Normatív - Deskriptív

A diktatúra normatív. Abból indul ki, miként kell az embereknek viselkedniük a politika által meghatározott társadalomban. A demokrácia deskriptív. Abból indul ki, hogyan viselkednek az emberek valójában, és ehhez igazítja a társadalmat.

2016: 1984

A Párt három jelmondata:

A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ

Forrás

Adó és politikusok

Debrecenben közismert és kedvelt az a cég, amelynek boltjaiban egyféle öltözködési terméket árulnak. Magam 20 éve nála vásárolok. Márkás, használt, felújított termékeit az új áru töredékéért lehet megvásárolni. A tulaj hívő keresztény, a boltokban kereszt látható. Támogatja az egyházi kultúrát, testvérét közelebbről is ismertem - már régen elhunyt súlyos betegségben. Ma délelőtt is, mint mindig, úgy fizettem ennél a keresztény vállalkozásnál, hogy nem kaptam blokkot, egyszerűen be sem ütik a pénztárgépbe - ez van húsz éve. A Csapó utcai boltjukból hamar a Sas utcára értem, ahol egy kávézó utcai asztalánál Kósa Lajos ücsörgött a polgármester társaságában. Kósáról lerítt, hogy túl van életpályája csúcsán, míg társa előtt ott az élet. Jobboldal, őrváros.

Tűzparancs

Miután elvégezte a rendőrtiszti iskolát, az eskü előtt közölték velük, parancs esetén lőniük kell a tömegbe. Kihallgatást kért a parancsnoktól, hogy ez igaz-e? Igen volt a válasz. Akkor nem teszi le az esküt - mondta, és leszerelt. Ez 1988-ban történt. Elvégezte a tanárképző főiskolát, majd a diploma és rendszerváltás után a megváltozott környezetben mégiscsak megvalósíthatta gyermekkori álmát és rendőr lett. A napokban panaszkodik, hogy tessék már megint itt a tűzparancs, a Nógrádié. Ha aktualizálódik, azonnal leszerel.

DE

Miután a kormány kinevezte a szenátus ellenében az új rektort, aki Sztálinhoz hasonlóan egykor papnövendék volt, és bevezette a kancellária rendszert, régi-új kancellárunk (számtalan más fontos állás birtoklója), megkezdődött az egyetem területén lévő magáncégek felvásárlása. Legújabban az itt működő őrző-védő céget is megvásárolták. Ennek nem a magas ár az oka, hiszen jóval a piaci ár alatt dolgozott, mondja a kancellár, hanem azért, mert a magáncégek célja a profit (a mondat eleje ugyan ellent mond a végének, de mit számít ez a 10 millió határvadász országában), ők viszont visszaforgatják a profitot. Nos nézzük meg a magát nonprofitnak hirdető állami büfé árait: rántott szeletes zsemle 400 Ft, parizeres 250 Ft. A profitéhes szabadversenyes büfé ugyanezeket 290, és 175 Ft-ért árulja. Ez csak két példa, lehetne sorolni. Meglehet rövidesen őt is államosítják, hiszen az egyetem nem magán, hanem állami intézmény, és akkor egységesen magasak lesznek az árak, hogy legyen mit visszaforgatni, kitudja hová. Hogy azután miként kényszerítenek tulajdonosokat cégük eladására, az egy másik történet.

Tamás Gáspár Miklós: Európa jelene és jövője

Előadás

1. Két föderális rendszer határozta meg Európa közelmúltját. Az egyik az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek fölbomlása közrejátszott a bolsevik forradalmak kirobbanásában, majd ennek ellenhatásaként megjelent a militáns szélsőjobboldal preventív ellenforradalomként. A monarchiát felbomlasztó centrifugális erők idézték elő az első világháborút is. A másik föderális rendszer a Népszövetség volt, amely sokkal erősebb jogosítványokkal rendelkezett, mint ma az ENSZ. Akik nem voltak elégedettek a status quo-val, azok kiléptek, és ezzel felbomlott az a rendszer amire a béke épült; kitört az újabb világháború.

