Munkaalapú sátánizmus

A korai kapitalizmus kritikáját fogalmazta meg Chrétien de Troyes: Yvain című művében, (1177-79). A főhős bejut egy várba, ahol nyomorban élő közmunkások dolgoznak; a gazdagoknak készítenek luxustermékeket.

A vaskos szálfák közt belát,
s lel ott vagy háromszáz leányt:
munkálkodnak hímzéseken,
- merő arany, merő selyem -
ki mint tud, úgy serénykedik.
De koldusforma mindenik:
ruhájuk lompos, övtelen,
s oly rongyos is, hogy sok helyen
már nincs egyéb, csak ócska lyuk,
s kitetszik mellük, hónaljuk.
Az inggallérok szennyesek, belőlük vézna nyak mered,
s a fej gyötörten csüng alá.

A nélkülözés azonban csökkenti a munkerő minőségét.

kezük megáll: a szenvedés
úgy meggörnyeszti testüket,
hogy földre néznek csüggeteg,
s hosszan ülnek tétlenül.

Yvain megállapítja:

Szépséges az arany-brokát,
de bezzeg nem szép az, hogy ők
fakók, soványak, szenvedők,
pedig hiszem, hogy bájosak
lennének ők is: volna csak
meg mindenük, mit egy leány
szívvel-lélekkel megkiván!

A munkafelügyelő nem adhat választ, miért van ez így, hát a lányokhoz fordul:

Hogyan, hogyan nem? annyit tudunk:
e várban járt király urunk,
hol bent ül két ördögfia,
kanördög s asszony magzata,

Az ő uruk mert tőlük, hogy megölik rettegett, stratégiai megállapodás köttetett:

ahogy tudott, megegyezett:
frigyet kötött, hogy jár nekik
- míg paktumuk le nem telik -
évente harminc hajadon;
ezért engedték szabadon.

Amíg a két sátáni fajzat él, addig nincs változás, de ha valaki megöli őket, akkor

nem kell fizetni több adót,
és nem leszünk rabok mi sem,

ám úgy hiszik, soha nem lesz szabadulásuk:

Szivet tépő iszony fog el,
mikor látjuk, hogy sorra vész
a sok derék, délceg vitéz,
ördögfiakkal víva meg.

Marad hát a nyomorgás: 

Mi nem keresünk úgy sosem,
hogy jóllakhassunk egy kicsit;
kenyérre is alig telik
- reggel, meg este egy kevés -,
hiába minden hímezés:
nem élhetünk meg az utcán,
ha bérünk négy dénár csupán.
Nekünk a végén nem marad
egy jó ruha, egy jó falat.
S ki húsz sou-ért megdolgozik,
az is csak éppoly koldus itt.

Pedig munkájukból jól élhetnének,

de lefölözi mindenünk,
ki itt dolgoztat szüntelen.
Nem alhatunk éjente sem,
naponta sem: csak munka vár.
Le sem merünk pihenni már:
ki elszunnyadna, annak itt,
lecsonkolnák a tagjait.

Yvain-nal tudatják:

Ki itt vesz szállást, megfizet:
akár te holnap, jó lovag,
mert önerődből, egymagad
kell vívnod - ha tetszik, ha nem -,
s kárt vallanod keservesen:
erősek a gonoszfiak!

Ő azonban nem retten meg, bár ez bizonyult élete Legkegyetlenebb Kaland-jának:

lássuk, kik élnek odabent,
s hogy vendéglik az idegent!


Mészöly Dezső fordítása.

Trubadúrdal

Vágyom őt látni hallani,
mint legszebbre tekinteni,
hisz ő valamelyest kegyel, így sejteni.
De nem merek hírt küldeni,
rettegve őt megbántani,
tán illetlennek látszani,
szívem titkát kiönteni,
pedig csak ő bír meggyógyítani.

Tűnődöm, búsan csüng fejem,
és arról álmodom, hogy beszél hozzám kedvesen,
majd ismét félek, hátha azt se látja szívesen,
ha vágyam e vallomásban kitör szelíden.
Miközben kínt tűrök, gyötrelmeket,
naponta százszor halok és éledek,
azon tűnődöm, a boldogság milyen lehet,
ha e vad kínból is ennyi gyönyör ered?

