A.-ra várva

Ketten közülünk Bp.-be mentünk, amely 220 km-re esik városunktól. Ott épp a Szigetről beszélgettünk, amikor két lány állt meg mellettünk. Az egyik A. volt, de szemünk el volt takarva, hogy föl ne ismerjük. Városunkban nemrég láttuk autóját egy parkolóban, elmentünk mellette, majd beléptünk az étterembe, miközben ő a másik ajtón távozott. Így kerülgetjük egymást évek óta. Ők leszálltak, mi tovább mentünk a Sziget mellett, majd a másik oldalon hajóval ki is kötöttünk egy percre. Éreztem hogy ott van valahol. Most látom a fényképet, megint ott voltam mellette. Még nem jött el az idők teljessége. Várok türelmesen.

Tarlós ante portas

Római-part. Szerelem első látásra. Séta a part és a bodegák között - egészen egyedülálló. A part különös varázsa és a bodegák borzalma. Éppen ez adja lényegét. Engem mindig megragadott az egymáshoz nem illők összetartozása. Hogy kibírják egymást. Habár! Habár a Dunának láthatóan vannak ellenvetései. Időnként megpróbálja elmosni a partmenti kavalkádot. De így van ez rendjén, az ember ural, de azért a víz az úr. Persze az Esterházy fíling is rájátszik a római-parti szerelemre, a lényegen azonban ez nem változtat. Maradjon a part az ami, az alattomos honfoglalókat nem kedvelem.

Hermann Hesse: Rosshalde

A boldogtalan házasság nem a rossz választás eredménye. A választás lehet jó, ám "arról a kérdésről van itt szó, hogy egy művész vagy gondolkodó, olyan ember, aki intenzíven is akarja élni az életet, de a lehető legtárgyilagosabban szemlélni és ábrázolni is - képes-e egyáltalán a házasságra?" Hesse, mint mindig önmagát írja, saját életét, belső fejlődését. Egy festő történetét olvassuk, akinek házassága tönkrement, miközben művészete a csúcspontra jutott. A mű azonban nem erről, hanem a festő belső fejlődéséről szól, családtagjaihoz és főként önmagához való viszonyán keresztül. A megvilágosodást egy megrázkódtatás váltja ki. A tragédia lassan bontakozik ki, sejtetve, bár álomképben előre bejelentve, mégis erős megrázkódtatással. Hesse saját élete válságát írja ki magából, a megoldás azonban nem meggyőző. Magányos volt-e Hesse, tudta-e valójában mi a magány? Úgy vélem nem. Olyan introvertált személyiség volt, aki az extrovertált eszményeknek akart megfelelni, legalábbis 1914-ben mindenképpen. Nem a saját útját járva csak keserűséget találhatott. A Rosshalde az önszeretet regénye.

Évszaki és Vízhordós Ügyvédi Iroda

Elkapták és hazahozták a főmaffiózók barátját. Sokat tud, túl sokat, ezért félő hogy puszta véletlenségből infarktust kaphat. Az egyik barátja ma éppen kormánytag, hát ezért. A nyomozót, aki hat éve kutat utána a közelébe sem engedik csak felügyelet mellett. Most végre kihallgathatja. A védelem ismert sztárügyvéd, az Évszaki és Vízhordós Ügyvédi Irodától. Föl van háborodva, mert vasárnap hallgatják ki védencét, ő viszont vasárnap soha nem dolgozik. Egyáltalán, mit képzel a rendőrség, hogy vasárnap hallgat ki, az Úr napján. Felvilágosítják, hogy a rendőrök sem szeretnek vasárnap dolgozni, de a törvény előírja, hogy hazahozatal után mikor kell kihallgatni, most lett rá lehetőség (lásd fentebb), ezért a vasárnap. Őt ez (a törvény) nem érdekli, ő ki a törvényektől megvéd vasárnap soha nem dolgozik, ez az Úr törvénye. Később ismét telefonál, hogy küld maga helyett helyettesítőt, aki őt fogja (vasárnap) helyettesíteni.

Diplomás közmunkások

Júlia 57 éves diplomás. Az egyetemen dolgozott sokáig, majd elment a versenyszférába sokkal kedvezőbb fizetésért. Idővel megszűnt a cég, munkanélküli lett. Három éve nincs állása. Amikor nincs közmunka, ingyen dolgozik a máltaiaknál. Jelenleg irodai közmunkás havi 51 ezerért. Társasházát ahol lakik felújítják, nem tud fizetni, ráterhelték lakására. A hajléktalanság fenyegeti.

Erzsébet 43 éves diplomás. A menekülttáborban dolgozott. A tábor megszűnt, ő munkanélküli lett. Jelenleg irodai közalkalmazott havi 51 ezerért. Hetente egyszer plazmaferezisre jár, ami havi 20 ezer kiegészítés a számára. Az Aldihoz vagy Lidlhez szeretne bejutni eladónak.