2. Ma az Európai Unió bomlása (Brexit) komoly destabilizációt jelent. Anglia identitása más, nem európai. A WikiLeaks NSA-botrány megmutatta, hogy az USA kivel osztotta meg legféltettebb titkai. Ezek nem a NATO szövetségesek, hanem Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, tehát fehér, angolszász országok. Ugyanakkor a Görög válság megmutatta, hogy az észak-nyugaton létrehozott európai rend keletről megdönthetetlen. Nincs egyenlőség az EU-ban, kelet és dél a saját szükségleteinek megoldására kidolgozott javaslatai nem eltűrhetőek. Ebben a helyzetben mindkét térségben centrifugális erők kezdtek hatni. Több olyan EU tagország is van, amelynek az identitása az Európával és az európai egységgel való szembenállásban található.

3. Magyarországon a hatalom Európával szemben határozza meg magát. Ellenszenves számára az olyan európai ideológia, mint az egyenlőség, antirasszizmus, feminizmus. A muszlim bevándorlás és menekültkérdés fókusza sem kelet, hanem nyugat felé mutat. Nem az iszlám szélsőség az ellenség, hanem Merkel kancellár vagy bárki, akiről elhitethető, hogy az etnikai identitást feloldja és ezzel a nemzeti szuverenitásnak az ellensége. Ugyanez zajlott az Osztrák-Magyar Monarchia idejében is, a centrifugális erők nem az osztrák németséget támadták, hanem a négy szupranacionalista erőt: a dinasztiát, a katolikus egyházat, a szociáldemokráciát, és a zsidóságot. Ma is így van, a hatalom számára a probléma nem a szíriai menekültek, hanem a nemzetek fölötti centripetális erők, legyen az a nagytőke, vagy az internacionalista baloldal.

4. A hatalmon lévő centrifugális erők a következőket akarják megakadályozni: egy olyan nemzetek fölötti kormányzást, amely pusztán közjogi és alapjogi közös kormányzáson túl valódi közös gazdaságpolitikát, valódi közös demográfiai politikát, és valódi közös szociálpolitikát hozna létre. Abban a pillanatban, amikor a közös európai jog részévé válna a munkanélküli segély, a lakhatás, a letelepedés, a családi támogatás, a közös valuta meghatározása gazdasági és nem csupán monetáris szempontból, akkor valami olyan jönne létre, ami egy államhoz hasonlít. Mindezzel szemben áll a londoni City, a gazdag államok előjogai, és a periféria államok parazita politikai elitjének érdekei. Egy ilyen nemzetek fölötti állam a periférián megváltoztatná a viszonyokat, másrészt ez sokba kerülne az európai tőkének. Az összeurópai szociális állam nagyon drága volna, és kialakítana egy olyan bürokráciát, amely önálló erőt képezne. A neoliberális kapitalizmus természete ezt nem engedi meg. Ezért a nemzetközi neoliberális kapitalizmus erői és a nemzetállami sovén nacionalista, rasszista, etnicista erők között létrejött egy érdekszövetség, amely fölbontja azokat az intézményrendszereket, amelyek uniformizálnak és egyenlősítenek.

5. Mivel nincsen ellenerő, amely egy összeurópai szociális államot tervezne (Yanis Varoufakis mozgalma teljesen elszigetelt), ezért a kérdés eldőlt. Ez a győzelem azzal jár együtt, hogy azok a stabilizáló tényezők, amelyek az államok közötti konfliktusokat eddig diplomáciával és pénzzel oldották meg, mint például a kohéziós alapok, amely az a pénz, amit a kelet-európai államok kapnak azért, hogy cserébe ne lőjenek egymásra, tehát ezek a stabilizáló tényezők megszűnőben vannak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nemcsak az Európai Unió esik szét, hanem a szupraetnikus nemzetállamok is, mint Nagy-Britannia, Spanyolország, Belgium. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió már szétesett. Lényegében minden nemzetállam szupraetnikus képződmény, lásd kisebbségek. Igen ám, de minden szupraetnikus politikai konstrukció súlyos válságban van. Ennek az az oka, hogy azok a politikai világnézetek, amelyek lehetővé tették a szupraetnikus entitások működtetését, mint a katolicizmus, a szocializmus, és a liberalizmus (a liberális nacionalizmus is), megszüntek részben azért, mert megszűnt az ellenség (Szovjetunió). Jelen pillanatban olyan politikai helyzetben élünk, amelyben minden kultúrákon felüli együttélés és közös politika lehetetlen és értelmezhetetlen.

