A művészetről

A művészet komoly dolog, mint ahogy az élet is az. De egy jó adag könnyedség szükségeltetik hozzájuk, hogy ez a komolyság önmagán túl átlényegüljön, és semmiképpen ne legyen nevetséges. A művészet valójában az emberi bánásmód kérdése, ahogy magunkkal vagy másokkal bánunk, a művészetünkkel, vagy annak hiányával, illetve annak felismerésével, hogy mennyi bennünk az emberi egyáltalán, és ez tovább viszi-e látomásaink világát, élményeink állapotát feledhetővé, vagy feledhetetlenné teszi az átélt valóságnak a mélységeit, alakítja a lényegi ráérzéseket, és tágítja a fojtott, erőltetetten szűkülő megvilágosodási lehetőségeinket.

feLugossy László

Az életről

Amióta az eszemet tudom mindig öregebb akartam lenni annál, ami éppen voltam. Utáltam gyerek lenni, hajszoltam az időt, hogy legyek minél nagyobb, vagyis szabadabb. Mert a gyerekeket idomítják, mint az állatokat saját képükre a felnőttek; ezt hívják nevelésnek. Amikor kiderült, hogy nemcsak húsz évet fogok élni, akkor is hajszoltam az időt, hogy teljen el mihamarabb az élet, továbbra is mindig öregebb akartam lenni annál, ami voltam. Harminc után éreztem, hogy végre nem vagyok annyira fiatal, van élettapasztalatom, már ténylegesen megtudom ítélni a dolgokat. De még mindig öregebb akartam lenni. Azután eljött a negyvenedik életév és éreztem, hogy megérkeztem, ez a férfikor kiteljesedése, a tetőpont. Már mindent tudok és értek, amit képes vagyok tudni és érteni. Azután jött Anna és pusztán azzal, hogy van, a lét új dimenzióit nyitotta meg előttem. Ez nem változtatta meg az előzőeket (engem persze igen), inkább mellé rakott egy új világot. Negyventől tehát már nem hajszoltam az időt, csak megéltem. Már harmincas éveim elején tudtam, hogy ez így lesz, azt, hogy a negyvenes évek a csúcs, és ötvenig azért érdemes élni. Azután tényleg eljött az ötven is. Az ember életében az ötvenes évek az átmenet az öregkorba. Az előzőekhez már semmi nem adódik hozzá, de még nem is veszett el. Lefelé haladsz a csúcsról, de még ott vagy a közelében és az egész tájat belátod. Ott fent még süt a Nap, de előtted a völgyben már sötét van. Minden lépéssel közelebb kerülsz a mélységhez, távolodsz a fénytől. Már rég nem sietteted az időt, de tudod, hogy nem is tartóztathatod. Az öregkor már csak egy karnyújtásnyira van. Már nem vársz semmit csak a halált.

Kedves Natália!

Éppen olvasom új regényedet, azt gondoltam, ha befejeztem megírom véleményem, de tegnap a Magyar Narancsban megjelent kritika arra ösztönzött, hogy most tegyem ezt meg. Előző könyved nagy hatással volt rám és azzal tettem le, hogy alig várom mikor vehetem kézbe a következőt, mert úgy gondoltam, hogy az döntő jelentőségű lesz az életmű tekintetében. Örömmel és izgalommal kezdtem tehát bele a Mi van veletek, semmi? című művedbe. Amíg az előző elsősorban intellektuálisan érintett meg, ez a mostani a szó legszorosabb értelmében szépirodalom. Méghozzá a magyar irodalom legelső/legfelső rétegébe tartozóan. Habár érzem, hogy ez is zenei alkotás, mégis, számomra festményként jelenik meg. Nagymesterek alkotnak ilyen hatalmas lendülettel és biztos kézzel, ugyanakkor a részletek aprólékos kidolgozásával. A kezdés ütközése (valahol ott, ahol az én nagyanyám is felnőtt, és ezért tőle átvéve számomra a Moszkva tér mindig is Széll Kálmán tér volt) felkelti az olvasó érdeklődését, hogy azután fokozatosan megismerve a főszereplők életútját, amihez családtörténeteik is hozzátartoznak, kibomolhasson a cselekmény. Már Az altató szerekről kritikáját sem osztottam, ez a tegnapi viszont kihozott a sodromból. Miért jelentené azt, hogyha nem akciófilmként kezdődik egy regény, akkor az nehézkesen indul! Ami pedig a történetbe beleszőtt közismert események időzavarát illeti, ennek számonkérése olyan, mintha Picasso képeinek hibájául rónánk fel, hogy az nem felel meg mindenben az anatómiai valóságnak. Azok attól még a belső igazság feltárói, amiről az anatómia semmit nem mondhat. Egyszóval nagyszerű alkotásnak tartom legújabb könyvedet, olyan festménynek, ahol a művészt "maga a konstrukció érdekelt"-e. Igazi irodalmi csemege ínyencek számára. Köszönet érte!



Akik még nem olvasták azoknak itt egy kedvcsináló recenzió, illetve a könyvbemutatón készült beszélgetés:

Kocsmalovagok szövetsége

Kedvenc témánk a nő

Versényi Anna úgy hiszem elsősorban képzőművésznek tartja magát, és csak másodsorban írónak. Pedig jó író amellett, hogy iskolapszichológus, méghozzá a fiam általános iskolájában. Mi most az író Versényi Annáról fogunk beszélni, méghozzá vitába szállva vele.

Versényi Anna nemrégiben megjelent családtörténeti művében arról értekezik (Elejtett példányok, 83-85. oldal), hogy az írók és költők kedvenc témája a nők.

"Ha nincs téma előrántható. Remek ürügy szenvelgésre. Megélt és csak szeretett volna kapcsolatok leírása, egész verseskötetek, életművek, sirámok, burkolt hencegések. Olvastam én is jó sokat ezekből, érettségi-tételek is, dunarekesztő a mennyiség, jók-rosszak. Persze mulatságos is van közöttük, az szórakoztató. Némelyik olyan szép! (...) Hanem egyszer olvastam egy igazán jót. Elolvastam kétszer. Háromszor. Végre egy író, aki ismeri a nőket. Különös, hogy nem emlékszem, férfi vagy nő írta-e. Talán nem baj, így egyszerűen egy Író marad, a nevére nem emlékszem, sohasem hallottam róla. Egy hetvenes évek végén kiadott "Galaktika" magazinban találtam robotos és űrhajós novellák gyűrűjében. Lehet magyar szerző, hangzatos angol álnéven, de ez csak feltevés. Édesapámnak volt egy nagy köteg ezekből az újságokból. Halála után otthon lepakoltam ezeket és az első betűtől az utolsóig elolvastam."

Versényi Anna ezt nem véletlen említi, az apához való kapcsolat fontos a számára. Valami nagyon lényegest árul itt el magáról. Azt is megtudjuk, hogy apja halála után mély depresszióba került, a lakásból jóformán ki sem lépett, a repülőjegyét újra és újra meghosszabbította, és szinte mást se csinált, mint olvasta az apjától örökölt folyóiratokat. Ebben a helyzetben/állapotban bukkant az említett novellára.

"A történet lényege, hogy egy űrhajós-csapat indul hosszúra tervezett utazásra, valami távoli bolygóra, ám baleset éri a hajót így irányíthatatlanná válik. A kerettörténet nem túl eredeti, de ez csak ürügy volt, nincs jelentősége. Sodródnak az űrben, levegő van, a kaja fogy, egy női űrhajós is van közöttük. Váltás: nagyon sok év után mégis rájuk bukkan egy mentőhajó. Nem remélik, hogy bárki is él még, de felnyitják a hajót. Ki marad életben? Az erős? Az okos? A főnök? Senki? Fegyverrel találják szembe magukat és egy eszelős tekintetű nővel, aki mögött egy kisgyerek kukucskál. Ezt mondja: "Nézd baba! Étel! Friss, finom étel!" - és lő. Nem bonyolította túl szerelmi szálakkal, mi egyébbel. Csak a lényeges mozzanatok szerepelnek, a többi összerakható. Megölt és megevett mindenkit, hogy a gyerek életben maradjon. Ennyi a lényeg."

