Conchita Wurst és a longobárdok

"Itt, e se férfi, se nő." (Edda óészaki ének, 8.33.)



A szakállas nők mondája

(Paulus Diaconus, Gregorius Turonensis, és Viterbói Gottfried alapján.)


Ibor és Aio (Viterbói Gottfriednél Hibor és Hangio) vezetésével a winilek egyharmada kivonult őshazájából. (Ez azt jelenti, hogy otthon maradt a kétharmados többség.) Mármost vándorútjukon új országot kerestek, mely letelepülésre tetsző volna nekik, így jutottak arra a vidékre, melynek Schoringa volt a neve. A közelben éltek a vandálok, egy durva és győzelmektől büszke nép. Ezek megüzenték, hogy vandália jobban teljesít, ezért vagy befizetik a winilek a különadót, vagy készülhetnek a harcra. Ibor és Aio tanácskoztak anyjukkal, a bölcs asszonnyal Gambarával, és arra jutottak: jobb a szabadságért megvívni, mint azt bemocskolni adófizetéssel és rezsicsökkentéssel. Mármost a vandálok Wodan elé járultak és győzelemért könyörögtek. Az isten így válaszolt: "Azoknak adom a győzelmet, akiket napkeltekor először pillantok meg." A winilek láthatóan okosabbak voltak, mert eleve Wodan feleségéhez Freirához fordultak. Az igazság az, hogy természetesen Gambara ötlete volt ez is. (Freia [Freyja] egyébként az Edda szerint megérte a pénzét: "csellel ágyadba csaltad bátyád; fingod is fortyant ottan." 8.32. - Hoffmann Rózsa ha ezt tudnád...) A két nő tehát megbeszélte, hogy mi lesz. Freia tanácsára "a winil asszonyok bontsák ki hajukat, és úgy igazítsák arcuk köré, mintha szakáll volna, majd reggel álljanak férjeikkel együtt Wodan napkeletre néző ablaka elé." Minden az említett módon történt. Reggel, amikor Wodan kitekintett, így kiálltott: "Kik ezek a hosszúszakállúak?" Freia ráfelelt: "Akinek nevet adtál, annak kell adnod a győzelmet is!" Ily módon Wodan a szakállas nők népének adta a győzelmet, és attól fogva a winilek úgy hívták magukat, hogy hosszúszakállúak, vagyis longobárdok.


Conchita Wurst győzelme nem sok szót érdemelne, ha nem indított volna el valamiféle gondolkodást. A vandálok szerint dalfesztivált nyert a longobárd lobbi, elrabolták Európát. Nyilván nem hallottak a régi görögökről, nem olvasták Thuküdidész híres művét, a Peloponnészoszi háborút vagy legfeljebb csak azt a részét, hogy zsarnok uralom ez már a kezetekben, amit megragadni jogtalanság volt ugyan, de elbocsátani halálos veszedelem, ami azok részéről fenyeget benneteket, akik uralmatokban meggyűlöltek titeket. (2.63.)

Christoph Schönborn bécsi érsek ellenben örült a szakállas nő győzelmének: "Isten sokszínű kertjében nagy a tarkaság. Nem mindenki, aki férfinak születik, érzi magát annak, és ez így van a nők körében is. Emberként ugyanúgy megérdemlik a tiszteletet, mint bárki más."

Mindez összhangban van a katolikus egyház tanításával, miszerint a homoszexualitás "a különböző századokban és kultúrákban rendkívül változatos formát öltött." A zsidó-keresztény kultúrkörben ez a hajlam objektíve rendetlennek számít, ám tény, hogy jelentős számú férfiban és nőben ez a hajlam nagyon mélyen gyökerezik. "Lelki keletkezésének eredete még nagyban feltáratlan. (...) Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét." (Katolikus Egyház Katekizmusa, 2357-2359.) És még egy fontos megállapítás: Minden embernek, nőnek és férfinak egyaránt fel kell ismernie és el kell fogadnia szexuális identitását. (KEK, 2333.)

Egyébként a Szent Péter bazilikát is egy Conchita Wurst álmodta meg. "Az olyanok, mint ő, sok gúnynak, trágárságnak és intoleranciának vannak kitéve, márpedig a tolerancia azt jelenti, hogy tiszteletben tartunk másokat akkor is, ha nem osztozunk a meggyőződésében." (Christoph Schönborn)

Na ezt nem értik a vandálok.


A bécsi érsek

Nem fiú és nem lány

Edda

Die Langobarden