Rám néz és olyan leszek, mint kisgyerek,
ha pedig rám gyúl fényes mosolya,
látjátok változni színemet.
Hölgyem jólelkű, szép a lelke, szép mindene,
és bár elment, és közénk feszült a távolság,
testem itt, de lelkem örökre ott ővele.
Kétszeres halál szeretni messziről reménytelen,
jövőm hiába kémlelem, hány lépés még a végtelen?

Nincs hatalmam magam fölött
többé nem vagyok magamé,
mert szeme engem tükrözött,
szinte átváltoztam belé.
Nyílt arcában, övé a diadal,
mert megbűvölt egészen,
bár nem tudom, nem értem,
hogy vélem mit akar.

Mindenről lemondtam már,
sorsom nézni és szeretni őt messziről.
Mert nem-szeretni nem bírok,
bár ő enyém sosem lehet.
Tudja, hogy övé szivem, övé vagyok,
övé önmaga, s a világ;
elment, reám mást sem hagyott,
mint lelkem vágyát és bánatát.

Talán egyszer, ebben bízom,
az Ég megsegít,
és ő ismét a szemembe néz,
s megmondja kereken,
hogy jólesett szívének,
s tetszett az énekem.



Guilhem de Peitieus, Jaufré Rudel, és Bernart de Ventadorn után szabadon.

Svéd Szent Brigitta

Brigitta (1302-1373) apja a tartományi ting elnöke volt. Tizenhárom éves, amikor férjhez adták Ulf Gudmarsson, szintén ting elnökhöz. Férjét két évig nem engedte magához közel, majd nyolc gyermeket szült. Maga igazgatta a hatalmas birtokokat. Úgy tartotta, hogy a gazdagoknak azért van sok pénzük, hogy eltartsák a szegényeket. "Minden, ami több, mint amire az embernek szüksége van, feleslegnek számít, amit meg kell osztani." Az intézője kioktatta, közölve vele, hogy ez így nem mehet tovább, mert csődbe viszi az uradalmat, mire ő azt válaszolta: "Addig kell adnunk, ameddig van miből." Harminckét éves, amikor Stockholmba hívták, mint a királyi család rokonát főudvarmesternőnek. Feladatának tekintette, hogy rendbe szedje II. Magnus életét. A királyt "nyúlszívűnek" és "megkoronázott szamár"-nak hívta. Kopott vezeklőruhában érkezett a királyi várba és leleplezte a hatalmon lévők korrupcióit, majd apokaliptikus jövendölésekkel riogatta a királyt, a nemességet és a klérust. Elítélte az emberi jogok bármiféle megsértését. Szemére vetette a királynak, hogy megadóztatja a szegényeket, vagyis mint valami útonálló, kifosztja őket. Az egyházról sem volt jobb véleménye: "Egyetlen pap sem teszi életében azt, amit hirdet. (...) A tízparancsot egyetlen paranccsá zsugorították össze: Adj pénzt!" Boszorkánynak, mágusnőnek tartották. Férje halála után azon ügyködött, hogy a pápát visszakényszerítse Avignonból Rómába. A klérus életmódján is igyekezett változtatni. Rómába költözött, ahol a fejedelmeket gyilkosoknak, a papokat állatoknak nevezte. Egy bíborost majomhoz hasonlított, míg egy apátról csak ennyit mondott: "A szajhák feje." Ezek után döntés született meggyilkolásáról. Elterjesztették, hogy boszorkány, akit el kell égetni. A felizgatott tömeg megrakta a máglyát, majd lakhelyéhez tódult, betörték a kaput és átkutatták az épületet, de ő megszökött előlük. Mindeközben rávette a pápát a Rómába való visszatérésre, de az megijedve a nehézségektől, félúton visszafordult Avignonba. Brigitta 1372-ben Jeruzsálembe zarándokolt, ahonnan visszatérve rövidesen meghalt. 1391-ben avatták szentté.