Lejjebb hozzáteszi: "ha az író magára ismer, beszélgetnék vele." Nos én biztos vagyok benne, hogy az író férfi volt. Ugyanakkor Versényi Anna téved a novella értelmezését illetően, itt ugyanis szó nincs a nőről, kizárólag az Anyáról. Hogy az anya nő? Hát persze, de nem minden nő anya, még akkor sem, ha történetesen van gyereke. Erről sokat lehetne mesélni. Amikor egy férfi a Nőről beszél, akkor fel sem merül az Anya, vagy ha igen az már régen rossz. A nőnek rossz. Az író ebben a novellában a Magna Matert formázza meg, méghozzá a Rettenetes Anya archetipikus képét.

Amikor a nőről írunk, ami az anyával ellentétben kedvenc témánk, akkor megélt és csak szeretett volna kapcsolatokat írunk le, egész versesköteteket, életművet, sirámokat, burkolt hencegéseket. Persze mulatságos is van közöttük, némelyik pedig majdnem olyan szép, mint akiről szól! Ennyi a lényeg.


Rammstein - Nélküled



Versényi Anna: Elejtett példányok. Könyv Guru Kft., 2018.

Tudatformáló háború

Kövér László szerint "Napjainkban egy tudatformáló háború kezdetét éljük, ezért Magyarországnak politikai cselekvőképessége és katonai önvédelme mellett, a szellemi ellenálló-képességét is biztosítania kell, ez pedig csak akkor fenntartható, ha a magyar fiatalság hazafias nevelése biztosított." Erről az jut eszembe, hogy fideszes ismerősöm gyerekeit ideológiai tudatformáló módon nevelte már a 90-es években, a családi légkör ennek a tudatformálásnak volt természetes közege. Igen ám, de G. K. Chesterton világított rá arra, hogy az emberek mindig összekeverik azt, hogy a nevelés hat a gyerekre azzal, hogy egy bizonyos módon hat rá. Mert a nevelés különféle módon hat a gyerekekre, például az emberek azt hiszik, hogy ha fenyőerdőben nő fel egy gyerek, akkor az szeretni fogja a fenyőket. Pedig sokféle hatást válthat ki az, ha valaki fenyők között nő fel. Lehet hogy szeretni fogja a fenyőket, de könnyen meglehet, hogy utálni. Lehet, hogy csak fenyők között tud majd élni, de az is lehet hogy menekülni fog, mert elege lesz a fenyőkből. És a legkomolyabban, az is lehet, hogy fenyőerdőben felnőni azt jelenti, hogy soha nem is látunk fenyőt. Mármost  ezek értelmében a fiam nevelésében kerülök minden tudatformálást, megteszi azt helyettem a közoktatás. De milyen eredménnyel? Hatéves korában az óvodában játék helyett arra kényszerítették, hogy nemzetiszínű zászlót készítsen, meg kokárdát. Amikor érte mentem láttam, hogy történt valami, hallgatva megtörten jött mellettem az első utcai kukáig. Ott kinyitotta kis szatyrát és kérte, hogy ezeket dobjam bele a kukába, és elővett egy kis hurkapálcás magyar zászlót, meg kokárdát, és rajzokat, és kidobáltuk a kukába a nemzeti zászlót, meg a kokárdát és a megadott témában készült rajzokat. Ezen csak az horkan föl, akinek a nemzeti érzés vallási igény, lelki pótcselekvés. A gyerek ma már ötödik osztályos iskolás, röhög a nemzeti szón, hányingere van a magyar szótól, minden magyar gyártmányú terméket szarnak tart és ha teheti kerüli őket. A táncóra hatására megutálta a moldvai csángók táncait és en bloc a csángókat, és mindezt a Fidesz tudatformálásának köszönhetően. Mert a gyerek megérzi a dolgok erőszakos erőltetését, és természetes önvédelme működésbe lép. Az iskolában nem szabad kinyilvánítani a gyerekeknek, hogy nem szeretik a Fideszt, eljárás is volt ez ügyben (10-11 éves gyerekekről van szó 2019-ben). Facebook profillal kell rendelkezniük a tanárokkal való kapcsolattartás végett, de nem nézhetik meg a tanáraik nyilvános profilját (hogy ezt miként gondolják, nem is értem), és tilos a Facebookon politikai véleményt nyilvánítaniuk, ami egyenlő a demokratikus irányba történő természetes tudatformálás megakadályozásával. A gyerekek 2/3-a meglepő intenzitással érdeklődik a politika iránt és egyúttal utálja azt a politikai-társadalmi rendszert, amibe beleszületett (fideszes városról beszélünk). Mi lesz itt, ha ezek a fiatalok néhány év múlva felnőnek? Az Országgyűlés elnökét idézve "csak remélni tudjuk, hogy ez a küzdelem vértelen marad."

Erlkönig - Goethe / Rammstein

"Szeretlek, a szépséged ingerel:
eljössz, vagy erővel viszlek el."


Goethe - Der Erlkönig

Dán népballada felhasználásával írta: Johann Wolfgang von Goethe

Fordította: Vas István


A villikirály

Ki nyargal a szélben az éjen át?
Az apa az, ő viszi kisfiát.
Karjába szorítja gyermekét,
átadja teste melegét.

- Fiam, miért bújsz az ölembe, ki bánt?
- Apám, nem látod a villikirályt?
Koronája fehérlik, uszálya suhan.
- A köd gomolyog, csak a köd, fiam.

"Jöjj hát velem, édes gyermekem!
Játszhatsz gyönyörűen énvelem,
mutatok majd tarka virágokat,
anyám arany ruhákat ad."

- Apám, jaj, apám, mond, hallod-e már,
mit ígér suttogva a villikirály?
- Fiam, csak csitt, ne mozogj, ne beszélj:
a száraz avart zizzenti a szél.

"Most szép fiú, jó fiú, jössz-e velem?
A lányaim ápolnak majd szelíden.
Már járják az éjben táncaikat,
s álomba táncolnak, dúdolnak."

- Apám, jaj, apám, nézd, ők azok,
a villi-királykisasszonyok!
- Látom, fiam, ott fehérlenek
a sűrű sötétben a vén füzek.

"Szeretlek, a szépséged ingerel:
eljössz, vagy erővel viszlek el."
- Apám, most bántott, jaj de fáj!
Megfog, nem ereszt el a villikirály!

Borzongva az apa üget tovább,
karolja nyöszörgő kisfiát,
a ház kapuján bajjal bedobog:
karjában a gyermek már halott.

Rammstein - Dalai Lama

Goethe: Der Erlkönig című verse nyomán írta Till Lindemann

Saját fordítás.


Dalai Lama

Szállnak a géppel az esti szélben
egy apa kisgyermekével
ülnek biztonságban, melegben
álomba merülten.
Alig három óra és otthon lesznek
anya szülinapjára,
a kilátás jó, az ég tiszta.

Tovább, tovább az elmúlás felé
élnünk kell, azután meghalunk.
Az embernek az ég nem otthona,
a mennyek Ura szólítja
fiait a szélben
hozzák el a kisembert.

Az időben bolyongva
visszhang üti meg a gyerek fülét,
morajlás teríti be az éjszakát
és a felhők ura fölnevet
felébresztve az emberi rakományt.

Tovább, tovább az elmúlás felé,
élnünk kell, azután meghalunk.
A gyermek így szól apjához:
Hallod az égdörgést?
A szelek királya szól hozzám,
azt akarja, hogy a fia legyek.

A felhőkből kórus éneke hallik
és belekúszik a fiú fülébe:
"Gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a tiéd leszünk,
gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a testvéreid leszünk."

A vihar körbefogja a gépet,
a kabinban csökken a légnyomás,
a morajlás betölti az éjszakát,
a fedélzeten kitör a pánik, az üvöltés.

Tovább, tovább az elmúlás felé,
élnünk kell, azután meghalunk.
A gyerek az Úristenhez könyörög:
kérlek szüntesd meg a szelet,
érjünk biztonságban földet.

