A restauráció tulajdonképpen ellenforradalom, amely természetesnek tartja a gazdagok felsőbbrendűségét. Minden restauráció felszólít, hogy ne gondolkodj, hanem tedd magadévá az uralkodó véleményt. A gondolkodás kapcsolatban áll a valósággal, ezért a restauráció mindenek előtt a valóságtól igyekszik eltávolítani minket. A valóság helyébe a számokat állítja elénk, ám a számok könnyen manipulálhatóak; nézzük csak meg a makrogazdasági adatokat, a jövedelmi és szegénységi adatokat, vagy a népszerűségi mutatókat. Ezek az adatok minden további nélkül más számok is lehetnek. Lényegük az önkényes változtathatóságuk, akárcsak a restauráció közvéleménykutatási számai, illetve a visszaküldött konzultációs levelek mennyisége.
Mondok egy konkrét példát. A Vízművek által legutóbb részemre küldött számlája szerint az adott elszámolási időszakban a rezsicsökkentés 731 Ft volt. A számlarészletező szerint viszont a rezsicsökkentés miatti kedvezmény 1,00 Ft, amit 27% ÁFA-val számoltak el, vagyis 1,27 Ft volt a rezsicsökkentés, amit a tételes elszámolásnál jól láthatóan le is vontak. Ennyit. Nem 731 Ft-ot, hanem 1,27 Ft-ot. Színtiszta matematika nincs tévedés, csak az összeg tetszés szerinti, az eljárás pontos. (A számla birtokomban, megtekinthető és utána számolható.)
Vannak más számok is. Ha a Földön élő összes embernek, vagyis mindenkinek biztosítanánk a napi 2700 kalória élelmet, a szükséges vizet és ingyenesen az alapvető orvosi ellátást, ez mind együtt annyiba kerülne, mint amennyit Európa és az USA lakói évente költenek parfümre. Ebből is jól látható, hogy nemzetállami szinten semmi nem oldható meg, ott csak az erősebb hatalma érvényesülhet. Barbár anarchia vagy globális világbéke? Orbán és ellenforradalmi csapata a restauráció mellett döntött, a visszatérés mellett a zárt a társadalomba, ahol az erősebbeké, vagyis a gazdagoké minden, a szegényeknek pedig még az esély sincs megadva.
Alain Badiou után szabadon.