Brigitta a női hatalom hordozójaként, egy a benne működő erő kultuszát ápoló rend létrehozásán fáradozott. A svédországi Vadstena-ban egy olyan kolostort kívánt létrehozni, amelyben nők és férfiak vegyesen élnek a nők irányítása alatt. Ez a középkorban nem volt példa nélküli. Halála után lánya Karin folytatta a rendalapítást. V. Orbán bullában utasította Liszköping püspökét a kolostor felépítésére. Az építkezés 1371-ben kezdődött. A rend szabályzatát Brigitta leírása alapján az Alvastra-i cisztercita kolostorban dolgozták ki. A leírást Rómában egy teljesen átírt változatban V. Orbán hagyta jóvá. Ez az átdolgozás teljesen eltért Brigitta szándékától. Megmaradt ugyan a nők hatalma a férfiak felett, ám a szegénységi szabályt megváltoztatták. Brigitta elképzelése szerint mindabból, ami a kolostor birtokain terem, a fölösleget minden év november 1-én adják a szegényeknek. A kolostor gyakorlatilag egy hatalmas termelő egységként működött volna, egy olyan cégként, amely a működéséhez szükségesen túl minden bevételt ajándékként szétosztja a szegények között. Elképzeléseit azonban feladták, és a szabályzat szerint a profit egy részét megtarthatta a kolostor. Sok más dologban is meghamisították Brigitta gondolatait. Hogy miben, és mi volt az eredeti elképzelés, arról hallgat az ellentmondásos hivatalos egyházi ismertető. Sokat mondó az, hogy a szabályzatot Istentől valónak mondja: "Visszavonult egy Alvastra melletti remetelakba. Ott kapta nagy látomásaiban a megbízatást és a regulát rendalapítása számára." (Szentek Élete II., 170. oldal. Szent István Társulat, 1988.) Máshol viszont így ír: "Az a kolostori eszmény, ami benne kibontakozott, már akkor sem felelt meg az idők szavának." (Szentek Élete I. 367. oldal. Szent István Társulat, 1990.) Az idők szavának természetesen soha nem fog megfelelni. Nem ez az egyetlen esett, amikor az egyházi hatóság bírálja Istent. Brigitta szabályzata, bárhonnan is eredt, totális szembefordulás a világgal, az állatias papsággal és a mindenkori hatalommal. Korának egész társadalmi berendezkedését támadta, ezért írták át a szabályzatát. Ezáltal a kolostor ugyanolyan pénzharácsoló műhellyé változott mint az egész egyház, vagy akár egy mai tőkés vállalkozás. Brigitta halála után azonnal megindították a szenttéavatást, és búcsújogokat szereztek a még több pénzgyűjtés érdekében. A kolostor ma romokban áll, temploma azonban eredeti fényében világít, benne Brigitta hamvaival, növelve a vallásos turizmusból származó bevételeket. Vajon Ferenc pápa sorsa is ez lesz?

Link

Karin Ulfsdotter 

Karin Ulfsdotter

Karin Ulfsdotter közismert nevén Svéd Szent Katalin (1331-1381) Svéd Szent Brigitta negyedik gyermeke volt. Risberg kolostorában nevelkedett. Tizennégy évesen férjhez adták Kyreni Egárdhoz. Karin (Katalin) vélhetően leszbikus volt, ezért férjét nem engedte magához közel. Húsz éves, amikor férje meghalt. Anyja az Alvestra-i remetelakba költözött. Svédország egyik leggazdagabb családjáról van szó, hatalmas birtokokkal és ércbányákkal. A Vadstera-i birtokon anyja vegyes kolostort alapít nőkkel és férfiakkal, ahol a nők kezében van az irányítás. Anyja Rómába megy, hogy a pápát rábírja, térjen vissza Avignonból Rómába. Négy év múlva lányát is magához rendeli, aki ekkor tizenkilenc éves gyönyörű lány. Rómában anarchia tombolt utcai összecsapásokkal, romba dőlt házakkal. A Szent Péter bazilikában kecskék legelik a padlóból kinőtt füvet. Karint kétszer is majdnem elrabolták, ezért anyja bezárja a lakásba. Húsz évig éltek Rómában a svéd zarándokokat segítve, majd a szentföldre zarándokoltak. Visszatérve Brigitta meghalt, Karin pedig visszatért hazájába és az anyja által szorgalmazott vegyes kolostorban élt. Nem sokáig, ugyanis az addig boszorkánynak kikiáltott Brigittát, most, hogy dicsőség és pénz volt várható emlékétől, a királyi család szorgalmazta szentté avatását, ezért Karinnak ismét Rómába kellett utaznia. Itt találkozott Sziénai Szent Katalinnal, akiben láthatólag élettársra lelt. Ők ketten érték el, hogy a pápa visszatért Avignonból Rómába. A pápa Nápolyi Johannához is el akarta őket küldeni, de ez meghiúsult, egyenlőre a szentté avatás is váratott magára. Karin visszatért hazájába, ahol rövidesen gyomorbajban elhunyt. Hivatalos tisztelete 1484-ben kezdődött.