A felhőkből kórus éneke hallik
és belekúszik a fiú fülébe:
"Gyere közénk, és légy velünk,
 mostantól a tiéd leszünk,
gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a testvéreid leszünk."

Az apa védelmezőn átöleli gyermekét,
túl erősen szorítva,
nem érezi, hogy fuldoklik.
Rettegve fia életéért,
az apa átkarolva védve
kiszorítja gyermekéből lelkét,
aki immár a szélben énekel:

"Gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a tiéd leszünk,
gyere közénk, és légy velünk,
mostantól a testvéreid leszünk."



Rammstein - Dalai Lama (videó)



Egy másik fordítás:

Link

Farkas Nóra: Az Erlkönig fordításai (pdf)

Villi

Rammstein

Bengáli

Az 50-es években a súlyos villamoshiány következtében a BKV jogelődje házon belül kifejlesztett (1961) egy saját közúti vasúti járművet (villamos), közkedvelt nevén a Bengálit. A jármű egy 50 tonnás csuklós villamos, amely forgalomba állásakor a hatvanas évek elején is már elavultnak számított, ennek ellenére 2014-ig közlekedett (Debrecen). Ez a típus szolgált a vidéki villamos közlekedésben (Miskolc, Szeged, Debrecen), ezért a Bengáli központja Debrecen lett. A városban három típusa üzemelt. Az első legrégebbi prototípus az egy vezetőállású, egy oldalon háromajtós jármű (Debrecenben 200-as pályaszámú sorozat). Ennek továbbfejlesztett változata a két vezetőállású, de szintén egy oldalon három ajtós változat (Debrecenben 300-as pályaszámú sorozat). A legmodernebb a két vezetőállású, és mindkét oldalon három vagy ötajtós változatok (Debrecenben 400-as pályaszámú sorozatok). Debrecenben összesen 36 darab Bengáli állt forgalomban. Szükség is volt rá, mert a 90-es évek közepéig szinte csak az 1-es villamossal lehetett eljutni a Nagyerdőnél lévő intézményekbe (Egyetem, Klinika, Gyógyfürdő, Állatkert), ugyanakkor gondolni kellett a műszaki okok miatt ideiglenesen kiesett járművek pótlására is. A járművek hátulsó részükben eredetileg jegyárusító pulttal is rendelkeztek, ám ezeket a 70-es években a jegykezelő készülékek megjelenésével megszüntették. A 90-es években Ganz villamosokkal kezdték meg a régi elavult járművek cseréjét. Mivel soha nem érkezett megfelelő mennyiség belőlük, így a buszvonalak Nagyerdőre vezetése miatt jelentősen ritkább villamos menetrendet sem tudták kiszolgálni, ezért hétköznapokon két Bengáli is járt a vonalon. 2014-ben a 2-es vonal beindulásával a Bengálikat CAF járművekkel pótolták, a ma már szintén elavult Ganz villamosok cseréje nem történt meg. A Bengálik ezzel befejezték működésüket, ma már csak nosztalgiajáratként közlekednek. Életem rövid villamosvezetői korszakában, 1988-89-ben mindegyik debreceni Bengálit vezettem.

A király meztelen

G. K. Chesterton immár több mint száz éve, hogy kifejtette gondolatait a női egyenjogúságról, a nők szavazati jogáról és a politikában való részvételükről. Ellenezte a szavazáson és a politikában való részvételüket. Érvelése pszichobiológiai jellegű volt, ám fő érve demokratikus gondolkodásából fakadt. Eszerint a nők többsége nem akar részt venni a politikában, sőt egyenesen ellenzi azt, tehát nem lehet rájuk kényszeríteni. Álláspontja szerint a szüfrazsetteknek előbb meg kell győzniük őket tételük helyességéről, majd utána kezdeményezni a nők választójogának a bevezetését. Amennyiben ez még életében megvalósult volna, biztosak lehetünk benne, hogy Chesterton is melléjük áll, mert bár katolikus volt, ám egyben liberális demokrata is. Vitatkozni lehet nézetével, ám meghamisítania nem ildomos. Márpedig ezt teszi művének újabb magyar kiadása (Hagyományok és hazugságok. Kairosz, 2013), ahol a témát tárgyalja. Egyszerűen lehagyták a fő érvét tárgyaló részt, és általában is úgy válogatták össze írásainak részleteit, hogy az az uralkodó hatalom ideológiáját igazolja.

Mindez a Rubicon tematikus John Lukacs emlékszámáról jutott az eszembe, amelyben a hírneves történészt mélyen konzervatív emberként mutatják be, egy lapon említve Molnár Tamás filozófussal, akinek a 90-es években a MIÉP Havi Fórum című folyóiratában volt állandó (egyébként figyelemre érdemes) rovata. Molnár valóban mély-konzervatív volt, John Lukacs ellenben utálta a konzervatívokat, és önmagát reakciósként definiálta. A reakciós értelmezése szerint esküdt ellenfele, sőt az egyetlen igazi ellenfele a szélsőjobboldalnak. A lap egy szót sem említ John Lukacsnak a Fidesz politikáját bíráló megnyilatkozásairól, ellenben féloldalas fotót közöl, ahol Orbánnal közösen látható. Mindezzel nyilvánvalóan azt sugallja, hogy John Lukacs szerint is minden úgy van jól, ahogy azt a miniszterelnök gondolja. Pedig az utóbbi években lépten-nyomon bírálta külpolitikai lépéseit elsősorban Putyin tiszteletét és Brüsszel ellenességét. John Lukacs példaképe Churchill, aki az Európai Egyesült államok első meghirdetője volt. Lukacs ezt nem az USA, hanem Svájc mintájára képzelte el.

Mindkét felvázolt eset a hatalmat kiszolgáló manipuláció tényei. De kik azok akik a hatalmon vannak, és védik keresztény kultúránkat? Hogy-hogy ellentétben van a kereszténységet védelmező pártszövetség a római pápával? És mért vannak ellentétben Ferenc pápával azok a klerikálisok, akik a Fideszt támogatják? John Lukacs ír azokról a papokról, akik gyerekkorában a nácik mellett álltak. Ők voltak azok a papok, akik fociztak. Az emlékezetet újra lehet írni, de a történelmet nem, mert az sokkal komplexebb minthogy egy íróasztal mellett kigondoljuk. A történettudomány felhasználja a régészek, genetikusok, nyelvészek, filológusok eredményeit is. A történész szigorú tudományos mérce szerint dolgozik, ha nem, akkor hamar kiderül, hogy a király meztelen.

Turanizmus és nyelvészet

Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben. Szerkesztette: Bakó-Nagy Marianne. A humán tudományok alapkérdései. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának könyvsorozata. Az MTA 2017 májusi tudományos ülése előadásainak átdolgozott változata. Gondolat, 2018.
A kötet témája a magyar nyelv finnugor eredetét kétségbe vonó nézetek okainak vizsgálata. Sem cáfolni vagy igazolni nem igyekszik ezeket a nézeteket, hanem arra keresi a választ, hogy egyáltalán miért jöhettek létre és terjedhettek el ezek az elképzelések.


Johanna Laakso: A (magyar) finnugorisztikának még mindig legitimálnia kell önmagát?
Laakso nemzetközi kitekintéssel vizsgálja az áltudományos nyelvtörténetek okait.


Békés Vera: A "nyelvrokonság" terminus fogalomtörténeti okai.
Az írás feltárja a nyelvtörténet alakulásának filozófiai hátterét.


Ablonczy Balázs: Néprokonság és néprokonítás a két világháború között.
A szerző azt vizsgálja, hogy a Horthy-rendszer kormányai miként válogatták ki a turanizmusból a számokra politikailag hasznos elemeket. A turanizmusban ekkor még a finnugor elem is benne volt, és Horthy maga is a finnugor faj hegemóniájának létrehozására törekedett a Kelet-Közép-Európai térségben. Ebbe a törekvésbe jól illeszkedtek az antikommunista, antiorosz, antiszláv, nézetei. A Horthy-rendszer óriási összegekkel támogatta a finnugor néprokonság eszméjének terjesztését.


