektált Tamás Gáspár Miklós ATV-ben nemrég hallható gondolataira. Az interjú első részét rövidre zárva dicsérte elsősorban a Gyurcsányt bíráló mondatokat, miközben gondosan elhallgatta a kormányt kritizáló megjegyzéseket, például hogy az új Alaptörvény formálisan sem tekinthető alkotmánynak, parlamenti struktúráink a parlamentarizmus gondolatával összeegyeztethetetlenek, "nekem a Fideszről még rosszabb véleményem van, mint az ellenzéki pártokról." Vágvölgyi fő csapása TGM-nek a klímaüggyel kapcsolatos szavai. A baloldali filozófus a radikális fiatalokkal ért egyet: a jövő záloga a lemondás és az áldozat. Utal rá, és nem először, hogy mindez a középkori kereszténység eszményei, a szerzetesség alapvetése, amely most újjáéled. Vágvölgyi a mondandóval ugyan egyetért, de alapvető tévedésnek tartja, hogy TGM nem utal az egyház szociális tanítására. Komoly értelemben a reneszánsz óta nem volt példa arra, amit ma a radikális fiatalság hangoztat, hangsúlyozza a filozófus. Ezzel nem az egyház szociális tanítását teszi zárójelbe, valójában az a reneszánsz óta zárójelben van, épp erről beszél TGM! Láthatóan Vágvölgyinek épp az nem teszik, hogy a keresztény értékeket a nem keresztény radikális fiatalok szabadítják ki a zárójelből. Fel is rója nekik, hogy nem hisznek Jézus Krisztusban. Vágvölgyi itt alapvető tévedésbe esett. Jézusra hivatkozni nem hívőkkel szemben Aquinói Szent Tamás szerint alapvető érvelési hiba. Úgy látszik Vágvölgyi számára a riport alkalom a hívők politikai-ideológiai manipulálására.