Sziénai Szent Katalin

Katalin (1347-1380) egy sziénai kelmefestő és felesége huszonöt gyermekéből a huszonnegyedik volt. Hatévesen kapta első üzenetét a lelkébe. Hétévesen szüzességi fogadalmat tett nem Krisztusnak, hanem egy nőnek(!) Máriának. Tizenkét évesen férjhez akarták adni, de ő ellenállt. Tizenhat évesen közölte, megszökik otthonról, ha nem hagyják békén. Soha nem lett szerzetes, egy harmadrendi domonkos közösség tagja, feltételezhetően leszbikus volt. 1363-1366 között egy cellában élt, azt csak mise idejére hagyta el. Elterjedt csodatévő híre. Tanítványi kör alakult mellette, amire az inkvizíció is felfigyelt. 1374-ben kivizsgálták és rendben találták ténykedését azzal a feltétellel, hogy egy domonkos gyóntató legyen állandóan mellette, aki mindig mindenről értesül. Katalin erre a pestisjárvány áldozatait kezdte ápolni, keresztesháborút szervezett, és a pápa visszatértét követelte Avignonból Rómába. Ebben Karin Ulfsdotter, vélhetően élettársa volt segítségére. A pápától engedélyt kapott egy hordozható oltárra. Ekkor már három pap volt mellette, hogy a hozzá tóduló tömeget gyóntassa. Az Avignonból visszatérő pápa Genovából vissza akart fordulni, de Katalin lelket öntött belé. A pápa követként küldte Firenzébe, de a császárpártiak felgyújtották a házat, ahol tartózkodott. Ő a városon kívülre menekült, de körbevették rejtekhelyét. Amikor a harminc éves Katalin az üldözői elé állt, és a szemükbe nézett, lemondtak meggyilkolásáról. 1377-1378 között diktálta le az isteni gondviselésről szóló Dialógus-át. Amint befejezte a pápa magához hívatta. Ettől kezdve haláláig az akkor kezdődő, és negyven évig tartó egyházszakadás ellen küzdött, amikor egyszerre két, sőt három pápa is harcolt egymás ellen. Katalin harminchárom évesen hunyt el. 1461-ben avatták szentté, 1970-ben Avilai Terézzel együtt nő létükre egyházdoktorrá avatták őket. Katalinnak semmilyen iskolai végzettsége sem volt, nem tudott sem írni, sem olvasni. Művét a Dialógus-t és leveleit diktálta, egyszerre többet, amiért több titkár és titkárnő dolgozott mellette. A Dialógus és a Levelek a Domonkos Rendben alapvető műveknek számítanak. Katalin Aquinói Szent Tamás tanítását adja vissza egzisztenciális formában.

Ez történt

1. Tüntetések sorozata, ami megmaradva feszültséglevezetőnek, kifejezetten hasznos az új típusú diktatúráknak.

A Fideszt aggasztják a tüntetések


2. A korrupció rendszere a legpitiánerebb pontokat is behálózta.

Államilag támogatott rockzenekar


3. Aki még nem tudná, most hallhatja 2007-ből a programalkotó beszédet, csupán ellenkező előjellel. (Én soha nem hittem egy szavát sem.)