Sárközy Miklós: A szittya Zarathustrától a gudzsárokon keresztül az ind Jézusig. Zajti Ferenc mint orientalista.
A szerző népszerű-ismeretterjesztés jellegű munkájában rámutat arra, hogy 1945 után a Turáni Mozgalomban kizárólag a radikálisok maradtak, így a finnugor elem kikerült látókörükből. A mai turanizmus vezetőjük Zajtó Ferenc dilettáns munkásságára épül. Ez a hiperaktív, misztikus elképzelésekkel megszállott ember behízelgő modorának köszönhetően a kor politikusival igen jó viszonyt ápolt nemzetközi szinten is.


Szilárd Réka: Feltalált hagyomány. A nyelvtörténet és eredetmítosz polémikus reprezentációja.
A szerző a kérdést társadalomtudományi oldalról vizsgálja, amelybe bevonja a narratív pszichológiát is. Feltárja a kelet-európai államok nacionalizmusának a Nyugattól teljesen eltérő kialakulását és az ebből fakadó lényegi különbségeit. Említi annak a széleskörű kutatásnak az eredményét, amely szerint a magyarság nemzeti identitásának sajátossága az identitásfenyegetettség érzése, a nagyon erőteljes áldozati szerep megélése, valamint a történelmi veszteségek pszichológiai feldolgozásának teljes hiánya.


Krekó Péter: Nagynak lenni múltunk által - mások ellenében. A turanista összeesküvés-elméleti eredetmítoszok szociálpszichológiai háttere.
Krekó azzal a felütéssel kezd, hogy egy 2016-os felmérés szerint a magyarok több mint egynegyede úgy gondolja, hogy a finnugor elmélet téves. Munkájában a finnugor nyelvtudományt megkérdőjelező áltudományos politikai mitológiák szociálpszichológiai hátterét tárja fel. A turanizmus ma a politikai fősodor részévé vált. Elsőként a MIÉP, majd a Jobbik (ma már egyre halkuló jelentőséggel) programjában jelentkeztek. A turanizmus politikai vetülete a török-iráni illetve az orosz-kínai orientáció. Célja a kultúra, a tudomány, és az iskolai tananyag átalakítása. 2010-ben az Orbán-kormány is erre az útra lépett, látszólag csak pragmatikus okokból, ám Orbán 2012-es nyilatkozatában (a magyar fél-ázsiai faj) arra utalt, hogy az ázsiai származású népeknél a kormányzásnak tekintélyelvűnek kell lennie. Kormányzati oldalról eközben az is elhangzott, hogy kívánatos lenne a turanizmus beemelése az iskolai tananyagba, illetve genetikai vizsgálattal megállapítani a magyar faj eredetét (Szőcs Géza). Kulturális oldalról Lezsák Sándor a turanizmus terjesztőjeként lép fel, amelynek legfőbb pontja a Kurultáj, amit "magyar törzsi gyűlésként" határozott meg. Krekó a turanizmust összeesküvés-elméletként határozza meg, bemutatva az összeesküvés-elméletek metódusát, pszichológiáját, majd nemzetközi kitekintést is ad. Felhívja a figyelmet ezeknek az elméleteknek a vonzerejére. Példaként említi a Da Vinci-kód sikerét, ami nem más, mint egy összeesküvés-elmélet-regény.


A kötetet két vitaindító cikk zárja. Hanti László: Anyanyelvünk és népünk előéletéről fabrikált tévtanok háttere (lekezelő modorú írás), valamint Róna-Tas András: Őstörténet és társadalmi tudat.


Végül a kötetről megállapíthatjuk, hogy a kérdés ilyen jellegű, interdiszciplináris megközelítése első kísérlet a témában.

A cigány lány

Az alábbiakban összefoglalom egy németalföldi monda tartalmát, amelyből kiderül, mit gondolnak a hollandok a cigányokról és önmagukról:

Venlo mellett cigányok táboroznak. Amíg a nők jósolni mentek, addig a férfiak a kocsik mellett heverésznek, a gyerekek körülöttük játszanak. Egy nyolcéves kislány elcsatangol a környéken, viszi a kalandvágy. Rövidesen egy tanyához ér. Sehol senki, kutya se őrzi a házat, mely tárva-nyitva. Kíváncsiságból bemegy a hátsó kijáraton, mindenütt halálos csend. Kutakodni kezd, és hamarosan talál egy gyémántgyűrűt, magához veszi és a kijárat felé indul. Ekkor egy férfi, a ház gazdája, aki kileste, és direkt hagyta, hogy majd tetten érhesse elkapja a karját, és maga előtt rugdosva a gyereket a bíróhoz viszi. A kislányt börtönbe zárják, ahol csak néha kap vizet és harmadnapos kenyeret. A cigány csapat örülhet, hogy nem zárják be mindőjüket, gyorsan elvonulnak, hogy mutassák, nem mind bajkeverők. A kislányt kényszerűségből otthagyják. A nyolcéves kis cigány lány hosszú időt tölt a börtönben a felnőttekhez hasonlóan a falhoz láncolva.

Egy nap azután a fegyveres őrök a bíróságra viszik. Koszosan, rongyosan áll a kislány a bírók előtt, akiknek nyelvét nem ismeri, és főleg nem az ország törvényeit. Fél, mit akarhatnak tőle? A bíró beszél hozzá, de ő egy szót sem ért. Megállapítják, hogy nem tud hollandul, tolmács nincs. Belép a paraszt és elmondja az esetet, mutogatásából a kislány is megérti miről van szó, és helyesel, igen úgy volt!
- Látja uram a lány bevallja - mosolyog az egyik tanácsos, mire a kislány kedvesen visszamosolyog rá.
- Bárki kisírhatja a szemét, de itt akkor is egy ördögfajzatról van szó.
A kislány közben pajkosan odaugrál a paraszthoz, mire az urak akaratuk ellenére elmosolyodnak. Egy pillanatra mindegyiküknek a saját lánya vagy unokája jut az eszébe. De nem feledhették, hogy ennek a gyereknek valami rettenetes bűntett nyomja a lelkét. Nincs helye a sajnálkozásnak. Ha együttérzéssel fordulnának a nép felé, akkor vége lenne mindennek. Rendnek kell lennie. Feláll tehát a testület és kihirdetik az ítéletet: bűntettéért a nyolcéves kislányt fel fogják akasztani.
Amikor leülnek, a fegyveres őr nyaka körüli mozdulatot tesz, mire a kislány utánozni kezdi. Megértette tehát, vonják le ebből a következtetést az urak. Az apró törékeny kislányt nézik, hosszú gyönyörű hajával, nagy fekete szemeivel kérdően néz a világba, de sok élettapasztalat sugárzik belőle. Az egyik tanácsosnak eszébe jut egy másik elítélt és kivégzett kislány. A fejét ingatja:
- A felnőtt bűnözők akasztófára kerülnek, ez a törvény, de egy ilyen zsenge teremtés...
- Mi van? - kérdi szomszédja.
- Az van, hogy ez egy gyerek, és fogalma sincs arról mit követett el! Szabadon kell bocsátanunk.
- Azt nem lehet. Megállapítottuk, hogy lopott. Van rá tanunk.
- De azt se tudja mennyit ér egy ilyen gyűrű!
- Na ezt könnyen megállapíthatjuk - mondja a bíró, és hozat egy almát.

