Fideszesek

A kormány támogatói mind egy kaptafára mennek: szellemileg méginkább, mint fizikailag. Orbán Viktor az örökké tunya magyar tömegeket aktivizálta ugyan, de csak némely vonatkozásban, és csak egy bizonyos mértékig. Megtanította őket, hogy kollektivista kategóriákban gondolkodjanak; történelmük során először. Új képességekre tettek szert: olyan szavakat és kifejezéseket tanultak, amelyek kollektivista kérdésekre adnak kollektivista válaszokat. Több mint elégedettek ezzel a teljesítménnyel, ezzel a verbális teljesítménnyel, amely kollektivistává és "nemzetivé" tette őket. Csakhogy éppen ezért nem lehet velük értelmesen szót váltani. Reménytelen próbálkozás ez. Olykor beszélek emberekkel, akik fideszesek. Mérhetetlen az arroganciájuk. Minden kérdésre van válaszuk, ami valahogy így hangzik: "Lehet, de vannak a világon bizonyos konkrét realitások, amelyeket mi értünk, maga pedig nem hajlandó tudomásul venni." Néhány példa ezekre a "konkrét realitásokra": a hatalomra éhes párt "elvitathatatlan joga" a hódításra és a gyarmatosításra; a "megkerülhetetlen tény", hogy egy baloldali ember gondolkodása alacsonyabb rendű, mint egy jobboldali emberé, stb. A fideszesekkel beszélve az ember azt látja, hogy bizonyos kérdésekre vannak bizonyos válaszaik, de eszük ágában sincs (valamint tökéletesen képtelenek is) ezeken túlmenni. Azzal büszkélkednek, hogy sikerült összhangba hozniuk a kormány hivatalos világnézetét az emberek egyéni gondolkodásával, ám a jelek szerint egyszerűen nincsenek az egyéni gondolkodáshoz szokva. Van a felülről irányított gondolkodás, és az egyéni viselkedés. Hogy a kettő között milyen óriási eltérések mutatkoznak, az egyáltalán nem zavarja őket, mert észre sem veszik. A fideszes oligarcha, aki éppen elrabolja egy ember földjét vagy vállalkozását, vagy a Békemenet tagja, aki az ellenzéket szétlövetéssel fenyegeti, ha netán megkérdeznénk, tökéletesen egyetértene a propagandaszöveggel, sőt szószerint idézné is, hogy ő a világ legokosabb és legkeresztényibb népének a tagja. Már rég feltűnt nekem a fideszesek mélységes kisebbrendűségi érzése. Már az arckifejezésükből, a testtartásukból lerí, hogy nagy megaláztatások érték őket az életben, s mélyen beléjük vésődött nemis annyira kulturális, mint inkább személyes alsóbbrendűségük tudata. Szemlátomást meg vannak győződve arról, mivel az ellenkezőjének a gondolata sem merül fel bennük, hogy az ő rendszerük a világon a legjobb, hogy az ő rendszerüké a jövő. A hithű fideszes arckifejezése, testtartása és beszéde egyaránt közönséges. Meggyőződésük, hogy rájuk is háramlik valami a rendszergazda miniszterelnök hatalmából és dicsőségéből.


John Lukacs után szabadon.