4. Az ideológia a tudomány szívében vert gyökeret:

Nem értem, hogy bírták ki nevetés nélkül ezt a kínos és megalázó helyzetet. A film nem a 70-es években, hanem 2014 őszén játszódik, de ugyanaz a belterjes, fülledt komolyság; értekezlet ostoba semmitmondásokkal. Kordokumentum.



5. Megtudtuk a közmédiából, hogy jobban élünk, mint valaha:

Ehhez képest van olyan egyetmi tanársegéd, aki nettó 150 ezret keres. Ehhez képest van olyan dolgozó, aki 20 éves közalkalmazotti munkaviszony után el nem fogadott diplomájával, C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött állásban a garantált nettó bére 98 ezer forint, pótlékokkal, családi pótlékkal cafetériával netto 130 ezer, másodállással 150 ezer forint a jövedelme, amiből a rezsi és a gyerekmenza 100 ezer, a maradék havi 50 ezerből élnek hárman. Naponta másfél órát gyalogol télikabát nélkül, mert arra és buszra nem telik, ahogy ebédre sem, miközben államtitoknak minősített ügyeket kezel. Magyarország 2014.

Antidemokrácia

A demokrácia megfelelő működéséhez demokratikus érzés kell. A demokratikus érzés egy bizonyos ösztönös magatartás, mely úgy érzi, hogy azok a dolgok amikben az emberek azonosak, mérhetetlenül fontosak, amikben pedig különböznek, majdnem lényegtelenek. Ezt a demokratikus érzést a legmagasabb fokon birtokolták az első ferencesek, és alighanem egyetlen közösség sem birtokolt belőle olyan keveset, mint a mai magyar hatalmi elit. Ha megvizsgáljuk az Orbán-rendszert, lépten-nyomon föllelhetjük antidemokratikus vonásait. A keresztény etika és az Orbán-rendszer etikája közötti hatalmas különbség abban nyilvánul meg, hogy az Orbán-rendszer a szegények bűneire összpontosítja figyelmét, és gyakorlatilag tagadja, hogy a gazdagok bűnei egyáltalán bűnök volnának. Folyvást tagadják, hogy létezik olyan vétek is, mint mondjuk a büszkeség vétke, mely folyton tiszteletet követel magának. Szentté avatják azt a gazdagot, aki tanácsokat osztogat a szegényeknek. A keresztény középkorban a szent olyan szegény ember volt, aki besétált a ragyogó palotákba, hogy tanácsokat adjon a gazdagoknak. A régi zsarnokokban volt annyi arcátlanság, hogy kirabolják a szegényeket, annyi azonban nem volt, hogy prédikáljanak is nekik. Amennyire antidemokratikusak a hit és erkölcs terén, annyira antidemokratikusak a gyakorlati politika terén is. Hogy mennyire nem vagyunk demokratikus állam, arra elegendő bizonyíték, hogy szakadatlanul azt kérdezik: mit csináljunk a szegényekkel. Ha demokraták volnának, arra lennének kíváncsiak, mit csinálnak majd a szegények a gazdagokkal. A hatalomban ülők állandóan ezt kérdezgetik maguktól: "Milyen törvényeket hozzunk?" Egy tisztán demokratikus államban szüntelenül ezt mondogatnák: "Miféle törvényeknek engedelmeskedjünk?" Még a feudális korok is demokratikusabbak voltak az Orbán-rendszernél, mert minden feudális potenta tudta, hogy bármely általa hozott törvény vissza fog rá ütni. Az Orbán-rendszer törvényei azonban mindig olyan törvények, amelyeket nem a kormányzás, hanem a hatalmon lévők érdekében hoznak. Az Orbán-rendszer nem azért rossz, mert szükségszerűen oda vezet, hogy kellemetlen dolgokat ró ki az emberekre, és embertelen dolgokat kell elviselnünk; az Orbán-rendszer azért rossz, mert mindent egyetlen csoport kezébe ad, amely csak olyasmit tud kiróni, amit ő maga nem tud elviselni. Vádunk egyszerűen az, hogy valahányszor törvényt alkot az emberek számára, kifelejti önmagát.