Az asztalra rakják az almát, melléje pedig egy aranypénzt. Ezután odahívják a gyereket, és elmutogatják neki, hogy válasszon a kettő közül. De nem tudta, hogy az alma az életet jelenti számára, az aranypénzzel viszont a halált választja. Egyikről a másikra néz, majd mélyen elgondolkodik. Éhes. Ösztönösen érzi, milyen sok függ ettől a döntéstől. Felnőttként kell viselkednie. Minek örülne tehát jobban a csoportjuk vezetője? Egy olyan sárga kerek valamiért, ami ott fekszik az asztalon, annyi gyümölcsöt adnak, amennyit csak elbír! Meg különben is, ha majd nemsokára újra szabadon járhat, annyi gyümölcsöt szed magának az útmentén, amennyit csak akar. De az aranynak varázsereje van. Ha aranya van, akkor mindene van. Akinek aranya van, annak a lába előtt hever a világ. Döntött: a pénzt vette el az asztalról. Ebben a pillanatban a bíró szigorúan rászólt a fegyveres őrre:
- Vidd vissza a börtönbe! Holnap felakasztják. Nagyon is jól ismeri a különbséget jó és rossz között!
Másnap a hóhér a kis cigány lányt felakasztotta egy magas akasztófára. Kicsit kapálódzott, aztán meghalt.

Németalföldi regék és mondák. Egy kis cigány lány az akasztófán (Een Zigeunermeisje in Venlo) 236-242. oldal. Móra, 2015.

Férfitípusok 7+5

Zseniális Nagy Mari Anna kétrészes írása a férfiakról. Tökéletes ábrázolások, amit férfiként olvasva óhatatlanul önmagát keresi az ember, és szinte mindegyik jellemzésbe talál valamit, amiben magára ismerhet. Olvassátok:


Férfitípusok I.

Férfitípusok II.

Rammstein

Rammstein

1. A Rammstein látlelet, Németország szelleme. Tagjai az X generáció képviselői, Nyugat-, és Kelet-Németország gyermekeiként az egyesült Németország megidézői. Nagyon német. Már a jelében is. A szöveg az emberi lét kiúttalanságáról szól, egy értelmes, de az állati ösztönöktől szabadulni képtelen lényről. A Rammstein munkái többrétegű értelmezést rejtenek magukban, ami függ a befogadó műveltségétől, életkorától, ízlésétől, és pillanatnyi lelkiállapotától. Legújabb albumukról (amikor e sorokat írom még csupán két szám ismert) máris látható, hogy az eddigi legjelentősebb alkotásuk. Ami nem kis dolog az előzőek ismeretében. Összművészeti produkciókról van szó, ezért az egyszerű zenehallgatás nem adja vissza minden részletében az alkotói szándékot. A zeneművekhez készített videó klipek elképesztő mértékben tartalmaznak jelképeket, amelyek értelmezése jelentős kulturális tudást feltételez.


Deutschland - ambivalencia

2. A napokban megjelenő albumról elsőként a Deutschland című számból készült klipet ismerhettük meg, amely nagy vihart kavart egyszerűen azért, mert sztereotípiákat követve, az emberek egyszerűen elfelejtettek gondolkodni. Nézzük hát meg, hogy olvasatomban miről is van szó. Hangsúlyozottan szubjektív lesz az elemzés, amely talán mégis hozzásegíthet az objektív értékeléshez.

Rammstein - Deutschland (Official Video)

Audio, lyrics:

3. A nyitó képen római katonákat látunk, Varus légióinak maradványait a Teutoburgi csata után. A germán papnő éppen levágja egy római katona fejét. A fej Till Lindemann feje, amely végig hangsúlyosan jelenik meg a Germániát jelképező nővel. Az természetes, hogy nő, az már üzenet, hogy afrikai. A római testről levágott német fej jelzi, hogy a németek a középkorban Róma örökösének tartották magukat, Európa szervező elvének, ami a nácik és az SS ideológiájában is megjelent. Ezzel a második üzenethez érünk, miszerint a német történelem lényege az önmaguk elleni harc, a pozitív ás negatív elem harca. Ennek jelképe a ketté osztott Németország, NSZK - NDK is. A germán önpusztítási hajlam, a Hindenburg pusztulásának felvillanása, mind Németország iránti szeretet és gyűlölet képe. Ambivalens történelem, ambivalens érzések. Németország átok és áldás. A múlt nagyjainak megidézése, Germánia temetése és újjáéledése; erre utal a szarvas, amely az önmegújítás jelképe. Németország fiatal és mégis öreg.

4. Elérkezve a nagy port kavart kényes részhez, a holokauszt képeihez szólnom kell a szubjektív megítélésről. Nem tudom egy nem németnek mit jelent a Rammstein Deutschland-ja. Számomra a pogány germánok mindig Widukind-et idézik fel, aki mellett németországi könyvtárakban fellehető források szerint anyai ági őseim is harcoltak Nagy Károly ellenében, majd a Németek Szent Római Birodalmának lovagjai lettek. Ezek a képek megadták azt az alaphangulatot, amellyel a második világháborúhoz érünk. Hat halotti értesítő van előttem. Mind a rokonaimé. A Harmadik Birodalomban állították ki őket. Franzt és Petert 1941-ben a partizánok ölték meg Boszniában. Wehrmacht egyenruhában Rudolf, aki 1943. február 3-án esett el Wolchovnál (Leningrád közelében), és Franz aki Aachennél 1944. november 21-én. Tegyük őket félre, és vegyünk elő egy A4-es nagyságú füzetet. Barna színű, a címlapon a birodalmi sas. Uhnenpaß (Uhnenpass), NSDAP, München. Ez egy származást bizonyító irat. Mostohanagyapámé volt, aki részben zsidó, részben német származású volt. A kiállítás helye: Wien, 1939. október 4. Hatvanhárom felmenő számára van rubrika, itt harmincegy név szerepel, az első tizenöt részletes adatokkal. Mindezt azért írom, hogy érzékeltessem, a másik oldalról is, bár csak érzelmileg, de van kötődésem. Érdekes volt tehát néznem a koncentrációs táborbeli jelenetet, ahol a foglyok és az őrök egyaránt Rammstein tagok, ezzel jelezve a közösséget, az összetartozást, hogy itt sem történik más, mint az önpusztítás. Ezt az üzenetet erősíti a Kelet-, és Nyugat-Németország, vagy a nácik és Marx megjelenítése és az, hogy Germánia hol csókolja, hol beleharap a kezében tartott fejbe. Germánia istennő, zsarnok, fogoly, máglyán égetik, a világűrben istennőként imádják. A vörös (bíbor) sugár a kozmikus jelenlétet világítja meg, a transzcendenciát. Németország felsőbbrendű, undorító. Németország az a nő, akiért lángol szívünk, de mégse szerethetjük.

Rammstein Deutschland (magyar felirat)

Rammstein Deutschland - magyar fordítás


Radio - nincs határ, nincs kerítés

5. A Radio a Rammstein legkomplexebb dala. A 20. század diktatúráinak, egyben minden diktatúrának a hatását ismerhetjük meg belőle, a tájékoztatás kisajátítását, azzal az eszközzel, ami egyben a diktatúra rombolásának is az eszköze. Itt ez a rádió. Aki élt felnőttként 1990 előtt annak egészen más, mélyebb hatású ez a dal. A nácizmus és a Keleti-Blokk világába vezet bennünket, miközben nagyon is aktuális az üzenete a fake news világában. A dal a két világháború közötti idők díszletei között zajlik, a dallam is annak hangulatát idézi. Az olyan apróságok is hozzájárulnak ehhez, mint a rövid időre feltűnő pezsgősüveg, ami egy fontos politikai eseményre utal: SAARRIESLING (a Saar Riesling borból készült pezsgő). A Rammstein videóira az ilyen alig észrevehető, de fontos díszletek halmozása a jellemző, például a rádiók márkajelzései között az együttes tagjainak vezetéknevei is megtalálhatók (Landers, Kruspe). De a rádiókészülékek már a háború utáni időket is idézik. A vasfüggöny mögött élve volt egy készülék, amivel elérhető volt a tiltott világ hangja. Nem láttuk, de hallottuk. A rádió a szabadságra nyíló ablak volt az államszocializmus börtönében. Sok esetben a szórakozás egyetlen eszköze. A Kelet-Német tüntetők megjelenítése tehát tökéletesen beleillik a koncepcióba, és egyáltalán nem töri meg a kontextust, hanem egyenesen megköveteli azt a narratíva. Figyelemreméltó, hogy a szereplők szinte mind nők. Nők a munkások, akik az összeszerelő üzemben gyártják a rádiót, nők azok (mindenféle nők), akik hallgatják a rádiót, nők vásárolják a készüléket, nők a tüntetők életre keltve 1789. híres ikonográfiáját. Nők harcolnak a rádióért, nők a szabadság jelképei, de nők vagy legalábbis nőként mozognak a diktatúra katonái attól kezdve hogy őket is megfertőzi a szabadság szelleme. A feminizmus jelentkezik abban is, hogy a rádió hatására átalakul a társadalom szövete, megtörik a patriarchális családmodell. Az együttes megfoghatatlansága azt jelképezi, hogy a szabad szellem megfékezhetetlen a mégoly elnyomó rendszerek számára is. Ez a mű végső, pozitív kicsengése. Végül szólnunk kell Till Lindemann jelentős színészi teljesítményéről, ami ebben a videóban (is) látható.

