Illiberális oktatás

Az oktatás az illiberális Orbán-rendszerben szolgaság, mert erőforrásá alacsonyítja az embert. A leigázás módja az, ahogy az oktatás engedelmes lényeket hoz létre, akiknek természetesnek kell elfogadniuk az őket körülvevő rendszert. Az oktatás ketté lett szakítva egy minimalista részre ahol a szegényeket szolgalelkűségre oktatják, és a kivételezettekre akik hozzáférhetnek a tudáshoz, feltéve ha bebizonyosdik róluk, hogy képesek a feltétel nélküli szabálykövetésre. Az emberek bért visznek haza, habár rá lettek nevelve, hogy fizetésnek gondolják, akárcsak arra, hogy lenézzék az alattuk lévőket. Az oktatás hierarchiája meggyőzi az embereket arról, hogy a tudás: privilégium. És az illiberális Orbán-rendszerben valóban az is. Ez a rendszer előre vetíti a fizetetlen rabszolgaságot. Az oktatás nem azonos a tudással. A tudást mint olyant az oktatás mindig csak részlegesen ragadja meg. A tudás mint gyakorlat mindig kisiklik az oktatás fennhatósága alól, és meghaladja azt. Vannak aki  nem hajlandók beilleszkedni az oktatást irányító és kommercializáló rezsimbe. A legelvontabb és legtermékenyebb tudás nem azonos azzal a szűkösséggel, amit az oktatás áruvá tétele és hierarchiája kényszerít ki. A valóság sokféle, és ellenáll a szabályozásnak. Az ellenállók a tudás autonómiájáért küzdenek. Az illiberális Orbán-rendszerben a javak kizárólag a gazdagság, és nem a tehetség és főként nem a szükséglet szerint vannak szétosztva. A presztízsoktatás meggátolja a tudáshoz való szabad, demokratikus hozzáférést. De vajon kinek a tulajdona a tudás? A kereszténység szerint a tudás Isten ajándéka, tehát ingyenes és mindenkié. Ellenállni annyit tesz, mint a tudást bármilyen formában továbbítani, ellenállni annyi, mint küzdeni a tanulás szabadságáért.


McKenzie Wark után szabadon.