G. K. Chesterton után szabadon.

A bigottságról

A szocializmussal egyet nem értő liberális közgazdász a szocializmust komolyan veszi. A fideszes törvényalkotónak viszont fogalma sincs a szocializmusról, mégis ő az, aki hülyeségnek tartja. Aki eléggé érti a katolikus filozófiát, hogy egyet tudjon érteni vele, annak értenie kell a kálvinista filozófiát, ha van egyáltalán ilyen, hogy ne tudjon egyetérteni vele. A tétova fideszes fiatalembernek fogalma sincs arról, hogy mi a jó, s mégis, ő az, aki meg van győződve arról, hogy Dante téved. A korlátolt tőzsdeügynök nem ismeri a történelmet, és nem hisz semmilyen vallásban, mégis ő az, aki tökéletesen meg van győződve arról, hogy kivétel nélkül minden pap képmutató. Amiről beszélünk az a bigottság. A bigottság ugyanis nem a meggyőződéshez, hanem a közönségességhez van köze. A bigottság azok hite, akiknek nincs véleményük. Éppen ezért a korlátlan üldöztetésnek nyit utat. Soha nem azok üldöznek másokat, akiknek van véleményük, már csak azért sem, mert ezek mindig kevesen vannak, hanem a bigottak. Ők gyújtották meg a máglyát és a krematóriumot. Néha ugyan a meggyőződés is vezetett üldözésekhez, ám az nem bigottság, hanem fanatizmus volt, ami egészen más dolog, és némiképp még csodálni is lehet. Fanatikusak voltak a Makkabeusok és a keresztesek, bigottak a németek 1933-ban, és a magyarok 2010-ben. A fanatizmus azt mutatja, hogy az eszmék veszélyesek, de éppen a bigottság bizonyítja, hogy csak azokra, akiknek nincs meggyőződésük. A 90-es években volt egy jól pozicionált értelmiségi és vállalkozói réteg, akik a kommunizmusban jobbára "párton belüli ellenzéki" volt, jelentsen ez bármit, és akik a rendszerváltás után a legtöbb hasznot ígérő bal-liberális oldal szavazótáborát alkották. Amikor azonban Orbán Viktor előállt egy eszmével, ezek az emberek úgy jártak, mint a fiú, akinek kevés nő volt még az életében, és az első nőt, akivel találkozik a nőnek tartja. Ezek a gyakorlati emberek nem titkolják, hogy azért lettek Orbán Viktor követői, mert látomása van a jövőről, szemben a történelem végetért koncepciójával. Az ember nem tud meglenni remény vagy cél nélkül, állapítja meg bölcsen az Ószövetség, hát Orbán Viktor adott nekik egyet. A vélemény nélküli bigottságból fanatikussá lettek, mert semmi nem hagy védtelenebbül egy tébolyult látomás rohamával szemben, mint az eszmény nélküli üzleti szokások kultusza. Ettől a veszélytől csak úgy menekülhetünk meg, ha van határozott véleményünk. A bigottság és a fanatizmus ellenszere a tudás, megismerni a létezésre irányuló teóriákat, és kiválasztani közülük a meggyőződésünk szerinti igazat, akkor végre emberek leszünk, akiknek van határozott véleményük. Ezért is oly fontos a bölcsész képzés. Hogy hová vezet az, ha azt mondjuk, hogy több igazság van, megmondom: az Orbán-rendszerhez. Ha ugyanis több igazság van, akkor az egyik hatalomra jutva kiirtja a többit. Ha azonban egy igazság van, akkor az azt jelenti, hogy meg kell találnunk, különböző utakon járva, de közösen kutatva utána.