Rammstein - Radio (Official Video)

Rammstein - Radio (magyar fordítás)

Másik fordítás:

A zene

6. A Rammstein zenéje igen összetett, az egyszerű, sokszor össze nem illő klisék variációja, felhasználva közismert dalok anyagát. Épp úgy, mint a barokk korban, amikor nem az új motívumon volt a hangsúly, hanem a variációs képesség művészetén. Ez adja azt a varázslatos hatást, ami az együttes jellemzője, védjegye. Egy példát említve az Ich Tu Dir Weh zenéjében és szövegében egyaránt a Pink Floyd Sheep feldolgozása, újraalkotása.

7. Ha Pink Floyd, akkor a Pigs kapcsán adja magát Till Lindemann által jegyzet Praise Abort szám, amely nagy botrányt váltott ki, ám ne feledjük: itt egy disznó énekel.

Till Lindemann - Praise Abort (Official Video)


Rammstein? Hallgasd, gondolkozz, és láss!


Link

Rammstein

Rammstein - interjú

Rammstein magyarul

Rammstein New Album

A Rammstein méltó módon tért vissza 

Miről írt az emeritus pápa?

1. XVI Benedek pápa nemrég egy 15 oldalas cikket tett közzé az Egyház legfőbb botránya a pedofília kapcsán. A hazai sajtó azzal intézte el, hogy a 68-as szexuális forradalmat, meg a melegeket okolta mindenért. Ha azonban megnézzük, hogy mit is írt valójában a német emeritus pápa, egy egészen más kép alakul ki a konzervatívnak mondott liberális Joseph Ratzinger nézetéről.

2. Ratzinger azzal a felütéssel kezd, hogy a 68-as szexuális forradalom több káros folyamat elindítója volt az Egyházon belül a klérus körében. Az erkölcsteológia összeomlott, a papi hivatások száma drasztikusan csökkent, a papok kilépése lavinaszerűen megnőtt. Terjedni kezdett az a nézet miszerint, hogy valami rossz-e vagy sem vélemény kérdése, amit viszont az adott pillanat határoz meg. Ezt nevezzük erkölcsi relativizmusnak. A továbbiakban ennek a nézetnek a papság körében jelentkező hatásairól ír.

3. Sok szemináriumban homoszexuális klubok alakultak, miközben a konzervatívnak kikiáltott teológiai munkákat kitiltották ezekből a papneveldékből. Az innen kikerült papok tehát úgy vélték nem bűn semmilyen szexuális cselekedet, ha azt az adott pillanatban jónak ítélik meg. A pedofil esetek a 80-as évek közepétől kerültek tömegesen napvilágra. A helyzetet nem vették komolyan, és elsősorban a megvádolt papok jogait tartottak szem előtt olyannyira, hogy elítélésük gyakorlatilag lehetetlen volt. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az egymás fedezésére kiépült rendszer túl erős, az ügyeket áttették Rómába, ezzel a kirívó esetekben alkalmazni lehetett a legsúlyosabb büntetést, ám az ügymenet tragikusan lassú volt, ezért Ferenc pápa újabb reformok mellett döntött.

4. A harmadik rész a lehetséges válaszokkal foglalkozik. Felhívja a figyelmet, hogy a pedofília megítélése a 68-as forradalom narratívájában a freudi tanok félreértelmezése folytán helyénvaló dolognak számított. (Gondoljunk csak Daniel Cohn-Bendit ügyére, akinek korabeli írásai a gyerekkori szexualitás kapcsán akkor természetesek voltak, a mai közegben azonban félreérthetőek, amit kihasználva politikai ellenfelei szándékosan félre is értették.) A továbbiakban az, hogy egy pap a megoldást a hitben látja, talán nem meglepő. Ratzinger alapállása, hogy az alkotmányokban Isten szerepeltetése a politikusok megfékezését szolgálja, ami végtelen naivitására mutat rá. Ugyanakkor élesen bírálja azokat a papokat, akik számára a kereszténység jövője politikai természetű, és az Egyházra mint politikai apparátusra gondolnak. A hívek zöme eközben nem Istent és a hitet keresi az Egyházban, hanem a kulturális hagyományokat, és csupán társadalmi formalitást lát benne.

5. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 2. Vatikáni Zsinat utáni egyházon belüli zűrzavar, párosulva a Nyugat kulturális forradalmával, olyan folyamatokat indított el, ami a kereszténység szétesésével jár. A problémákat II. János Pál elfojtotta, ami XVI. Benedek pápa idején eszkalálódott. Lemondásában az is közrejátszhatott, hogy el kívánta vinni a balhét azért, hogy utóda új lapot nyithasson. Ferenc pápa napjainkban erre tesz kísérletet.

Vatican News

Rammstein - Rosenrot

Az evés lélektana

"A halandók életének két pólusa van: az éhség és a szerelem."
(Anatole France)

1. Forgács Attila munkáját az Akadémia Kiadó Pszi-könyvek sorozatában (sorozatszerkesztő Feuer Mária) adta ki elsőként magyar nyelven 2004-ben. A kezemben a 2018-as harmadik bővített kiadás van; Forgács frissítette, és a legújabb fejlemények bevonásával aktualizálta enciklopédikus összefoglalóját az evés pszichológiájáról. Minden tényezőt számba vesz, szintetizálja a legkülönfélébb diszciplínák eredményeit. Írása a tudományos nyelvtől mentes közérthető szakirodalom. Lenyűgöző ahogyan átvezeti témáját a kultúrtörténeti ismertetőből a mélypszichológia világába. Szemlélete és stílusa leginkább C. G. Junghoz köthető, miközben teljesen egyedi, sajátos a világa. Munkamódszere közel áll hozzám, hasonló módszerrel dolgozom magam is, ezért érteni vélem célkitűzését.

2. Feltételezem, hogy a könyv írója és olvasói is szeretnek enni, magam csupán szükséges rossznak tartom, üzemanyag felvételnek. Éppen ezért érdeklődő távolságtartással, kívülálló résztvevőként szemléltem Forgács munkáját. Rendkívül figyelemre méltónak találtam a női egyenjogúsítás hatásának pszichoanalitikus értelmezését. Eszerint a mai ideálisnak tartott női alkat megszületése egybeesik a feminizmus térhódításával. Ez a folyamatosan soványodó, a nők túlnyomó számára elérhetetlen alakforma a hatalmuktól megfosztott férfiak tudattalan, divatot diktáló bosszúja. Az elérhetetlen ideál okozta frusztráció a kisebbrendűség érzetét kelti a nőkben, a másodrangúság helyzetét a társadalomban; így kompenzálják kasztrációs félelmüket a felsőbbrendűségi tudatukat vesztett férfiak (53. oldal).

