Mudruczó Kornél: Fehér Isten

A Fehér Isten Debrecenben


Az alábbiakban kedves ismerősöm Szűk Balázs hirdetményét teszem közzé:


Mudruczó Kornél Fehér Isten című filmjének díszelőadása

Apolló mozi - Nagyterem
Debrecen, Miklós utca 1.
2014. július 1. kedd, 18 órától

Cannes - "Un Certain Regard" szekció fődíj. Versenyprogramon kívüli, önálló szekció a kevésbé ismert rendezők filmjeinek bemutatására a forgalmazás megkönnyítése céljából. A filmfesztivál második legjelentősebb versenye. A szekciót 1978-ban alapították, az itt bemutatott filmek 1988 óta kapnak önálló díjat. A Fehér Isten az első magyar film amely itt nyerni tudott ebben a kategóriában. Az ötfős zsűri húsz alkotásból találta legjobbnak Mudruczó Kornél filmjét.

A debreceni közönségtalálkozó vendégei:
Psotta Zsófia, főszereplő (Lili)
Zsótér Sándor (apa)
Juhász Árpád (a kutyaszínészek trénere)
Ligosztájeva Annamária (az egyik producer - debreceni kötődésű)

Belépő a vetítésre és az azt követő beszélgetésre az alkotókkal: 1000 Ft.
Újságírók belépése ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni még ma lehet itt: balazs@svetits.hu

A közönségtalálkozón jelen lesz a Debreceni Kutyaház Állatotthon Egyesület, méghozzá 17 órától egészen a rendezvény végéig 22 óráig azzal a céllal, hogy aki a film hatására szeretne gazdátlan kutyát örökbefogadni, vagy önkéntes sétáltatást vállani, az azonnal regisztrálhasson.


Minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!

Szűk Balázs filmesztéta

Az apáca

Olvasom a hvg cikkét egy papról, aki kettős életre kényszerült, mert miért is? Így hozta az élet. Amikor azonban a rigorózus, dogmatikus hírében álló XVI. Benedek pápa a kettős életet élő papokról azt nyilatkozta, hogy minden esetet egyénenként kell megvizsgálni, és mindig a gyermek java szerint kell dönteni, akkor ez a pap felmentését kérte püspökétől, ám csúnya meglepetésben lett része. Nem írom le a történetet, olvashatják alul a linken. Én most egy apácáról akarok írni.

Pontosabban egy volt apácáról, aki ateista katonatiszt családból származott, majd a rendszerváltás után megkeresztelkedett. Hatalmas otthoni ellenállás dacára apáca lett egy szemlélődő rendben Németországban. Tíz év után érezte úgy, hogy rossz helyen van. Pontosabban a hely jó, csak ez nem az ő helye. A rendben ott német földön megértéssel fogadták kételyeit, és alapos elemzés után elindították a kilépési eljárást, ami Rómában a Hittani Kongregáció prefektusának, Ratzinger bíborosnak a későbbi XVI. Benedek pápának az asztalára került. Ratzinger úgy döntött, hogy felmenti örökfogadalma alól. A meglepetés itthon érte a volt apácát a hívek részéről, akik kiközösítették a "fogadalmát megszegőt". Ők nem mentették fel. Próbáltam azzal érvelni, hogy a szerzetesi fogadalom nem szentség, hiába. Évek teltek el, a volt apáca, kit régről ismertem fiam keresztanyja lett. Ismét évek teltek el, társat talált magának, együtt élnek, de még nem sikerült egyházilag összeházasodni, mert a férfi korábbi kapcsolata miatt ez egyházjogi akadályokba ütközik. Pedig már Aquinói Tamás is megjegyezte, hogy nem kell túl komolyan venni a jogászok okoskodásait, mert nem a törvény betűje, hanem az ember java a cél. A szeretet.


A pap

Kulcscsomó

Elvesztettem a kulcscsomómat. Nem jellemző rám. Sok minden van, ami nem jellemző az emberre, mégis megesik vele. Persze soha nem az, amit szeretne. Lakáskulcsok, kapukulcs. Postaláda. Repülőket néztünk a fiúval, csíkhúzókat. Távcsövön. Kulcs sehol. Végigjártuk azt a száz métert, ahol lennie kellett. Azután elmentünk a helikopter leszállóig meg vissza; sehol. Megint a száz méteren, kétszer is, de hiába. Na csodálatos! Megkérdeztük a portán; nem adták-e le? Nem adták. De estig még előfordulhat - mondták. Pünkösd hétfő volt. Otthon felforgattam a lakást, találtam három tartalék kulcsot. Az ötből. Folyosó- és kapukulcsot másoltatni kell. Miket élt át ez a kulcscsomó, hiszen mindig velem volt! A kulcscsomó elkísér életeden. A kulcscsomó mindig veled van, ő soha nem hagy el, csak te veszítheted el őt. Másnap reggel a fiút elvittem az óvodába. Utána nem mondom, hogy az első a kulcscsomó lett volna, első a kávé volt a büfében, majd át a másik épület portájára. "Kulcscsomó? Egy kulcscsomó van itt, nem tudom milyen kulcscsomó." Az enyém volt. Mint később megtudtam, ott feküdt a fűben, bentről az üvegfalon át látta meg a hölgy a biztonsági szolgálattól. Tudták hogy elveszett, hogy az enyém, hát bevitték. Szóval megvan, most is itt van velem. Mint mindig.

Mi jön még?

