Keresztény és magyar

Keresztény és magyar, erre a kettőre kell az iskolának nevelnie Lázár János szerint. Túl azon, hogy a kereszténység hit kérdése, az is kérdés, milyen kereszténységre gondolt, mert az autentikus kereszténység államellenes anarchizmus. Elvei vannak, legyen bármilyen földtől elrugaszkodott is, az irányítja és legkevésbé sem az állam érdeke. A katolikus keresztény például nem jó magyar abban az értelemben, ahogy ma a kormány gondolja. Ennek a vallásnak benne van a nevében az egyetemes jelző, amely a hitvallásának is alaptétele. Nem magyar, hanem katolikus, tehát nacionalista értelemben minden katolikus rossz magyar, ha pedig jó magyar, akkor rossz katolikus. A protestáns országokban egykor állandó gyanakvással néztek a katolikusokra, mondván egy internacionalista világszervezet, a Vatikán ügynökei. Katolikusnak lenni kozmopolita világpolgárságot jelent és egy olyan globális világhatalom pártján állni, mint amilyen a pápaság is. XVI. Benedek nem is olyan rég enciklikában állt ki egy központi világhatalom megvalósítása mellett (lásd itt a 41. pontot).  A kérdés tehát így fogalmazható meg: keresztény vagy magyar. A magam részéről elvárom, hogy tiszteletben tartsák a kultúrámat a gyermekem iskolai nevelése terén is.