3. Az étkezés, mint a társadalmi rang kifejeződése a kivagyiság fokmérője. Éppen ezért áll értékelésem szerint a támadások középpontjában a gyorsétterem, ez a demokratikus képződmény, ahol mindenki ugyanazt kapja, ugyanott, ugyanannyiért, ugyanúgy (lásd még itt). A zárt társadalom képviselői számára elviselhetetlen, hogy azonos bánásmódban részesüljenek bárkivel is. Éppen ezért egészségügyi vagy kulturális indokkal támadják, miközben sokkal egészségtelenebb ételeket propagálnak. Ugyanők azok, akik ellenzik a gimnáziumi és egyetemi tanulmányok széleskörű biztosítását, mert a diplomát az uralkodó osztály előjogának tekintik. Ugyan ez a tendencia nyilvánul meg abban is, amikor egy nép egy nála fejlettebb és civilizáltabb országgal szembeni kisebbrendűségi érzését virtussal kívánja kompenzálni, mint a mexikói vagy a magyar a méregerős paprika fogyasztásával. Az emberi fajnak úgy tűnik alapmentalitása az önértékelési zavar, ami a rasszizmusnak is a hajtóereje. Az ételek mágikus hatásának hite is erre utal, ilyen a keresztény eucharisztia is, amiben kizárólag a beavatott tiszták, a magasabb rendűek részesülhetnek, és ami tovább növeli különbözőségük tudatát a többi halandótól.

4. Az ember alap jellemvonása az oralitás, amit a könyv több oldalról megközelítve tárgyal, lényegében ez vezérmotívuma. Az ember orális lény, és ez az, ami a fogyasztói társadalmat is élteti. Ez a javak mértéktelen halmozásának kiindulópontja. Ennek az ösztönnek a pusztító erejét kívánja megtörni az ókortól kezdve a mértékletesség eszménye, kevés sikerrel. A gazdagságot, pontosabban a materiális javak halmozását a gondolkodók mindig megvetették. Az ember ugyanis egy bizonyos szint fölött nem süllyed egy bizonyos szint alá. Ebben a szellem uralma mutatkozik meg az anyag felett. Ugyanakkor a gazdagság önmagában nem rossz, ha azt mások, a szűkölködők javára, objektíve jó dolgokra fordítja tulajdonosa. A táplálkozás és a gondolkodás (szellemi táplálék) kapcsolatára utal az a középkori gyakorlat is, amely szerint evés közben a szerzeteseknek elmélkedésre ösztönző szövegeket olvastak fel.

5. A libidó magába foglal minden életre irányuló részösztönt, így a táplálkozást és a szerelmet is. "A két funkció ősi párhuzama ontogenetikus, filogenetikus és szociogenetikus szinteken egyaránt követhető" (Forgács). Freud elméletének alapvetése, hogy a csecsemő táplákozása szexuális célként jelenik meg, orális testi vágyként. Az élőt az élettelentől két dolog választja el: az anyagcsere és a szaporodás. A legkezdetlegesebb élő organizmusoknál a táplálkozás és a szaporodás szerve azonos. Az emberi szexualitásban is fontos szerep jut a szájnak. Forgács a szerelem kifejezést következetesen a szexualitás szinonimájaként használja, holott itt véleményem szerint két különálló dologról van szó, amelyek nem állnak feltétlenül kapcsolatban egymással (erről bővebben itt).

6. Forgács az evészavarok után a szexuális eltévelyedéseket mutatja be, meggyőzően igazolva a kettő összefüggéseit, ami leginkább a patológiás kannibalizmusban nyilvánul meg. A különféle nyelvek etimológiai vizsgálata is ezt támasztja alá. A szerelem és halál azonossága mellett részletesen tárgyalja a szexualitás és a táplálkozás közös szimbólumait. Lényegében az életösztön megnyilvánulásáról van szó. És ez az ösztön önmagában inkább teszi egy rémálommá a világegyetemet, semmint idillikussá.

7. Az értelem megjelenése, a felülemelkedés az anyagi világon az, ami egy fejlődési utat mutat. Az embernek fajfenntartó ösztöne és önfenntartó ösztöne két célt határoz meg a számára. A személyiségfejlődés, az individualizáció kiteljesedésével a primitív kollektív célt felváltja az egyén kiteljesedésének igénye. A nemzetben vagy bármely csoportban gondolkodás elnyomó az egyénnel szemben, meggátolja a személyiség fejlődését, míg az individualizáció visszahat az egészre, és a közösség javára válik. Ez a pszichés evolúció része a világegyetemben tapasztalható állandó változásnak.

8. Forgács 2017-ben írt 75 oldalas gasztropszichológiai utószavában részletesen tárgyal a tudattalan befolyásolásról (saját kutatásom itt olvasható), ami a cégek reklámjaiban is megvalósul. Ez növelheti fogyasztásunk a táplálkozás terén is. Kísérletek igazolták, hogy a fogyasztást a kiszolgáló személyének szépsége is befolyásolja. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy sokkal inkább kultúrtörténeti, semmint pszichológiai könyvet tartunk a kezünkben, ahol a szerző a táplálkozást pszichoanalitikus, ám szintetizáló szemszögből vizsgálja, bemutatva az összes számba vehető nézetet. A téma világviszonylatban is úttörő kutatójától sokkal többet kapunk holmi gasztronómiai gyakorlati tanácsoknál, az emberi táplálkozás rejtett, a tudattalanban lévő befolyásoló tényezőiről kapunk átfogó képet.


Irodalom

Forgács Attila: Az evés lélektana. Harmadik bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, 2018.


Kapcsolódó írásaim

A főszövegben elhelyezett linkek mellett:

Az európai táplálkozás kultúrtörténete 

A táplálkozás individualitása



Forgács Attila - előadások

Igaz történet

Internetfilozófia - tanmese

Ennek a vonatos játéknak a lényege, hogy tehervagonokat úti céljuknak megfelelően kell szerelvényekké összeállítani, majd elvontatni őket. A fiam töltötte le mobilra a világhálóról. Gondoltam éjszaka majd kipróbálom. A táj a Sziklás-hegység, emelkedők, szűk völgyek, tágas fennsíkok, kevés fa, kopár hegyek, kihalt iparvidék, romos épületek. Beülök a mozdonyba összekapcsolom a szerelvénnyel, a következő állomáson újabb vagonok, rossz a sín, óvatosan haladok. A központi állomáson átülök a dupla mozdonyba, hogy néhány vagont északi irányból elvontassak. Nem jutok messzire, kisiklás, le a fűbe. Nem fogom újra kezdeni a játékot (jó félóra volt, amíg idáig eljutottam), úgy döntöttem inkább visszagyalogolok a központi állomásra, és a másik vonattal folytatom a játékot. Már közeledtem az első váltókhoz, amikor zúgást hallok, majd a hátam mögül felbukkan és elhalad mellettem egy mozdony. A döbbenet és a hideg veríték vert ki. Ha a sínen megyek elüt! Hogy lehet ez? - hát nem én irányítom ezt a rohadt játékot? Körülnézek a sötét szobában, éjfél múlt, és én egy Stephen King regény szereplőjének érzem magam. Valami olyasmi történik, ami nem történhetne meg. Ekkor hasít belém a felismerés, a füvön csak egy mozdony volt, eleve csak eggyel indultam volna? - de akkor hol volt eddig a másik? Függetlenítette magát a játékprogramtól? - vagy van itt valaki más is? Izgatottan sietek az állomás túlsó végére. A mozdony közben visszaért, lassan megállt előírt helyén, jár a motor. Mindenre készen belépek a vezetőfülkébe. Körülnézek, sehol senki. Tolatásra állítom, és visszaindulok vele a baleset helyszínére. Ott a mozdony! Csak egy. Kilépek a játékból. A következő napokban rekonstruáltuk az eseményeket, több variációt megpróbáltunk, minden előírásszerűen működött. Több elméletet is megfogalmaztunk, majd mindet elvetettük. A legvalószínűbb, hogy mégiscsak volt második mozdony, ami nem siklott ki, hanem a lendülettől továbbhaladt, majd visszagurult a lejtőn. Bizonyítani nem lehet. Megoldást csak Stephen King találhatna, de inkább nem akarom tudni.