G. K. Chesterton után szabadon.

A hitről

Dogmatikusnak tartják azt a föltételezést, hogy az ember a másvilágon jut el a tökéletességre, azt viszont nem tartják dogmatikusnak, ha feltételezzük az ember evilági tökélyre jutását, bár a haladás eszméje éppoly bizonyíthatatlan, mint a halhatatlanságé, és racionális szempontból éppoly valószínűtlen. Mivel nem olyan civilizációban élünk, amely erősen hinne a szent helyekben, ezért őrültségnek tartjuk azoknak az embereknek az ambícióját, akik képesek voltak életüket adni azért, hogy elfoglalják Krisztus sírját, ellenben dicsőítjük azokat, akik képesek voltak életüket adni azért, hogy megtalálják az Északi-sarkot. A keresztesháborúknak és a sarkkutatásnak is volt távolabbi haszna. Itt most arról beszélünk, hogy elképesztőnek tartjuk azt, ha emberek átvonulnak egy kontinensen csak azért, hogy meghódítsanak egy helyet, ahol egy ember meghalt, azokat viszont hősként ünnepeljük, akik azért haltak meg, hogy megtaláljanak egy helyet, ahol senki sem él, és csak azért érdekes, mert állítólag azon a helyen találkozik néhány vonal, amik a valóságban nem is léteznek. Csak azt akarom mondani, hogy mindannyian tündérmesékben hiszünk és azokban élünk. Az igazság dogmává válik, mihelyt megkérdőjelezik. A szkepticizmus, ez a szimpatikus és tiszteletre méltó vallás az, amely létrehozza a hitet. Mi, akik demokraták vagyunk, most, hogy az antidemokraták el akarják a demokráciát pusztítani, oly tüzesen hiszünk benne, mint egy vallásban. Nekünk keresztényeknek fogalmunk sem volt a kereszténységben rejlő hatalmas filozófiai józanságról mindaddig, amíg a keresztényellenesek meg nem világították számunkra. A szellemi rombolás halad tovább, minden megtagadtatik, hát mindenből hitvallás lesz. Máglyákon teszünk tanúbizonyságot arról, hogy kétszer kettő négy. Kardot rántunk a világegyetem védelmében. Aki nem lát az nem hihet. "Látta és hitt."


G. K. Chesterton után szabadon.

Kósa Lajos autója

A nap képe: Kósa Lajos autója


Oszt ha az Egyetemre jön, akkor mindig a rektor helyére parkol, mert az van közel az oldalkapuhoz. Oszt a biztonsági őr, aki a fideszes rektor óta egész nap korahajnaltól késő estig ott áll hóban-fagyban, napsütésben, zuhogó esőben, még soha nem mert szólni neki. Oszt azért nem, mert tudja, hogy a fideszeseknek mindent lehet, nekünk meg semmit. Oszt egyszer csak megunjuk, oszt akkor lesz majd haddelhadd. Oszt jónapot.


Parti Nagy Lajos után szabadon.

Orbán Münchenben

Orbán Münchenben hitet tett egy olyan társadalom mellett, ahol a vagyoni különbség a mozgatórugó. Ahol alapvető emberi jogán senkinek nem jár semmi, ha valamit akar, akkor küzdjön meg érte. A gazdag önelégültek filozófiája ez, mert az esélyek nem egyenlőek, a legtöbben teljesen esélytelenek, amiről éppen Orbán gondoskodik, aki a sötétség korszakát hirdette meg tegnap, amelynek ő a prófétája. Harsogni az ostoba prosperity-vel, hódolattól haldokolva bámulni a szűkagyú millomosokat, akik valami trükkel összeharácsoltak maguknak mindent, hetet-havat összehordani alkalmazkodni nemtudásról: éppen olyan egyszerűen és nyíltan keresztényellenes, mint a fekete mise. A polgári társadalom hajnalán Assisi Szent Ferenc éppen ez ellen az istentelenség ellen hirdette meg mozgalmát. Tűz és víz a két világnézet, az egyiknek pusztulnia kell.