Orbán a karneválon

A Debreceni egyetem virágkocsiján. Kezében a magyar zászló, körötte vonagló alakok. A magyar giccsparádé netovábbja a Debreceni Virágkarnevál történetének legborzalmasabb, mi is? - alkotásnak nem mondható. Felirat: A sport összeköt - Debreceni Egyetem testnevelési egyetem. Barbár testkultusz, az ideológia kiszolgálása. A sport egyébként tényleg összeköt, nem csak kollektivista, hanem szószerinti értelemben is. Orbán alakja felismerhető, de akár le is tagadható, nincs kimondva, de nyilvánvaló. Undorító.

Sportos virágkarnevál

Széll Kálmán és a Római

Augusztus 9-én, majd rá egy hétre 16-án Budapesten jártunk a fiammal. Utunkat a Sziget-fesztivál keretezte a reptéren és a HÉV-en. Sokkoló volt a rengeteg "Tudta?" plakát, második utunkra azonban immunissá váltunk. Engem ifjúkorom kádárista szólamaira emlékeztet, akárcsak a wc-díj újbóli elterjedése, akkor sem fizettem, most sem soha. Kiszámoltam: csak 9-én 1100 Ft spóroltunk vele. A két nap eseményeit összevonva elmondhatom: középpontban a Széll Kálmán tér. (Tudom ez a Moszkva tér, de én olyan öreg vagyok, hogy eredetileg is Széll Kálmánként ismertem meg; a nagyanyám úgy hívta. Széll egyébként egy korrupt barom volt.) Ez lett törzs- és kiinduló helyünk. Voltunk a Várban és a Mammutban. A Csaba utcai dohányboltba visszatérő kóla vásárlók lettünk, az itt dolgozó lányok igazítottak útba a fogaskerekűhöz. Széchenyi hegy és vissza. A Széll Kálmán tér a szirénázó mentők hazája. 9-én egy mentő egyenesen ide jött az Arriba elé. A Mekibe is benéztünk. A 6-os villamossal végig utaztunk, majd metróval vissza. Nagymamám itt lakott a Retek utcában, még Horthy idejében. A Széna tér enyhén szólva egészen más mint Debrecenben. Mindkét alkalommal tartottunk Esterházy emlék-utat is. Megállapítottuk, hogy arra lakott, ahol most Anna munkahelye van, legalábbis ugyanott kell leszállni a HÉV-ről.

16-án a Széll Kálmán mellé a Római-part is beszállt. Rómaifürdő: leszállás a HÉV-ről. A strand, itt focizott az ifjú Esterházy. Római-part, itt sétált Esterházy.

Másfél órát álltunk a Római Birodalom határán és sétáltunk a Duna mentén, közben aláírtam a petíciót a part fáiért. Kedves fiatal hölgy volt a kortes szórólap osztó.

Ezután kihajóztunk, a fiú először volt életében hajón. Leírhatatlan. Felszálló óriás-repülők az égen. A Margit szigeten szálltunk ki, ahol azonnal megláttuk Gulyás Mártont (Krétakör), akivel debreceni filmezése alatt már találkoztunk. Egyik keze bekötve, éppen telefonált. Délután hat óra volt. Még elmentünk a Széll Kálmánra, majd a West End, ahol előző héten a Galaxy játékboltban vettünk egy bogárhátú VW-t. Akkor egy csodaszép lány, most egy szimpatikus fiatalember volt, akivel elbeszélgettünk a játékautókról. Még kiálltunk a Nyugati elé, majd az utolsó pillanatban felszálltunk az utolsó IC vonatra. Lassan elhagytuk a várost, Vecsésnél még leszálló Wizz-ek, kalauzok ismerős tájszólással. Debrecen kihaltsága, szűkössége, nevetséges kicsisége. Hazaértünk.

A maszk

A személyes tudattalan fontos összetevője a persona. Ez egy maszk, amit az egyén az emberek előtt visel, amilyennek mutatja magát, amit elvárnak tőle, amiben eljátsszuk szerepünket az élet színpadán. Egyfajta kompromisszum eredménye a látszatra törő társadalom és az egyén belső valósága között. A probléma akkor kezdődik, amikor valaki azonosítja magát ezzel a maszkkal, és sztereotip viselkedésformákat fejleszt ki faji, társadalmi, nemzeti előítéleteknek hódolva. A társadalmi nyomás, a kikényszerített, belénevelt nemzeti büszkeség, a nacionalizmus, a mi magyarok különlegesek vagyunk tudata a personával való azonosulást eredményezi, ami mindig súlyos neurózist okoz, amint ez jól látható a politikai jobboldal táborában. A personával való azonosulás gátolja a személyiség fejlődését, az individuációs folyamatot.