Nevetséges ország

Menjen el egy állami ünnepségre és várja Áder Jánost, még mielőtt odaérne nevetségesnek fogja látni, és valóban az, ahogy megjelenik giccsmintás selyemnyakkendőjében. Nézhet bárhová, teljesen mindegy, ha túl van a nemzeti történelemhamisításon és nemzeti történelemérzelgősségen és a nemzeti történelmi buzgóságon, Magyarországon minden nevetséges. Orbán Viktor ez az agyonsminkelt, összetákolt bábu, ott ül golyóálló autójában, körülvéve agyonsminkelt, összetákolt al-, és felbábuival, milyen viszolyogtató, milyen nevetséges! Váltson csak szót Kósa Lajossal, lamentáló kiskirályunkkal, milyen nevetséges, mint egy bornírt kommunista pártfőnök, ugyanolyan nevetséges. Menjen el bőbeszédű, szenilis főhonatyai hadovájával mindent és mindenkit lemosó Kövér László beszédére, rosszul lesz a nevetségességtől. És a miniszterelnök beszédei milyen ízetlenül nevetségesek! Menjen el a kereszténydemokratákhoz, nézze meg magának a kereszténydemokratákat, ahogyan komor, kereszténydemokrata öltönyükben fehér tökfejüket csillogtatják az együttműködés fényében, nevetséges látvány. Menjen el egy államtitkár előadására, vegyen részt egy egyetemi inauguráción, nevetséges lesz meglátja. Bárhová nézünk mostanság hazánkban, csakis a nevetségesség pöcegödrébe nézünk; nevetséges figurák mindenütt. Aranylépcsők és fotelek és padok a Parlamentben, tele pszeudodemokrata idiótával, milyen mélységesen nevetséges! Minden nevetséges, Magyarország nevetséges, itt az emberek, akikkel találkozik, nevetséges emberek, minden amivel találkozik; a rendszer nevetséges! Egy mindenestül nevetséges és valójában romlott országban élünk.


Thomas Bernhard után szabadon.