6. Ma Európában egyik populáció a másik után jelenti ki, hogy másfajta populációval nem képes együtt élni. Ugyanezt látjuk az USA-ban is, ez tette lehetővé Donald Trump jelölését az elnöki posztra. A különféle életirányokat összekötő univerzalista politikai ideológiák összeomlottak. Ennek komoly filozófiai okai vannak. Lehetetlenné vált, mert kimerült a politikai képzelőerő, mert nincsenek tervek. Politikai tervre van szükség és nem hagyományra. A hagyomány addig működik, amíg nem tudatosul. Ahogy az emberek rájöttek, hogy van történelem, abban a pillanatban megfosztották magukat a hagyománytól, hiszen a hagyományt meg lehet kérdőjelezni, mert a hagyomány mint hagyomány nem összetartó elem. A hagyomány csak addig volt összetartó elem amíg igazságnak hitték, nem pedig hagyománynak, vagyis a közösségben tovább élő tudatosan ápolt szokásnak, ízlésnek, felfogásnak, szellemi örökségnek. A felvilágosodásból eredő összes irányzat: nacionalizmus, szocializmus, liberalizmus kimerült. Az, hogy ez a jelenlegi helyzet mikor vezet nagyobb konfliktushoz, összeomláshoz, háborúhoz, azt nem tudni. Stabilizáló elemek hiányában a háborútól való félelem meddig tartja vissza a populációkat, az a véletlen kérdése. A válságoknak mindig kétféle kimenetele van, a robbanás vagy a rothadás. Hogy melyik fog és mikor bekövetkezni, az nem tudható előre.

7. A fő veszélyt nem a profi szélsőjobboldali erők jelentik, hanem az, hogy köztük és a mainstream erői között a különbség egyre kisebb. A szélsőjobb néppártosodik, míg a mainstream közeledik a fasizmushoz. Franciaországban például ha a szélsőjobbot összehasonlítjuk a konzervatívokkal és a szociáldemokratákkal, semmilyen lényegbe vágó különbséget sem látunk. Mindhárom szegény ellenes, rasszista, elzárkózó, rendőrállami, autoritárius, sovén erő, csupán retorikai különbségek vannak. A neoliberális kapitalizmus diadalútját látjuk, amit a konzervatív és szélsőjobb nemzetellenesnek kiállt ki, akik pedig etnicisták és nem nacionalisták, számukra a származás számít, és ennek mentén szétszakítják a politikai nemzeteket.

8. A neoliberalizmus törekvése az állam meggyöngítése, az állam gazdaságba való beavatkozásának megszüntetése vagy korlátozása, a jóléti állam felszámolása, a nemzetközi bürokráciák hatalmának a megtörése, a periféria államok megerősödésének a megakadályozása. A finánctőke ellene van minden állami hatalomnak, így a nemzetek fölötti állam hatalmának is. Itt van az az érdekközösség, amely összeköti a perifériaállamokkal, amelyeknek nincs más eszköze a kohézió fenntartására, mint az etnicizmus, rasszizmusa, sovinizmus, illetve a háború valós vagy szellemi értelemben.


Kérdések

9. Az előadás után TGM kérdésekre válaszolt. A menekültekkel kapcsolatosat elutasította, mivel abban olyan hipotetikus állítás szerepelt, ami nem igaz, tehát a kérdés megválaszolhatatlan.

10. Az Oroszország kapcsán feltett kérdés válaszának lényege, hogy az oroszok nem fenyegetik Európát. Egy széteső birodalom, amely inkább egy erős és vele szövetséges Európában érdekelt Amerika és Kína ellenében, ám ettől még lehet veszélyes.

11. A Kádár-rendszer kapcsán felhívta a figyelmet, hogy egyrészt az nem volt kommunizmus, másrészt nem volt kedvezőtlenebb a mai gazdasági rendnél. Magyarország történetében a legnagyobb gazdasági és társadalomfejlődés 1965 és 1985 között zajlott le. Ezért van iránta akkora nosztalgia a jobboldalon is. Ez nem indokolt, mert olyan árat kellet ezért a fejlődésért fizetni, ami nem érte meg.

12. Az előző kérdések iránya a megadott téma szempontjából nem voltak relevánsak, ezért mellőztük részletes bemutatásukat. Ami idevág az a következő: miként lehetne összekovácsolni az új baloldalt a regnáló centrifugális erők ellenében?

13. Az a minimalista korhangulat, amely nem kedvez az univerzalizmusnak az mindenkire kihat, beleértve a baloldalt is, sőt ez az atomisztikus, nominalista és objektivizmus elleni ideológia a baloldalon alakult ki, nem a jobboldalról jön, ez a baloldal belső válságból származik, a 70-es évekből.