G. K. Chesterton után szabadon.

Döfd beléjük a kardod

"Az irigység kultúráját a teljesítmény tiszteletének kultúrájává kell átalakítanunk" - mondta tegnap Orbán Viktor a nácizmus szülőföldjén Münchenben. Rendszeréről majd csak az eredményei alapján mondhatunk ítéletet - mondta az egykori Harmadik Birodalom területén, amit csak Európa, Amerika és a Szovjetunió együttes ereje tudott legyőzni. Ő aki az ország teljesítményét lerontva függővé tett minket a német autóipartól és a nemlétező orosz jóindulattól. Ő aki felépítette az irigység rendszerét, ő aki Európa közepén létrehozta a színtiszta ázsiai amennyid van annyit is érsz kultúráját, a csak akkor lesz valamid, ha engem szolgálsz rendszerét. Nincs szükség szavakra, nincs lehetőség kompromisszumra, nem kell tüntetni internetadó, vasárnapi zárvatartás, oktatáspolitika ellen, csak és kizárólag a kormány távozásáért. Szent Lajos francia király, akinek társaságába tartozott Aquinói Szent Tamás, mondta egyszer, hogy ellenfelemet vagy megkísérlem meggyőzni, vagy olyan mélyen döföm testébe a kardom amennyire csak bírom. A Fidesznek nevezett bűnszövetkezet esetében elérkezett ez utóbbinak az ideje.


Orbán Münchenben - vs.hu

Orbán a szegények ellen - 444

Vasárnapi nyitvatartás

A KDNP törvényjavaslata szerint a vasárnap "olyan szabadnap, amelyben a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja meg a vásárlással eltöltött idő is." Van viszont egész napos iskola, és három éves kortól kötelező óvoda. A családi vállalkozások családtagjairól nem is beszélve, akiknek egyáltalán nem lesz vasárnapjuk, dolgozni fognak kisboltjaikban. És a dohányboltok, éttermek, turisztikai helyek stb.? Illogikus, értelmetlen és zsarnoki törvény, akárcsak benyújtóik személyisége.


Vasárnapi zárvatartás 

A törvényjavaslat

A KDNP-ről

Hazug a rendszer

A KDNP vasárnap


Jól elvannak a fiúk (vén faszok)!

Vasárnapi zárvatartás

Egy társadalomra, amely nem keresztény, nem lehet és nem is kell ráerőltetni egy keresztény előírást. Mark Twain érzékletesen számolt be a protestáns vasárnap borzalmáról és lélekölő unalmáról. Nekünk magyaroknak viszont nemzeti hagyományunk, hogy a vasárnap vásárnap. Éppen ezért ez a neve. A hívek is a templom után a bevásárlóközpontokba mennek, görög katolikus papfeleség az Intersparba. Aki ott dolgozik, hozzájárul a vasárnap méltó megünnepléséhez, szolgálata a társadalom jólétéért van, akárcsak az orvosok, vasutasok, buszvezetők, tűzoltók, és sokan mások esetében is. Nem az ember van a vasárnapért, hanem a vasárnap az emberért. Aki pedig nem tudna egy ünnepet megtartani, az eleve fel van mentve alóla. Ne tegyünk olyant, ami az Úr napjának vidámságát akadályozza. Talán a KDNP-t be kellene venni a CBA buliba, akkor abba hagynák. Vagy az egész társaságot eltakarítani a jövő útjából.


Van-e értelme a vasárnapi bezárásnak?

Kiért rajong az Orbán család?

Pataky Attilláért! 2:40-tól Lévai Anikó nyilatkozik erről:

Kicsoda Pataky Attila? Amennyiben az eddigiekből nem derült volna ki, itt megnézheti:

Az államilag támogatott rockzenekar

Halloween

A Hallowe'en (Samain) ősi kelta ünnep, amely olyan napot jelölt, amikor a halottak kapcsolatba léphetnek az élőkkel, és átjöhetnek a mi világunkba. Az ünnep napján Teutates istennek (a kelta Moloch) embereket áldoztak dézsába fojtva őket. Az, hogy a mindenszentek is e napra esik a véletlennek köszönhető, ugyanis Pomona latin istennő szüreti ünnepe is ezen a napon volt. IV. Bonifác pápa (560-615) megkeresztelve a pogány kelta ünnepet, november 1-re helyezte mindenszentek napját, ami egyébként az üdvözült lelkek ünnepe, azoké az üdvözülteké, akik nincsenek szentté avatva. A következő nap a halottak napja, ami az összes elhunyt ember emléknapja. A mindenszentek napját később áttették tavaszra (a keleti egyház ezért ünnepli ma is akkor) majd ismét vissza helyezték eredeti időpontjára.