Lázár János további tervei jutottak blogunk birtokába. Eszerint a minisztériumok vidékre helyezése tovább folytatódik, és a külügyminisztérium Moszkvába, Pintér Sándor pedig Pekingbe költözik. A 4-es és 6-os villamosok Hódmezővásárhelyre történő áttelepítése után megkezdik a hidak szétosztását a vidéki települések között. Az Erzsébet híd Debrecenbe kerül, azon fog a földművelésügyi miniszter ebédelni járni. A Lánchídat elszállítják Felcsútra, az Orbán kúriát fogja összekötni a stadionnal, még nem tudni melyikkel. A Margit híd Miskolcra kerül, közvetlen összeköttetést biztosíva a nyomortelepek és Kanada között. A TASZ és a kanadai hatóságok már tiltakoztak az ötlet ellen. A Szabadság hidat Recskre viszik, a 4-es metrót viszont meghosszabítják Debrecenig. Köszönjük Kósa Lajos! A Budai Váralagút Mészáros Lőrinc cégének birtokába kerül, azon keresztül fogják a Nemzeti Dohányboltokat olcsó cigarettával ellátni. Felcsút külvárosának (közismert nevén Budapest) lakosságát áttelepítik egy vidéki városba, Londonba. Mi jön még? Az, hogy egyszer haza jönnek...

Ideológia

Tíz éve is van talán, amikor egy Fidesz-közeli helyen azt mondták nekem, hogy kriptoszdsz-es vagyok. Mit értesz ezen? - kérdeztem. Az individualizmusod. A választ elfogadtam. Arról van szó ugyanis, hogy "az ember a maga teljessége és tulajdonságainak teljessége szerint nem rendelődik hozzá a közösséghez." Aquinói Szent Tamás azt is mondja, hogy "még szüleik tiltása ellenére is minden, a pubertás kort meghaladott, szabad állapotú személynek joga van ahhoz, hogy megválaszthassa önnön életállapotát." Tehát a közösség nem nyeli el a személyt, nem teszi semmissé autonómiáját, a két teljesség (személy és közösség) egymás mellett létezik. Az a nézet, hogy az emberiség autonóm személyek közössége, a szentháromságtanból ered, az individualizmus abból, hogy nincs kollektív üdvözülés, csak és kizárólag egyéni. (Ezt most nem fejtem ki bővebben.) Mármost Kertész Imre megállapítása szerint az ideologikus társadalmakban az egyéniség gyanús, az egyén maga válik kétségessé, maga az individuum kételkedik egyedülálló értékében, abban hogy egyén. Ez a kulturális szétesés jele. Kultúra hiányában mesterséges kultúrát igyekeznek létrehozni, erre szolgál az ideológia. A valóságot az ideológia nem megismerni, hanem uralni akarja. Az ideologikus társadalmakban az ember kényszeresen gondolkodik, és ezt a kényszert kívülről erőltetik rá. Ugyanakkor az ideológia biztonságot ad, kitörli az emberből a magány és a halandóság tudatát, és megóvja a rá leselkedő legnagyobb veszélytől: a szabadságtól. Az ideológia egyetlen tömbként uralja az élet minden területét. Ez a gyengesége, mert a társadalom szabad fejlődéséhez minden területnek önállóságot kell biztosítani. Rudolf Steiner társadalmi hármas tagozódási elmélete szerint állami (jogi), gazdasági, és szellemi életre tagolódik az emberi közösség. Az elsőben egyenlőségre (demokrácia), a másodikban testvériségre (szocializmus), a harmadikban szabadságra (individualizmus) van szükség. Ha most ezt lefordítjuk a politika nyelvére és feltesszük a kérdést, hová tartozik az aki mindennek kijelöli a maga helyét, akkor úgy vélem sehová. Pontosabban önmagához. Ennek oka nemcsak személyiségének jellege, hanem gondolkodásának formája. Értve ezalatt azt, hogy nem tömbben, monolitikus egységként, nem ideologikusan szemléli a világot, törekvéseinek középpontjában az egyén szabadsága áll. (Már Aquinói Szent Tamás hangsúlyozta, hogy az ember Istenhez való hasonlósága legfőképpen a szabadságban nyilvánul meg.) Körülöttünk a világ változik, az ember ugyanaz. Most éppen egy változás részesei vagyunk, mi változtatjuk a világot. Változik a kultúra, a civilizáció, most éppen egy pusztító ideológia irányába. Rajtunk múlik, hogy hagyjuk-e?

Kerényi Imre és a melegek

Mindig sajnálom, amikor a melegek azzal érvelnek, hogy az állatok között is létezik homoszexualitás. Nemcsak azért sajnálom mert a homofóbok erre röhögve helyeselnek, hanem azért is, mert nem igaz. Az állatvilágban nincs homoszexualitás, amint demokrácia sincs. Sok dolog van, ami az ember sajátja, ami csak rá jellemző, amivel kiemelkedik, amitől más, amiért ember. Akár meg volt bízva Kerény Imre, akár csak az általa szült helyzet adta a lehetőséget, de tény, hogy legújabb botrányában megnyilatkozásával harcot hirdetett a homoszexualitás ellen. Nem tudom értjük-e, komolyan vesszük-e? A helyzet nagyon hasonló a felvilágosult kommunizmus idejére, amikor a vallást megtűrték azzal a feltétellel, hogy az magánügy, otthon úgy vallásos az ember ahogyan akar, szabad volt, de beszélni nem lehetett róla (na persze dramaturg se lett okvetlen az ember). Ez a helyzet ma a homoszexualitással, mert elfogadása egy gondolkodásmódnak, a demokráciának a része. Ám ne feledjük, bár Kerényi beszél, de Orbán az igazi ellenfél. Minden magyar ellenfele.