14. Intellektuálisan tehát a baloldal sem törekszik azokra az összefogó formákra, amelyek ellenállást jelenthetnének. Ennek vannak történelmi okai, mint az irtózás a sztálinista múlttól és az irtózás a régimódi pozitivista szociáldemokráciától. Az új baloldal irtózása 68 óta a régimódi baloldaltól hozzájárult ahhoz, hogy a világmegváltó gondolatok ne legyenek népszerűek. A baloldal egyoldalúan kritikai lett, a diszperziónak, autonómiának, a személyességnek, a szubjektum fölbontásának lett az eszmei híve. Ez több szempontból, de filozófiailag is nehéz helyzet.

15. Miről lehet felismerni ma egy baloldali értelmiségit? Arról, hogy minden személy fölötti autoritást ellenez. Ez nagyon fontos kultúrtörténeti tény. A helyzet hasonló ahhoz, mint amikor a jobboldal kifejezi, hogy másfélékkel többé nem tud együtt élni. Nincs egy olyan felső princípium, amiben mindannyian részt veszünk, és ami lehetővé teszi az együttélésünket. Vannak tisztességes rasszisták, akik azt mondják, hogy semmi bajuk a cigányokkal, de éljenek valahol másutt, mert annyira mások, mint mi, hogy az olyan konfliktusokat gerjeszt, ami nem vállalható, ezért nem lehet vegyes társadalmat építeni. Ez nem ugyanaz mint amit a baloldali értelmiségi mond, de vannak párhuzamok.


Gombaszögi Nyári Tábor, 2016. július.

Magyarok Kenyere Program

Egy meghívót hozott haza általános iskolás 2. osztályos gyermekem, meg egy igazgatói üzenetet. Az üzenetben az áll, hogy fiam meghívót kapott az iskolában tartandó programra, tehát ünneplő ruha, és hogy mikor vehetem át a gyermeket, meg hogy helyszűke miatt szülő nem vehet részt az eseményen. A gyerek hozzátette, aki nem íratja alá, annak holnap az igazgatói szobába kell mennie. A rendezvény az egész napos iskola után 17 órától lesz és 19-ig tart. Másnap iskola.

A meghívó szerint, az ünnepélyt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága rendezi az iskolában, a Magyarok Kenyere Program keretében (Adományozó Ünnepség). Ez egy jótékonysági összefogás határon innen és túli, rászoruló gyermekek támogatására. Tájékoztatják 8 éves fiamat, hogy a nemzeti összefogással gyűjtött búza mennyisége idén megközelíti a 495 tonnát, amelyhez mintegy 37,5 tonnát 106 Hajdú-Bihar megyei gazda adta. Volt már Búzagyűjtő Nap, Megyei Kenyérünnep, most ez.

Az ünnepség levezetője a NAK Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság igazgatója.

A program:

1. Regisztráció
2. Vers (egy költőnő)
3. Népdal (az iskola tanulói)
4. Köszöntők:
- A Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés elnöke
- tankerületi igazgató Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete
- az iskola igazgatónője
5. Tájékoztató a 2016. évi Magyarok Kenyere Programról: az Agrárkamara megyei elnöke
6. Ünnepi beszéd: Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója
7. Adományok ünnepélyes átadása a segélyszervezetek részére
8. Adományozott szervezetek köszönetnyilvánítása
9. Bábelőadás (az iskola tanulói)
10. Hortobágyi Néptáncegyüttes előadása
11. Zárszó
12. A gyerekek távozása után vacsora.

Nem írják, hogy kötelező, de úgy csinálnak, mintha az lenne.

Visszaírtam: Gyermekem a programon nem vesz részt.

Kvóta

A népszavazásról

1. Itt az új nemzeti színű plakát, rajta: "szavazzunk nemmel!" Nem az, hogy szavazz, hanem szavazzunk. Ez a kis különbség óriási. Tendenciáról van szó, hogy mást ne említsek: az olimpia után a miniszterelnök kijelentette, hogy baj van velünk magyar férfiakkal. Kevés aranyat szereztek a férfi versenyzők, tehát baj van az össze magyar férfivel. Emögött annak sulykolása áll, hogy nem vagyunk egyének, csupán egy nagy egész alkatrészei.

