2015. október 26., hétfő

Magyar Bálint, Tamás Gáspár Miklós, és a démonok

2013. január 9.

"A természeti vallások világában az isteni szféra érintése gyakran társult a kicsapongással" (Dobszay László). A kozmosz életritmusát követő extázis keresése általában a téli napfordulóhoz kötődött, majd áttevődött az év utolsó napjának éjszakájára. Nem szakrális hedonizmusról van szó, hanem az istenekkel való kapcsolatteremtés kísérletéről, ezért a kereszténység sem erkölcsi okból utasította el, hanem teológiai megfontolásból; démonok előtti hódolatnak tartotta. "Aki a pogányok közé vegyül az nem üdvözül. Az, hogy valaki hisz, remél és szeret, még nem elég az üdvösséghez. Fontos ugyanis az, hogy mit hisz, mit remél és mit szeret" (Szent Ágoston). Magyar Bálint és Tamás Gáspár Miklós egész biztosan nem vegyült a pogányok közé, nem tivornyákkal töltötték a Szilvesztert, hiszen 2013. január 1-én kora reggel 8 illetve 9 órától a Klubrádió élő műsorának voltak a vendégei, amelyben kifejtették álláspontjukat a mai magyar politikai rendszer démoni vonásairól. Magyar Bálint az európai kultúra megtestesítőjeként totális ellentéte például Semjén Zsoltnak. Személyiségében, hangulatában, akárcsak Magyar Elek csöndes-szomorkás, Krúdy Gyula fíling. Tamás Gáspár Miklós gondolkodásában és szellemiségében mintaképe a keresztény politikusnak, a becsület, a következetesség, a felebaráti szeretet megvalósítója. Vele ellentétben Orbán Viktor démonikus jelenség, hatalmában tobzódó pogány főpap. Neki köszönhetően politikai őrjöngés és kicsapongás dúlja hazánkat, amit "üres és hitvány dalokkal, lakomákkal és tivornyákkal ülnek meg a pogányok" (Szent Ágoston).