Szubjektív filmértelmezés
Terminator - tizennyolc éves voltam az első rész bemutatójakor, negyvenkilenc vagyok az ötödik rész vetítésekor - együtt öregedtünk meg. Filmet ritkán nézek, kizárólag az interneten. Moziba utoljára 1989-ben jártam (Pink Floyd The Wall), a tévét 1996-ban hajítottam ki. 2007-ben az egyetemi filmklubban láttam a Pink Floyd The Wall filmet, ami azért volt érdekes, mert az utcai jelenetek láttán a 2006-os őszi eseményekre asszociáltak a hallgatók. Azóta csak az internet. A Terminator Genisys-t is, igaz spanyol szinkronnal.
Fiatal éveimre a Pink Floyd The Wall mellett a Terminator első része volt nagy hatással. Mindkettőt 1986-ban húsz évesen láttam először, illegálisan behozott kazettákon.
A folytatások nem voltak, nem lehettek számomra azok, ami az első rész volt. A második először egyáltalán nem tetszett, hiszen itt egy egészen más személyiségű terminátor jelent meg, másként volt programozva. Úgy voltam vele, mint Sarah Connor - bizalmatlan. Csak most, hogy a fiam azonosul az ifjú John Connor szerepével enyhültem meg, ami jelzi, hogy érzelmi szál nélkül semmi nem működik.
A harmadik rész viszont egyből tetszett. Egyrészt lekerekített lett a történet, másrészt nagyon bejött a nő terminátor ötlete. Apró gesztusaiban nagyon is emberi.
A negyedik rész számomra érdektelen, az ötödiktől sem várhatunk túl sokat. Nem véletlen, hogy a legerősebb rész tulajdonképpen az elsőből való:
Itt álljunk meg, és beszéljünk a mesterséges intelligencia kérdéséről, hiszen a gépek veszik át az uralmat és harcolnak az ember ellen. Maga a terminátor is az intelligencia jeleit mutatja, sőt a második résztől az érzelemét is. A mesterséges intelligencia materialista dolog. Arról a filozófiai álláspontról van szó, hogy az anyag az elsődleges, amely bizonyos feltételek között öntudatra ébred. Ezt az ébredési pontot hívjuk szingularitásnak. Ebben az esetben az ember is próbálhat létrehozni ilyen feltételeket.
Aki materialista az hisz ebben az opcióban. Azok, akik azon a filozófiai állásponton vannak, miszerint a szellemi létezés előbbre való, az nem hisz ebben. Mélyebbre tekintve látnunk kell, hogy az intelligencia szót fontos definiálnunk. Az előbb értelmes életként beszéltünk róla, mert eszerint tárgyalnak róla azok, akik a gépi értelmet lehetségesnek tartják. Az intelligencia fogalom mai használata végeredményben a megkülönböztetés képességét gyengíti. A számítástechnikában használt mesterséges intelligencia fogalom egy más, nem filozófiai, hanem pusztán megoldandó (megoldható) technikai kérdés.
Érdekes ebből a szempontból A gép (The Machine) című film. Forster regényét idézi (A gép megáll - The Machine Stops) bár semmi köze hozzá. Forster regényében több, mint száz évvel ezelőtt (1909) egy internetes világról ír, ahol az emberek már el se hagyják otthonaikat. A légijáratok (léghajók) üresen, mint valami mozgólépcsők járják útjukat. A Gép vallásos tisztelete van előírva, ám kezd szétesni a rendszer, egyre több dolog nem működik, míg végül sorban minden leáll. A film viszont egy gépről (robot) szól, amelybe egy adott nő agyának számítógépes programmá átalakított információit töltik be. A robot nem a nő életének meghosszabítása, hanem egy új önálló lény, amely sok dolgot örökölt "anyjától". Egy új faj jön létre, evolúciós szempontból magasabb rendű, mint az ember. Nem gép, embernél több, ahogy a Terminator Genisys-ben is halljuk. A film ritmusa jó, de a történet túl lapos, nem használja ki a témában rejlő lehetőségeket, nem bontja ki a filozófiai-technikai kérdést. A teljes film magyar szinkronnal itt megtekinthető.
Érdekes ebből a szempontból A gép (The Machine) című film. Forster regényét idézi (A gép megáll - The Machine Stops) bár semmi köze hozzá. Forster regényében több, mint száz évvel ezelőtt (1909) egy internetes világról ír, ahol az emberek már el se hagyják otthonaikat. A légijáratok (léghajók) üresen, mint valami mozgólépcsők járják útjukat. A Gép vallásos tisztelete van előírva, ám kezd szétesni a rendszer, egyre több dolog nem működik, míg végül sorban minden leáll. A film viszont egy gépről (robot) szól, amelybe egy adott nő agyának számítógépes programmá átalakított információit töltik be. A robot nem a nő életének meghosszabítása, hanem egy új önálló lény, amely sok dolgot örökölt "anyjától". Egy új faj jön létre, evolúciós szempontból magasabb rendű, mint az ember. Nem gép, embernél több, ahogy a Terminator Genisys-ben is halljuk. A film ritmusa jó, de a történet túl lapos, nem használja ki a témában rejlő lehetőségeket, nem bontja ki a filozófiai-technikai kérdést. A teljes film magyar szinkronnal itt megtekinthető.
A Terminator első része 1984 kultikus évében játszódik és lett bemutatva. Az orwelli év kiválasztása nem véletlen. A jövő roboturalma pokol az ember számára. Ami engem húsz évesen megragadott a filmben (és a Pink Floyd filmben is), az a diktatúra levegője, hiszen benne voltam, abban töltöttem egész addigi életem. A terminátorban azt az eltökéltséget láttam, ahogy magam szegültem szembe a hatalommal megalkuvást nem ismerve, a pusztulástól sem rettenve.
Link
Pink Floyd - The Wall
Pater Sparrow - 1
Link
Pink Floyd - The Wall
Pater Sparrow - 1