Rémálmok bazára

Technofília

Virtualitás mint harmadik létszféra

Haynal André: Fanatizmus

A fanatizmus ma is él, és a legkülönfélébb formákban, például vallásos fundamentalizmusként, nacionalizmusként, sovinizmusként vagy utópista, szektariánus pszeudo-vallásként kísért. Haynal André a pszichoanalízis szemszögéből kívánt pszichológiai magyarázatot adni a jelenségre. A fanatizmus irracionális tekintélyelvű intoleráns gondolkodás. A kifejezés a latin fanum, azaz templom, szentély eredeti pozitív értelmének kiforgatását jelenti, és az Egyház is ekként használta negatív értelemben. A fanatizmus mindig egy olyan gondolatrendszeren alapul, amely az istenség, nemzet, vagy bármely más megkérdőjelezhetetlen autoritás nevében azt állítja magáról, hogy az egyetlen helyes út, az igazság megkérdőjelezhetetlen képviselője. Ez megingathatatlan narcisztikus magabiztossághoz vezet. Ez a hozzáállás megköveteli az értelem feladását, és a hit előtérbe helyezését. A kétely, a továbbkérdezés lehetősége, a racionális elemzés eleve kizárt. Egy fanatizált társadalomban a valóságot kizárják a gondolkodásból. A fanatizmus mindaddig érvényesül, amíg a ráépült rendszer háború vagy gazdasági válság miatt össze nem omlik. Regresszív-fanatikus állapotban minden rendkívül egyszerű és érthető: vannak a jók és a rosszak. Mi vagyunk a jók, a többiek rosszak, mert mások, és nem hisznek nekünk. A fanatikus a többieknél mindig különbnek, magasabb rendűnek képzeli magát. A messianizmus, az eszkatologizmus, és az utópizmus mind a fanatizmus szüleménye. Végkifejlete nem lehet más, mint politikai totalitarizmus. Modern korunkban a fanatizmus fő mozgatója a nacionalizmus. Jellemzője a múlt manipulálása, a memória utólagos átkódolása, dokumentumok, fotók eltüntetése, vagy retusálása. Krízisek idején a kultúrában a vallások, a társadalomban a nacionalizmus ígér biztonságot. Ilyenkor mindazt, ami megkérdőjelezheti a fanatikus hitét, egyszerűen letagadja önmaga előtt, a tudatküszöb alá szorítja. A fanatizmus egy leegyszerűsített világba helyezi át az egyént, aki ezáltal tudati regresszióba kerül.

Haynal munkájának kiinduló pontját Freud és Einstein nyilvános levelezése adta, aminek lényegét itt foglaltam össze:

Einstein és Freud

Az alábbi linken pedig Haynal André pszichoanalitikus 2006. június 23-án Sigmund Freud születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásának szerkesztett változata olvasható:


Haynal André: Fanatizmus (pszichoanalitikus megközelítés)

Fideszes szociálpolitika és hazugsággyár

Amióta a Hungast a beszállító, jelentősen romlott az iskolai menza színvonala, miközben a magas szintű szolgáltatásra hivatkozva emelik az árakat. Ellenben már nincs A és B menü, mert állítólag nincs rá igény. Amikor a szülők jelezték az igényt, szavazást ígértek. Ennek féléve. Az egészséges étkezés napi legalább egyszeri, de legtöbbször kétszeri margarinos etetést jelent, amiről tudjuk, hogy csak egy molekula választja el a műanyagtól (Medikus lap, X/4). Egész nap éhesek a gyerekek, mert annyira kevés a mennyiség. Nehogy elhízzanak. De aki éhezik gyerekként, ha teheti zabálni fog felnőttként. Ezért tetemes plusz uzsonnával kell útnak indítani őket. Ugyanakkor mindig hatalmas sor alakul ki az állítólag szinte mindenki számára ingyenes iskolai étkeztetés befizetéskor, különösen a pótbefizetés idején. Mármost egyrészt van, akinek nem jár az ingyenes iskolai étkeztetés, és így januárban, amikor minden évben fizetés előtt van a befizetés, nem tudja kifizetni a gyerekének a menzát. Konkrét esetről van szó, mert a BMW hírére akkorát emelkedtek a bérleti díjak, hogy három állás mellet is alig megfizethető, miközben a fideszes média sikerként könyveli el, hogy érdemes Debrecenben lakásokat felvásárolni, a növekvő bérleti díjak miatt. Konkrét eset az is, amikor a férjnek akkora jövedelme van, hogy a feleség egyáltalán fel sem veszi a számlájáról a havi 500 000 Ft-os fizetését, mert nincs rá szükségük. Az ő gyerekeik alanyi jogon, mert hárman vannak, ingyen kapják az iskolai étkeztetést. Ez a fideszes szociálpolitika és hazugsággyár.

Így adódott

Magyarországon úgy adódott, hogy a parlamentáris demokrácia is zsarnokságot szült, mert éretlen volt, és akadt benne egy alkalmas zsarnokjelölt, akinek bevették a szövegét, aki vezéri nemzetállamot akart, és megbosszulta, ha őt és az ötleteit nem szerették. Korunkban a vezéri államok újfasiszta államok. A javakat az újfasiszták előbb államosítják, aztán magánosítják. Fegyveres díszőrség közepén, magas testőrök karéjában dülleszkedik a peckes kis karizmatikus. Zajlik a közvagyon politikai újrafelosztása, fortyog a posztkommunista-posztfasiszta, ultranemzeti zagyvalék. A hazugság az állami ideológia rangjára emelkedik, a kritikai ellenzéket pedig lehetőség szerint meghurcolják. Szokás viszont a vezéreket hátulról ledöfni.

Konrád György: Falevelek a szélben, 458. oldal (szerkesztve). Magvető, 2018.

O1G

Vannak, akik nem értik e jel fontosságát. Úgy vélik egy bizonyos szint alá megyünk, sérti ízlésüket. Meg egyáltalán. De nem erről van szó. G. K. Chesterton mutatott rá arra, hogy az emberek egyesítésének leghatékonyabb módja nem a szeretet, hanem a gyűlölet. Tudom ez szarul szól, de így működik az emberi faj. Ha van egy pont, amit közösen gyűlölhetünk, az a legerősebb összekötő kapocs lesz közöttünk. Minden forradalomban megtaláljuk ezt a közös pontot. Ma a miniszterelnök személyében testesül meg ez a közös gyűlölködés, amit kizárólag önmagának köszönhet. Minden kétoldalú, mindennek van visszája is. Mármost az említett közös gyűlölet hozza közös platformra a teljesen különböző nézetű embereket: jobban gyűlöljük a közös ellenséget, mint egymást. Ebből a pontból kifordítható a rendszer, ha - és itt még több feltételnek kell teljesülnie. Az egyik nagyon fontos dolog egy közös szimbólum, amely kifejezi az elégedetlenség belső pszichológiai lényegét. Ha végignézünk a tüntetők sokaságán a legkülönfélébb, egymásnak ellentmondó zászlók erdejét látjuk. Van azonban egy mondat, egy definíció amely érthető, ami igenis kifejező és lényegre törő, egyszerű és egyértelmű, amiben minden benne van. Tipográfiai megalkotása is tökéletes. Élni fog még akkor is, amikor már sokan azt se tudják majd, hogy mit is jelentett egykor ez a piktogram.

Kollár István - O1G kisfilm 2018

Fizetésemelés a NER-ben

Közalkalmazott 25 éve. Diplomás. Munkaköre nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött. Fizetése nettó 160 000 Ft. Most kap nettó 30 000 Ft fizetésemelést. Mit vesznek el és mit nem adnak meg cserébe?

- Elvesznek 9 nap szabadságot. Ezzel gyakorlatilag ledolgoztatják a fizetésemelést. A maradék szabadság már soha nem fog növekedni.

- Fokozzák megbízhatósági ellenőrzését.

- Mostantól ugyanúgy áthelyezhető egy másik megyébe, mint a hivatásos állomány.

- Mostantól ugyanúgy korlátozva vannak alapvető jogai (pl.: csak engedéllyel hagyhatja el a megyét), mint a hivatásos állomány.

- Továbbra sem jár az elvett ruhapénz, ellentétben a hivatásos állománnyal.

- Nem jár a 100%-os táppénz, mint a hivatásos állománynak.

- Azonos munkát végez ugyanabban a szobában, mint egy hivatásos, csak éppen 70%-al kevesebb bérért.