2015. október 26., hétfő
Orbán 1989-2015
Orbán Madridban valószínűleg azon törte a fejét, amin egyébként máskor is töri szüntelenül, hogy számításait, már ami a világot illeti, hogyan fokozza a szélsőségekig. Orbán számításaiban mindig a szélsőségekig jut. Kínosan ügyelt, hogy bármilyen elszólással utaljon számtalan titkos találkozójára. Orbán ízléstelenségei utálatos ízléstelenségek. Orbán a kispolgár, akiből a magyarok miniszterelnököt eszkábáltak, Orbánból a politikai aprósaláta-gyárosból, az élet opportunistájából, aki nem a világot állította a feje tetejére, hanem a fejét dugta be a magyar konyhakertbe. Orbán a magyarok politikai ujjszopója, aki a magyar lélek-lekvárt magyar befőttesüvegekbe töltögette bármely célra és minden esetre, Orbán, aki nyalábba gyűjtötte a szólás-mondásokat, s a legemelkedettebb szellemi javakként adatja el Rogánnal, s keneti a tanfelügyelőkkel a magyar fülekbe, míg teljesen el nem dugulnak. Orbán a magyar szellemet évszázadokra elárulta, s a magyar középszerig nyesegette azzal a serénységgel, amit orbáni serénységnek nevezünk. Orbán az ideológiai patkányfogó, a használati magyar, akit a magyarok úgy vesznek be, mint egy orvosságot, s hisznek a hatásban, a gyógyerejében; Orbán nem más, mint a magyarok természetgyógyásza, az első magyar szellemi homeopata. Elég, ha beszedik Orbánt, s máris egészségesnek érzik magukat. De Orbán sarlatán, s az orbáni világnézet és politika a leghatalmasabb magyar sarlatánság. Mindenkinek elrontja a gyomrát, csak a magyaroknak nem, azoknak Orbán maga a világcsoda. Miközben ez a világcsoda kispolgári politikai hobbikert. Orbánnak semmiben nincs csúcsteljesítménye, mindenben csak a középszerig jutott. Nem a legnagyobb politikus, nem a legnagyobb ideológus. Ha mondjuk Szent Istvánnal hasonlítjuk össze, akivel önmagát szereti összehasonlítani, az olyan, mintha egy alpesi bernáthegyit hasonlítanánk egy dunántúli satnya falusi tacskóhoz. Nemzeti Együttműködés Rendszere, micsoda nagyzási hóbort! Egy nagyzási mániás totálisan félresikeredett próbálkozása, akinek az egész világ felcsúti fejébe szállt. Orbán, aki elcsavarta a magyarok fejét, s akikből immár 26 éve bolondot csinál. Orbán a magyar szellem sírásója, aki 1989-ben Nagy Imre újratemetésén elmondta híres beszédét, amit a megfelelő helyen leírtak neki. Orbán, aki nem engedi a múltat feltárni, aki éppen most írat egy új múltat népének, elmondta amit elmondott. Nem mondta volna, ha nem engedik. Nem lett volna újratemetés, ha a Szovjetunió nem hagyta volna. Putyin és Pozsgay mai barátja elmondta akkori beszédét. És ma? Ha szembeállítjuk Szent Istvánnal vagy Göncz Árpáddal, akkor Orbán Viktor ijesztően kicsi. És ez a kicsi mindent bemocskolt. Ha őszinték akarunk lenni, az általános elhülyülés oly mértékű, hogy nincs visszaút többé.
Thomas Bernhard után szabadon.
Magyar Bálint, Tamás Gáspár Miklós, és a démonok
2013. január 9.
"A természeti vallások világában az isteni szféra érintése gyakran társult a kicsapongással" (Dobszay László). A kozmosz életritmusát követő extázis keresése általában a téli napfordulóhoz kötődött, majd áttevődött az év utolsó napjának éjszakájára. Nem szakrális hedonizmusról van szó, hanem az istenekkel való kapcsolatteremtés kísérletéről, ezért a kereszténység sem erkölcsi okból utasította el, hanem teológiai megfontolásból; démonok előtti hódolatnak tartotta. "Aki a pogányok közé vegyül az nem üdvözül. Az, hogy valaki hisz, remél és szeret, még nem elég az üdvösséghez. Fontos ugyanis az, hogy mit hisz, mit remél és mit szeret" (Szent Ágoston). Magyar Bálint és Tamás Gáspár Miklós egész biztosan nem vegyült a pogányok közé, nem tivornyákkal töltötték a Szilvesztert, hiszen 2013. január 1-én kora reggel 8 illetve 9 órától a Klubrádió élő műsorának voltak a vendégei, amelyben kifejtették álláspontjukat a mai magyar politikai rendszer démoni vonásairól. Magyar Bálint az európai kultúra megtestesítőjeként totális ellentéte például Semjén Zsoltnak. Személyiségében, hangulatában, akárcsak Magyar Elek csöndes-szomorkás, Krúdy Gyula fíling. Tamás Gáspár Miklós gondolkodásában és szellemiségében mintaképe a keresztény politikusnak, a becsület, a következetesség, a felebaráti szeretet megvalósítója. Vele ellentétben Orbán Viktor démonikus jelenség, hatalmában tobzódó pogány főpap. Neki köszönhetően politikai őrjöngés és kicsapongás dúlja hazánkat, amit "üres és hitvány dalokkal, lakomákkal és tivornyákkal ülnek meg a pogányok" (Szent Ágoston).
