Kell mérget szívniuk a szeretőknek
A borító ragadott meg elsőként. Húsz éve nem tudok aludni, ezért érdeklődve vettem kézbe a könyvet, és bár az én problémámra nem adhatott megoldást, ám valamit megtudhattam a megismerhetetlenről - a nőről. Talán. Az alcím Ágyregény figyelmeztetés, hogy miről is van szó. A testiségről, esetleg az abból fakadó lelki vonzalomról. A szerelemben mindez fordítva van. A könyv viszonylag röviden mond sokat, tehát hatását tekintve vers. "Ellentmondásnak tűnik sokat mondani röviden. Azt hiszem azért, mert az." Mondatszerkesztése az élő nyelvet követi. Vallomásregény, ettől modern, Freud óta ez az igazoltan helyes irány. A két főszereplő fejezetenkénti folyamatos egymásutánisága a két történet összekeveredését okozza. Nem tudjuk, hogy mi történt kivel. Meglátásom szerint ez a könyv legfőbb értéke, ugyanis nem mással, mit egy zenedarabbal állunk szembe. Ez a regény egy fúga, ahol a szólamok kergetik egymást, egybefonódnak, és szétválnak, a hallgató (olvasó) számára szinte követhetetlenül. Ez egy nagyon fontos hatáselem. A történet vége nyitott, nem lekerített, nem lezárt. Ablakot nyit az életre, ami folytatódik a sajátunkba emelve a tapasztalatokat. A regény itt-ott érezhető kidolgozatlanságai, elsősorban az átvezetéseknél értelmet kaphatnak életszerűségeivel. Az altató szerekről megkerülhetetlen a magyar irodalomban a nők ábrázolását vizsgálók számára.
Szeifert Natália: Az altató szerekről. Ágyregény. Kalligram, 2017.
Frissítés: 2018. május 7., hétfő
Egy nő olvasó meglátásai: A regény lényegi mondanivalója az, hogy a szerek nem képesek megoldani a problémákat. Amint az altató nem oldja meg az álmatlanság okát, úgy a szex sem a lelki problémákat. A pótszerek nem képesek betölteni azt az űrt, amit valaminek vagy valakinek a hiánya okoz. Ez igaz a rákos betegeknek való felolvasásra is, amely olyan, mint sokak számára a vallás, csupán pótszer, ami nem töltheti be a bennük lévő űrt. Minden probléma gyökere a gyerekkorba vezethető vissza, ezt jelképezi a babaház. A könyv kidolgozása nagyszerűen sikerült, különösen Zsuzsa férjének világa. Szó nincs arról, hogy összekeverednének a történetek, mindig pontosan tudható éppen kiről olvasunk. A két nő megoldási kísérletei kudarcba fulladnak, mert nem megoldások, hanem altató szerek. Szeifert Natália regénye nem altató szer, hanem ébresztő az ön-altatásból.
Mindketten egyetértettünk abban, esetenként más-más okból, hogy az alábbi videó negatív kritikai észrevételei nem helytállóak.