2. A szavazás egyszerűen arról szól, hogy felhatalmazást adjunk a rendszer további kiépítésére, és arról, hogy lemondjunk maradék szabadságjogainkról a totális kollektivizmus javára.

3. Nem kérdés, hogy lesz-e Európai Egyesült államok, csupán az, hogy szabad emberek társadalma lesz-e vagy sem.

4. Nem kérdés Magyarország hanyatlása, mert a vezető réteg nem versenyben jutott pozícióhoz politikában és gazdaságban, hanem megbízhatóság alapján.

5. Magyarország politikai rendszere a félelemre és a gyűlöletre épül. Orbán tarsolyában mindig van valami aktuális gyűlölni való, amitől félni lehet, és amit ezért gyűlölni kell. A gyűlölet összeköt a gyűlöletkeltővel, a félelem kiszolgáltat a hatalomnak.

6. Nemmel keresztények nem szavazhatnak.

Búcsúszimfónia

Lassan, egymás után tűnnek el a szólamok, végül néma csönd. A csend üzenete. Esterházy Péter az írott nyelv művésze metafizikus elme volt, akárcsak Haydn. Hasnyálmirigynaplója tényleg napló, semmi művészet. Vagy mégis? Még akkor olvastam, amikor még közöttünk volt. Most újra kézbe vettem mert "e szöveg jósága függ írója életkilátásaitól. Akkor van húzása, ha belehalok. Ha én már messze járok, amikor te, drága olvasó, ezt olvasod." A rossz a jó hiánya, tehát semmi, amennyiben a hiány nem valami. Esterházy művei immár egy más dimenzióba kerültek; az örökkévalóságéba. Egy éve ilyenkor írta, jegyezgette legfontosabb művét, de ez csak jóval később fog kiderülni. Tulajdonképpen minket készít fel halálára, tapintatosan, kíméletesen. Tanít és példát mutat. "Noha nem veszem a rákom félvállról, de se nem ijedtem meg tőle, se nem nézek föl rá. Tudomásul vettem, nem csodálkozom, nem vagyok megsértődve (hogy miért pont én), úgy mondanám, együtt dolgozunk az ügyön. (...) Nem illik a jó végben reménykedni. Azt forszírozni. Nem is éreznék elégtételt, ha ez mégis bekövetkeznék. (...) Jó ez a remény híján való élni akarás." A napló mint olyan. Tulajdonképpen mi a napló? Lehet-e naplót írni? Olyat, ami nem fikció? A valóság rögzítése. "Fázó lábbal nem lehet olvasni. Hol a zoknim?" A semmi művészete. "De nem ezt akartam mondani. Tulajdonképpen semmit, talán csak azt, hogy tíz percet lapozgattam." A valóság mindig eltakarja az igazságot. Esterházyt az érdekli, hogy halála esetén kiknek az elvesztése fájna neki. Tudja, hogy ő veszít el minket, és nem mi őt. Vigasztal. Kiesünk létdimenziójából, és ezt fájlalja írás közben ott a tizenhatoson belül. Támadó volt vagy védő? "A rák nem nem külön van bennem. A rákom én vagyok." A bűnöst is újraolvastam. Összetartoznak. És a könyvheti megnyitó-szöveg. Esterházy Péter áll az út szélén, nézi az autók áradatát, és hidegen, fájdalmasan, rémülten és egy kicsit vidáman azt kérdi: Meddig mehet ez így?" Szíve megállt ugyan, de dobogni az egész életmű dobog.

Struccfarm

A Debrecen közelében lévő Sárándon struccfarm létesült, a strucc húsa jól értékesíthető. A telep hat főnek adhatna állást, de nem fog, mert közmunkásokat dolgoztatnak benne havi 52 ezerért. Hat fehér, középosztálybeli érettségizett közmunkást. Azért van közmunka, mert nincs állás. Azért nincs állás, mert van közmunka. Pedig volna állás, például Sárándon a struccfarmon. De ott közmunkások dolgoznak havi 52 ezerért.

Ui.: Polgár polgármestere azon kesereg, hogy nincs elegendő közmunkása, mert kifizetődőbb a fusi. Hát az.

Keresztényüldözés

Magyarországon mostantól egy állami szerv fogja üldözni a keresztényüldözést. Mivel a kormány önmagát kereszténynek tartja, ezért minden leváltásukra tett mégoly demokratikus kísérlet is ettől kezdve keresztényüldözésnek számít, és mint ilyen államilag üldözendő.