"A természeti vallások világában az isteni szféra érintése gyakran társult a kicsapongással" (Dobszay László). A kozmosz életritmusát követő extázis keresése általában a téli napfordulóhoz kötődött, majd áttevődött az év utolsó napjának éjszakájára. Nem szakrális hedonizmusról van szó, hanem az istenekkel való kapcsolatteremtés kísérletéről, ezért a kereszténység sem erkölcsi okból utasította el, hanem teológiai megfontolásból; démonok előtti hódolatnak tartotta. "Aki a pogányok közé vegyül az nem üdvözül. Az, hogy valaki hisz, remél és szeret, még nem elég az üdvösséghez. Fontos ugyanis az, hogy mit hisz, mit remél és mit szeret" (Szent Ágoston). Magyar Bálint és Tamás Gáspár Miklós egész biztosan nem vegyült a pogányok közé, nem tivornyákkal töltötték a Szilvesztert, hiszen 2013. január 1-én kora reggel 8 illetve 9 órától a Klubrádió élő műsorának voltak a vendégei, amelyben kifejtették álláspontjukat a mai magyar politikai rendszer démoni vonásairól. Magyar Bálint az európai kultúra megtestesítőjeként totális ellentéte például Semjén Zsoltnak. Személyiségében, hangulatában, akárcsak Magyar Elek csöndes-szomorkás, Krúdy Gyula fíling. Tamás Gáspár Miklós gondolkodásában és szellemiségében mintaképe a keresztény politikusnak, a becsület, a következetesség, a felebaráti szeretet megvalósítója. Vele ellentétben Orbán Viktor démonikus jelenség, hatalmában tobzódó pogány főpap. Neki köszönhetően politikai őrjöngés és kicsapongás dúlja hazánkat, amit "üres és hitvány dalokkal, lakomákkal és tivornyákkal ülnek meg a pogányok" (Szent Ágoston).
2015. október 21., szerda
A matéria méltósága
Assisi Szent Ferenc nem volt zöld, még kevésbé vegetáriánus. Ferenc a természetben az Istennek való kiszolgáltatottságot, a Benne való bizalom allegóriáját látta. Számára a természet nem anya, hanem nővér, akit meg is intett, ha gyűjtögetett (méhek, hangyák). Ő volt az, aki megmentette Európát a buddhizmustól. Ferenc lényegében az antikapitalizmus ősforrása. Aquinói Szent Tamás viszont azzal, hogy Arisztotelészre hivatkozott, úgy tűnt a pogányságot akarja visszahozni, miközben az iszlámhoz is közeledik. Lényegében ő volt, aki megmentette Európát a platonista miszticizmustól. Tamás, bármilyen meglepő is, a szabadelvűség (liberalizmus) ősforrása. Ha most a két szentet összekapcsoljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ők voltak, akik megszabadították Európát egy szörnyű végzettől, az elszellemiesedéstől azzal, hogy a Megtestesülést helyezték a középpontba (G. K. Chesterton). Ezzel ugyanis az anyag fontos jelentőséget és méltóságot kapott. Később a protestantizmus nemcsak Platónhoz tért vissza, hanem Szent Ágoston szabadakarat-korlátozó nézeteihez is. Elutasította az értelem szabadságát, és az egyedül a hit elvét vezette be. "Lerombolta az értelmet és helyébe állította a befolyásolást." (G. K. Chesterton)
Részlet Gondolatok az antropozófiáról című írásomból.
2015. október 20., kedd
Hungarikum
A latin unicum (egyedülálló) szó elferdítéséből alkotott fogalom. Ilyen szófordulat más nyelvben nem létezik, tehát nincs germanikum, italikum, románikum, szlovákikum stb. A többi nép egyedülállónak vagy különlegességnek nevezi értékei, míg nálunk egy külön kultúra, egyenesen vallásos áhítat alakult ki a hungarikumok körül. Ez az ami tényleg hungarikum. Az oka ennek a szellemi mellékterméknek a kisebbségi komplexus, annak kompenzációja. Külön Hungarikum Bizottság dönt mik kerülhetnek be a hungarikumok közé, és a sor mára végeláthatatlanná vált. Ha megnézzük a hungarikumok honlapját gyermeteg indoklásaival, az önmagát nevetségessé tevő nép mítosza sejlik fel.
Nemes Dániel cikke alapján. Medikus Lap 2015/2016. I. félév, 1. szám, 14-15. oldal, Történelmi tévhitek 2. - "Hungarikumok".
Nemes Dániel cikke alapján. Medikus Lap 2015/2016. I. félév, 1. szám, 14-15. oldal, Történelmi tévhitek 2. - "Hungarikumok".
2015. október 15., csütörtök
Jung a közösségi nevelésről
A jellem mégoly ideális közösségi formálása is a legnagyobb károkat okozhatja az egyén egyediségében. Ha bizonyos közösségi értékek az egyének egyediségének rovására épülnek ki, akkor ennek olyan egyén lesz az eredménye, aki talán eszményi módon megfelel a nevelésben alkalmazott szabályoknak, alapelveknek és módszereknek, és ezért minden olyan helyzethez és problémához alkalmazkodik, amelyek megfelelnek a nevelés kiindulópontját képező feltételeknek, viszont minden más dologban bizonytalan lesz, ahol az ismert szabályok hiányában egyéni döntésre van szükség.
C. G. Jung: A személyiség fejlődése, 140. oldal. Scolar Kiadó, 2008.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)