2016. november 8., kedd

NER

Anyanyelvem olyanoktól tanultam, akik két illetve három nyelvűek voltak, mondhatnám magyar sajátosság ez, de egyáltalán nem, legföljebb a határon túliaknál. Első nyelvük mindhármuknak a német volt. Nagyanyámé német-magyar, dédanyámé német-magyar-horvát, nagyapámé német-magyar-olasz. Német kultúra volt odahaza Itália csodálatával. Erre vezethető vissza problémám a nyelvvel. Költő barátom jegyezte meg egyszer, hogy furcsán fogalmazok, nem tudja megragadni a dolgot, csak érzi. Magam is észlelem, de csak a leírt mondataimban. Ilyenkor jönnek az átírások, a szavak átrendezése. A szórenddel van gond. Most következhetne itt  a szavak problematikája a NER-ben, de nem erről, a szavak átértelmezéséről és mindenek hazugsággá alakításáról akarok írni. Költő barátom már nem a barátom, igen a NER miatt nem. A NER története állítólag a 90-es években kezdődött, szerintem a nyolcvanasban, mások szerint 1963-ban, ám országos figyelmet először 2002-ben kapott. Az első Orbán-kormány még csak David Cameron típusú jobbközép kormány volt, még éppen belül a demokrácián. A 2002-es vereség egybeesett Orbán életközepi válságával, sajnos a lehető legrosszabbat sikerült kihoznia magából. Minden benne lakozott kezdettől fogva. 2002-2006 a NER prefasiszta korszaka volt, a 2006-os vereség után született a forradalommal rendszerváltást eszméje, a NER fasiszta korszaka (Mussolini). Még ez is megmaradt fideszes szubkultúrának, amely egyre kevésbé az 1998-2002-es kormányzásból, sokkal inkább a 2006-os őszi eseményekből táplálkozott. Ekkoriban szűnt meg kapcsolatom költő barátommal. A kiteljesedést 2010 hozta el, a posztfasiszta időket (nemzetiszocializmus). Senki ne tekintsen 1941-45-ből vissza a nácizmusra, most éppen a 30-as években vagyunk és Orbán leghőbb vágyai közé tartozik, akárcsak Hitlernek, egy Olimpia megrendezése. Folyik az ország központosítása, egységesítése (Gleischschaltung), a média és a gazdaság kézi vezérlése, központi ideológia és militarizáció. Amennyiben a történelem úgy hozza, lesznek letartóztatások, verések és tömegbe lövetés. Ez következik mindabból, ami eddig történt. Nézzék csak ott az utcán azt a brutális arcú verőlegényt, aki nyilas egyenruhájában épp kiskutyáját sétáltatja.